Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-403

403, országos ülés 1909 január 25-én, hétfon. 15§ reformtól, az lett volna, hogy ezeken az aránytalanságokon segítsen ; ezeken pedig másképen segíteni nem leket, mint uj földadó-kataszter készítésével. Mindenütt, a kol a földadó viselése tekintetében az arányosságot biztosítják, 10—15 évenkint revízió alá veszik a katasztert, és legalább 30—35 évi időközökben ujjat készítenek. Nálunk azt tapasztaljuk, kogy a nagybirtok részéről ellenzik leginkább az uj földadó-kataszter készítését. (Ellenmondás.) Bocsánatot kérek, épen az 0. M. G. E. ellenzi mindig az uj adókataszter felállítását. És vájjon a földadó kontingentálásának követelményét kik állították fel ? Azt mondotta Baross János t. képviselőtársam, kogy ez a kisbirtokosok előnyére történt. Ez nem áll, mert ép ellenkezőleg a nagybirtok követelte a kontingentálást. A földadó-kataszterre vonatkozólag a mostani adójavaslat a művelési ágban történt változások esetén elrendeH hivatalból, a törvény erejénél fogva a kiigazítást, azonban a jövedelmi fokozat- és osztályokra vonatkozólag azt kérni kell, és pedig prekluziv határidőn belül, s ezen ügyekben az országos földadó-bizottság dönt. Én megengedem, hogy a mennyiben ez az intézkedés teljesen objektíve vitetnék keresztül az életben, lehetne némileg azokon az aránytalanságokon segíteni, a melyek most a kisbirtok hátrányára a nagybirtokkal szemben tapasztalhatók. Ámde kire van bizva ennek a törvénynek végrehajtása, kinek az érdekei vannak ott megvédve % Először is meg van védve a fiskus érdeke az által, hogy a pénzügyminister kinevez 14 tagot; továbbá meg vannak védve a nagybirtok érdekei, a mennyiben a'főrendiház, a mely kizárólag a nagybirtok képviselete . . . Bernát István : Az nem áll! Vlád Aurél : ... túlnyomó részben nagybirtokosok képviselete — és azt hiszem, a jelenlegi képviselőház is inkább a nagybirtok érdekeit képviseli, mint a kisbirtokét — (Mozgás.) ilyen körülmények közt kétségtelen, hogy az osztályba sorozás és a jövedelmi fokozatok kiigazítása tekintetében a változások nem történhetnek a nagybirtok terhére. És minthogy felvettetett az a kérdés, hogy mennyiben viseli a terheket a nagybirtok, arányosítva, illetőleg párhuzamba állítva az iparral és kereskedéssel, bocsánatot kérek, igaz az, hogy az uj törvény alapján a földadó le lesz szállítva 20%-ra, tehát jövőre is nagy adótétel terheli és konczedálom és tudom, hogy a mi a kisbirtokot illeti, ez a 20% a való életben is érvényesül, de egészen más a helyzet a nagybirtokkal szemben. Hiszen tudjuk, hogy a földadókataszter alapján fel lett véve 310 millió kataszteri jövedelem, de mint már az előttem szólott t. képviselő urak közül többen felhozták ezzel szemben, a földbirtok jövedelme sokkal nagyobb, a mi kétségtelen. Hivatkoztak erre vonatkozólag épen Wekerle Sándor ministerelnök úrra mint pénzügyminister re, azt mondván, hogy ő egy alkalommal a földbirtok jövedelmét három milliárdra becsülte. Ez tényleg igy történt a főrendiháznak 1907 február 9-iki ülésében, a mikor e kérdésről szólt és többek közt azt jelentette ki, hogy Magyarország agrikultur jövedelmét ma körülbelül három milliárdra veszszük, ipari jövedelme pedig ma, a kisipart is számba véve, körülbelül két milhárdra tehető. Wekerle Sándor ministerelnök (közbeszól). Vlád Aurél: De a földbirtok jövedelme és az azzal kapcsolatos állattenyésztést és esetleg, konczedálom, a mezőgazdasági ipart is beleértette, de azt is konczedálnia kell mindenkinek, hogy az állattenyésztést és mezőgazdasági ipart leszámítva is, legalább két milhárdra tehető a földbirtok jövedelme. Már most ha a földbirtok jövedelme 3 milliárdot tesz ki és 20% a földadó, a kataszteri jövedelem után kivetett 2Ö%-os adózást veszszük alapul, akkor a valóságban alig visel a földbirtok 2%%-nál nagyobb adót. (Mozgás.) Wekerle Sándor ministerelnök : Tévedés!... Bruttó. ' Vlád Aurél : Nem lehet bruttó jövedelem. Ha a földbirtok kataszteri jövedelme csak 300 millió, és ha a valóságos nettó jövedelem csak 2%%-ra volna tehető, mint a hogy az indokolásban teszi a minister ur, mert ennyit vesz a jövedelemadó alapjául, akkor lehetetlenség volna az, hogy a földbirtok 240 milliót fizetne csakis kamatokban. Hiszen tudjuk, épen Baross képviselő ur az imént felolvasta, hogy 4 milliárd adósságnál több terhek a földbirtokot és más statisztikusok megállapították, hogy körülbelül 240 millió koronát fizet csakis kamatban, törlesztés nélkül a földbirtok, már pedig, ha csak két és félszeresére volna tehető e nettó jövedelme a mostani kataszteri tiszta jövedelemnek, akkor lehetetlenség volna exisztálni a mi földbirtokosainknak, mert nem maradna semmi az adón kivül a maguk fenntartására. T. ház! Sérelmes e javaslat még azért is, mert a földbirtokosoknak tekintélyes részére vonatkozólag felemeli a földadót, még pedig tekintélyes mértékben emeü fel a volt határőrvidéken lakó földbirtokosok földadóját. Ezek ugyanis nem fizettek földtekermentesitési járulékot, a mely nélkül az adójuk majdnem 3%-kal kisebb volt a 20%-os jövő kulcsnál. (Zaj.) Azért nem fizettek, mert nem voltak jobbágyok és mert a földtehermentesitési járulék bizonyos specziális czélnak szolgált. (Zaj.) Ha a törvényhozás azt az álláspontot foglalta el annak idején, hogy a volt határőrvidéket mentesítette a földtehermentesitési járulék alól, akkor egy oly adóreformnál, mely az adó leszállítását akarja, méltánytalan és lehetetlen felemelni az ország lakossága ezen tekintélyes részének adóját. Helytelennek tartom továbbá a törvényjavaslatnak azt az intézkedését is, mely a házosztályadót épen a legszegényebb néposztályokra nézve felemeli 1 korona 60 fillérről 2 koronára. Helytelennek tartom azt is, hogy a létmini-