Képviselőházi napló, 1906. XXIII. kötet • 1909. január 18–február 12.
Ülésnapok - 1906-402
126 402. országos ülés 1909 január 23-án, szombaton. megmondani, hogy mennyire értékeli ő Magyarországon a föld jövedelmét. Majd azután egy kis számadást csinálhatunk együtt és kiszámíthatjuk, hogy mennyi ma holdanként a kataszteri jövedelem és mennyi az valóságban. Ezen a téren találkozunk, mert bár kevés auktoritásom van e téren, de valami prakszisom talán nekem is van. De én maradok a Fellner-féle adatoknál. Hogyan néz ki ez a dolog ? A földbirtokos osztály, a mely eddig csak 303 millió jövedelem után fizetett földadót, még pedig 25 és fél százalékot, ezután a jövedelmi adó révén mennyit fog fizetni 1 Erre kérek feleletet. Mert ahány adatot a kezembe vettem, annyiféle feleletet kaptam arra. Az az állítás, hogy a kataszteri jövedelem csak két és félszeresen akkora, mint a kezeim közt levő adatokkal megmutatom, egészen mást jelent in praxi. Azzal a kérdéssel kell tehát először tisztába jönni, hogy a földbirtokos oszrály mennyivel lesz ezentúl megadóztatva a jövedelmi adó utján és milyen sors vár reá ily módon. Wekerle Sándor ministerelnök (közbeszól). Polónyi Géza : Igen, ha kontingentálva lesz ; de hiszen a jövedelmi adónál elejtette a kontingenst. Tervezett ugyan egy 46 milliós kontingenst azzal a 40 %-os akasztófával, a melyről az imént szólottam, de a mikor az egész ország ez ellen felzúdult, elejtette ezt a kontingenst, a mi a minister urnak csak nagyon kényelmes, mert ha nem lesz kontingentálva ez az adó, akkor olyan rendelkezési alapot a világ még nem látott, olyan fényes alkalmat kincstári feleslegek gyűjtésére ország ministernek még nem adott. Méltóztatnak tehát látni, hogy a földadónál milyen óriási latitüdök vannak. Ezért én azt ajánlom, hogy a t. földbirtokos urak alaposan olvassák el a földadóról szóló javaslat 15. és 16. szakaszát és annak indokolását. Ne tévesztessék meg magukat azzal a, sémával, a melyet ott a pénzügyi bizottság bemutat és a mely kiszámitja, hogy a mostam törvénynyel szemben persze két és félszeres kataszteri alapon bizonyos összegekig és azokon tul mennyi lesz az engedmény. Ne üljenek fel ennek, mert ez a séma csak arra az esetre gilt ha a kataszteri jövedelemnek csak 2 és félszeres lesz az alapja. Ez azonban csak 750 millió . . . Wekerle Sándor ministerelnök: Annyi sem lesz ! Polónyi Géza : Akkor miért hoz ide a pénzügyminister ur olyan törvényt, a melyben azt mondja, hogy nemcsak polgári becsületszó alatt kell bevallani a valóságos jövedelmet — a 15. és 16. szakaszban megvan a vallomási kényszer, a mely szerint köteles bevallani az egész jövedelmet az utolsó batkáig — hanem még jövedéki kihágást is indítanak ellene 5%-os büntetéssel, az adó felemelésével stb. Wekerle Sándor ministerelnök: Ez sem ugy van ! Polónyi Géza: Ha nem vallja be, nem esik jövedéki kihágás alá, de ha vallomást ad, akkor ki van téve annak, hogy ha az utolsó krajczárig nem vall be mindent, azt fogják reá, hogy szándékosan hallgatta el vallomását és akkor jövedéki kihágás alá esik. t ; Wekerle Sándor ministerelnök: (tagadólag int). Polónyi Géza : Méltóztassék elolvasni a javaslatnak 15. és 16. szakaszát annak indokolásával együtt, abban benne van. De kérdem különben is, hogy a javaslat nem a valóságos jövedelmet akarja-e megadóztatni ? és nem az a czélja-e, hogy a hazugságot, a jövedelem letagadását megakadátyozza ? hogy azt mondjuk, hogy a valóságos jövedelmet követeljük, de azután elnézzük, ha ez nem történik meg. Ez a becsületes emberek rovására szóló kautéla, mert mentül becsületesebb lesz egy polgár és mentül inkább akarja az állammal szemben kötelességét hűen leróni, annál inkább ki van téve annak, hogy választania kell a között, hogy bevallja az utolsó krajczárig a tiszta jövedelmét és akkor lényeges adóemelésnek van kitéve, vagy pedig ha valamit elfelejtett, vagy szándékosan elhallgatott, akkor jövedéki kihágás alá esik. Tehát inkább nem ad adóvallomást, a mikor pedig kiteszi magát a külső jelenségek alapján való magasabb megadóztatásnak, vagy megbízza a fiskálist, vagy a jegyzőt annak elkészítésével, hogy az csukassa be magát a rossz vallomás miatt. (Wekerle Sándor ministerelnök tagadólag int.) De ez így van. A megbízó nagybirtokos mindig kibújhat az alól, hogy jövedéki kihágás alá essék ; ez a dicsőség csak a szegény és a kisemberek számára van fentartva. De, t. képviselőház és t. birtokos osztály, (Derültség.) ne méltóztassék elfelejteni, hogy nem azok fogják a jövedelmi adót kivetni, a kik a földadót kivetik, mert az utóbbinál van egy teljes autonómia, megvan a megyei és az országos földadóbizottság, a mely teljes autonómiával alakul meg, nyolcz tagját a főrendiház, nyolczat a képviselőház választ és tizennégyet a t. minister ur nevez ki. Szóval, ott egy teljes autonómia van keresztülvive, annyira teljes autonómia, hogy a pénzügyi bizottság szövege szerint még az a változás is bekerül, hogy a földadónál az országos földadó-bizottság határozata ellen a pénzügy ministerhez nincs appellátának helye. Ez nagy konczesszió — helyes és meg is szavazom, de ne feledje el a t. pénzügyminister ur, majd ha a kereskedők és iparosokról fogok beszélni, hogy ezt a konczessziót adja meg nekik is ; tessék ezt az iparosok és kereskedők számára is biztosítani. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Azonkívül ki van téve a földbirtokos a jövendőben annak, — méltóztassék megnézni a jövedelmi adókivető bizottságnak és a felszólamlási bizottságnak összealakitását — hogy a földadóját nem a saját judicium parium ítélete alá helyezik, hanem egészen más kategóriák hatáskörében fog feküdni az a földadó. Ezen két milliárdos adóalappal nem a saját hatóságai hatáskörébe fog tartozni ez az adónem, hanem ott lesz az adókivető bizottság, a mely az ott körülírt hatáskör szerint hét tagból áll,