Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.

Ülésnapok - 1906-402

144 Í02. országos ülés líiŐ9 január 23-án, szombatöú. »szerb« mozgalomhoz és szidalmaztatott bennük ' O felsége első Ferencz József császár és király és dicsőíttetett első Karagyorgyevics Péter, Szer­bia királya. Ezen feljelentések után tétetett meg Kri­vosics Juraj feljelentése, a melyben az hozatik fel, bogy immár megkezdődött a fenyegetések megvalósítása, melyek a levelekben foglaltattak: hogy a szőlejét kivágták, hogy segédje Laczko­vics József a szőlőben megtámadtatott és revol­verből megsebesíttetett. Igaz, Laczkovics József újbóli kihallgatása által — és épen a vizsgálat objektív vezetése által megállapittatott, hogy az A—K (és az 1, 2, 3, 4. számuakat) ő maga irta és hogy a sebet, a melyről azt állította, hogy ismeretle­nektől kapta 1908. Julius 9-én Krivosics szőle­jében, szintén ő maga okozta 1908. Julius 5-én vigyázatlanságból.« Surmin György: Skandalum! Popovics Dusán: Tehát igaz, hogy a pam­fleteket Krisovics segédje maga irta, még pedig az A-tól K-ig és az 1, 2, 3, 4. számú leveleket, tehát összesen 15 levelet. Ezekben a levelekben azzal fenyegette meg Krisovicsot, hogy kivágja a szőlejét, tehát nem / nehéz eltalálni, hogy a szőlőt ki vágta ki. Épen igy igaz az is, hogy Laczkovics József maga sebesítette meg magát. Itt vannak tehát ezek a felségárulók és itt van a felségárulás kezdete. Frank híveinek szivében, hamis fenyegető levelek és fingerezett merény­letek mellett! (Zaj.) Jellemző arra a szellemre, mely a vád­levélen végigvonul és a rendszerre, a melyen felépült, hogy mit mond erre. Világos, hogy itt a felségsértés büntette, a felségsértésre való csábítás büntette, a zsarolás büntette követ­tetett el csak azért, hogy a szerbekre felség­áruló tendencziákat kenhessenek. Az embert utálat fogja el ilyen dolgok láttára és egészen természetes, hogy azt kell várnia, hogy az államügyész, a mikor Laczkovics József beval­lotta, hogy ő a bűnöse mindezeknek a merény­leteknek, azonnal letartóztatni és üldözni fogja a bűnöst, de különösen az értelmi szerzőit az ily förtelmes bűntetteknek. E helyett mi tör­ténik ? Laczkovics József időt nyer a szökéshez, a letartóztatott szerbeket szabadon bocsátják, a vádlevélben pedig a kosztajniczai affér még most is mint a szerbek felségáruló tenden­cziáinak bizonyítéka szerepel. Tisztelt ház! Mi gondoskodtunk arról, hogy a nyilvánosság minél előbb megkapja az egész vádlevelet hiteles magyar fordításban, mert ez a vádlevél a legjobb védelme a letartóztatott szerbeknek s a tisztelt ház tisztelt tagjainak is lesz alkalmuk gyönyörködni ebben az irásműben, itt azonban fel kell hoznom, hogy a vádlevél mit mond erről a kosztajniczai esetről. »Mégis azonban indokolt gyanú forog fenn, hogy az összes és a bíróságnak átadott fenyegető­levelek nincsenek fmgirozva, hanem hogy tényleg görög-keletiek által inspiráltattak és terjesztet­tek; Laczkovics József pedig az általa fogal­mazott leveleket illetőleg azt mondja, hogy ebben csak az az egy gondolat vezette, hogy egyszer már provokálja a birói vizsgálatot a görög-keleti lakosság ellen, mely fanatizálva »szerb« nevelése által a horvát érzelmek elleni erőszakra túl­lépett minden határt. Egyébiránt ebben az irány­ban még máig sem sikerült a vizsgálat által ezt az ügyet tisztázni, mert Laczkovics József közben eltűnt.« íme tehát. A bűnöst futni engedik, a szer­beket pedig tovább is gyanúsítják. Különben fontos tudni azt is, hogy ezen egyén ellen máig sem bocsáttatott ki körözőlevél s a kosztajniczai afférben bűnösök ellen az üldözés sem rendel­tetett el, daczára annak, hogy a védők még deczemberben bejelentették a bíróságnak, hogy Laczkovics József Ludbregen tartózkodik. Ez a kosztajniczai eset a legjobban jellemzi az egész állítólagos nagyszerb propagandát. Ez a legjobb válasz arra a sokak által felhozott kifogásra, hogy ha nem lenne semmi a dologban, talán csak nem indítványozhatná az államügyész ötven­három polgár halálát. Ha volna valami, mondom én, szükséges volna-e ily förtelmes bűnöket gyártani, a melyek büntetlenek maradnak, míg ártatlan emberek egy ilyen pokoli terv bűntette miatt, másfél hónapig kénytelenek börtönben sínylődni. Kell, hogy a szégyen pirja fussa el arczun­kat, ha rágondolunk arra, hogy ily dolgok lehet­ségesek, sőt mi több, hogy azok, a kik ilyen dolgokat tesznek, »államfentartó elemek«, a monarchia őrzői és megmentői! A kosztajniczai esetnek ugyanolyan szimptomái vannak, mint az összes többieknek az országban. Házkutatások és fogságra hurczolások. Ép ezért nem tartom szükségesnek, hogy az összes eseteket soroljam fel itt, annál inkább nem, mert a t. háznak a lefordított vádlevélből lesz alkalma áttanulmá­nyozni az összes részleteket és a vádlevél egész rendszerét, mely még olyan kijelentésektől sem riad vissza, mint az előbb idézettek. A horvát­országi állapotok jellemzése végett mégis fel fogunk sorolni még két példát. Az egyik Jova­novics Lyubomir joghallgató esete, a másik pedig egy halálesetben segélyező egyesület uta­zójának, Mandics Dusánnak az esete. Egy napon Pozsegán letartóztatták Jova­novics Lyubomir joghallgatót, még pedig a felségárulás büntette miatt, melyért halálbüntetés jár. A sok kihallgatott tanú között alig akadt egyetlenegy, — természetesen a feljelentő maga és természetesen Frank hive, valami Svehla nevű — ez hallott holmi szitkokat a^z uralkodó ellen \ Jovanovics Lyubomir szájából. En ismerem ezen interpelláczióm határait, melyek önmaguk­tól íródnak elő és nem bocsátkozom az ügy meritumába, melyet a bíróság fog letárgyalni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom