Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-404

Wb. országos ülés 1909 fanudr 26-án, kedden. 165 gazdák aránylag ötszázszorosan nagyobb fej adót fizettek, mint egy nagy földbirtokos — a mit példával is tudok bizonyitani, — hogy ezt a fejadót, a mi megdöbbentő bizonyítéka volt a nagybirtokosság részéről a kisbirtokossággal szemben alkalmazott méltányossági elvnek, eltörli, ezt, mondom, méltánylással és elismeréssel fogadom. Mindazonáltal ezen elismerésem és méltánylásom mellett is, mivel a javaslat a nagybirtoknak a kisbirtokkal szemben fennálló legnagyobb aránytalanságát, a mi felidézője volt a kisbirtokosság elégedetlenségének és táplálója, élesztője még ma is a nagybirtokkal szemben megnyilvánuló ellenszenvnek, mivel ezt a főbajt, a mit a nép legjobban érez, t. i. a földadókataszter kötelező kiigazitását, ez a javaslat nem is ozélozza ... Polónyi Géza : Helyes ! Ez igy van ! Szabó István (nagyatádi):... a javaslatnak ezt a részét én, mint kisgazda, el nem fogadhatom. Polónyi Géza: Helyes ! Szabó István (nagyatádi): T. képviselőház! Á javaslatnak az az intézkedése, hogy a kiigazítást csak a községi képviselőtestületek kérhetik és ezt az országos kataszteri bizottság dönti el és hozzá még csak ugy kerül rá a sor, ha a pénzügyminister ur jónak találja elrendelni, ezt én egyáltalán nem tartom alkalmasnak arra, hogy ez a jogtalanság valaha is megszűnjék. T. képviselőház ! A községi képviselőtestületeknek többsége igen sok helyen még ma is a nagybirtokosok befolyása alatt áll, és vannak olyan községek, a melyek kizárólag egyetlen nagybirtokosnak tulajdonát képezik. Hódy Gyula : Ez igaz! Szabó István (nagyatádi) : Hát, t. képviselőház, ezeknek a községeknek képviselőtestületei sohasem fogják a kiigazítást kérni. . . Polónyi Géza: ügy van! Szabó István (nagyatádi) : ... és akkor marad minden a régiben. Polónyi Géza: Ez teljesen igy van! Szabó István (nagyatádi): Hogy a javaslat nem is ozélozza a kataszter teljes kiigazitását, ez kitűnik magából a javaslatból is, de kitűnik Nagy Sándor t. képviselőtársam abbeli nyilatkozatából is, a melyben kijelentette, hogy ő ugyan eredetileg a kataszter kiigazítása mellett foglalt állást, de maga a pénzügyminister ur győzte meg őt arról, hogy nem érdemes ezért 50 miihót kidobni. Megvallom, t. képviselőház, én egy kissé csodálkozom ezen; de csodálkozom az igen t. néppárt által elfoglalt állásponton is ebben a tekintetben, mert hiszen Buzáth Ferencz t. képviselőtársam a január 21-iki ülésen a többi között szórói-szóra ezeket mondta (olvassa) : »A földadó leszállítására vonatkozólag azonban abban á nézetben vagyok, hogy nem is a földadó magassága volt eddig súlyos a föld adózó polgáraira, hanem leginkább az az aránytalanság, a mely a kataszteri felvételekből származik. Ha egy uj kataszteri felvétel által a tényleges állapotokat- és a létező viszonyokat tudnók konstatálni, akkor a föld munkás népe sokkal nagyobb hasznát venné ennek, mint annak, hogy a földadó 25'5%-ról 20%-ra szállíttatik le. De, minthogy ezek a kataszteri munkálatok óriási költségbe és időbe kerülnének, nagyon természetes dolog, hogy ezidő szerint nincs módunk arra, hogy az e tekintetben lévő aránytalanságokat megszüntessük.« Hát, igen t. képviselőház, én nem azt tartom természetesnek, hogy egy elismert igazságtalanságot továbbra is fentartsunk . . . Polónyi Géza : Ugy van ! Szabó István (nagyatádi) : . . . hanem én azt tartanám természetesnek, ha az igen t. néppárt is, a mely hirdeti, hogy a szegény népen segíteni kíván, a mikor elismeri, hogy azon a szegény népen a kataszter kiigazítása utján lehetne legtöbbet segíteni: akkor ezt a meggyőződését, ezt az elvét ne ejtse el nyomtalanul, hanem minden erejével törekedjék azt meg is valósítani. Ilyen országos fontosságú kérdésben, a melynek megoldását az egész ország szegényebb népe várja, nem vehetők figyelembe a költségek. (Ugy van! balfelöl.) Különben sem hiszem, hogy ötven millióba kerülne az a kiigazítás ; én ezt csak olyan ijesztgetésnek tartom, mert hiszen jobbára a nagybirtokok kiigazításáról volna szó és én a kataszteri bizottságot a községi elöljárósággal kívánnám kiegészíttetni. Ez sokkal olcsóbb és czélszerűbb lenne, mert a községi elüljáróság jobban ismeri a község határában levő földnek mineműségét, mint bármely messziről jött idegen földkóstoló. (Mozgás a baloldalon.) Mindenesetre kétségtelen, hogy az aránytalanságot kell megszüntetni, még ha nagy költséggel jár is. Megfontolandónak tartom azt is, hogy nem volna-e jobb és helyesebb, a földadó tiszta jövedelmének megállapításánál a föld bérleti összegét venni alapul. Ma már Magyarországon a földbérletek annyira el vannak terjedve, hogy ez mindenütt felfedezhető lenne és ez nem is kerülne sokba. Talán a legtöbb esetben ez mutatná meg a legbiztosabban, hogy mennyi a föld tiszta jövedelme, ma már a művelési ágak különbözősége, a tökéletes közlekedési eszközök és fogyasztási piaczok közelsége sokszor a soványabb földnek is sokkal nagyobb jövedelmet biztosit, mint a mennyi egy esetleg jobb talajú, de kedvezőtlenebb viszonyok közt levő földnek jövedelme. Nézetem szerint be kell hozni a létminimumot a földadónál is ; a törpebirtoknál legalább 10 holdig. Annak az öt-tiz holdas gazdának, merem állítani, egyáltalában nincs tiszta jövedelme. Ez az osztály küzködik leginkább élete fentartásáért és tapasztalásból mondhatom, hogy rosszabb a sorsa, mint a cselédnek vagy a napszámosnak. Nagyon helyén volna, ha ezt a szegény népet, a mely vagyonszerzésre törekszik, s a mély alapja a kisgazdatársadalomnak, adómentessé . tennők, ä mi által elősegitenők azt is, — ha komolyan akarjuk — hogy a kisgazdaságok szaporodjanak, mert nagyon sok esetben a kicsiből lesz a nagy,