Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-383
60 383. országos ütés VJ08 Az 1893 : XVIII. t.-cz., a sommás eljárásról, 49. §-ának 2. bekezdésében a felekről szól: »Ha a felek a jegyzőkönyv aláírását megtagadják, ez a körülmény a jegyzőkönyvben megemlítendő. Még a feleket sem lehet kényszeríteni a bíróságnak, hogy eskü alatt kivett vallomásukat aláírják. (Igaz ! Ugy van! a közéfen.) Ez olyan princzipium, a melyet minden törvényünk respektál. A polgári házasságról hozott törvényben intézkedés az anyakönyvek aláírásáról nem történt. Az 1904 : XXXVI. t.-czikkben módosították az anyakönyvekről szóló törvényt, és abban expressis verbis a 12. §. 4. bekezdésében meg van mondva, hogy ha a bejegyzés aláírását megtagadják a felek, vagy a tanuk, ez megjegyzéskép a bejegyzésben megemlítendő. Sehol senki nem kap arra jogot, hogy akár a tanút, akár a felet bármiféle erkölcsi vagy egyéb presszióval arra kényszerithesse, hogy a jegyzőkönyvet aláírja. A pozsony-szentiváni jegyző, mint anyakönyves vette magának a bátorságot . . . Molnár János : Nemcsak az ! Számosan ! Simonyi-Semadam Sándor: ...hogy túltette magát ezen általánosan elismert, sőt törvény czikkben is szankczionált intézkedésen, és az ő eljárásának, intézkedésének következményeit nem ő kapta meg, hanem egy tökéletesen ártatlan személy. (Ugy van ! Ugy van ! Zajos helyeslés a középen.) Nem akarok immorálni e tárgynál sokáig. Kétségtelen az eljárás törvénytelensége, és én meg vagyok győződve arról, hogy a belügyminister ur, ha tudomást szerez, hogy ezek a tények fenforognak, a melyeket itt megemlítettem, a kellő megtorló lépéseket meg is teszi, és eljárásának következményét látj anyakönyves, a ki túlteszi magát a törvény ezen intézkedésén és terrorizálni akar. (Élénk, helyeslés a közéfen.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminister urnak. Következik ? Csizmazia Endre jegyző: Maniu Gyula! Maniu Gyula: T. képviselőház! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a legközelebbi interpellácziós napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a képviselő ur ezen kérelmét teljesíteni? (Igen!) Kimondom tehát, hogy a képviselőház ehhez hozzájárul. Következik ? Zlinszky István jegyző: Nemes Bertalan! Nemes Bertalan : T. képviselőház! Napirenden van a hir, hogy Bosznia és Iierczegovina határán szerb és montenegrói bandák garázdálkodnak. E híreket én, miután azok pozitív tényeket és reánk nézve következményeket anynyiban nem foglalnak magukban, mert azoknak a valóságát ellenőrizni innen képesek nem vagyunk, országgyűlési tárgyalás anyagává tenni nem kívánom. Legújabban azonban ismét, meg nem nevezhető forrásból, táviratok alakjában a deczember 2-án, szerdán. napilapokban azt olvasom, hogy a 34. gyalogezrednek egy főhadnagyból és 75 gyalogosból álló csapatát egy szerb banda megtámadta, a minek következtében négy gyalogos életét vesztette. Miután a hir minden ellenőrizhetetlen volta daczára érthető megdöbbenést keltett, különösen Abauj-Torna vármegyében, a honnan a 34. gyalogezred legénységét sorozza, a közmegnyugvást vélem szolgálni ebben az esetben, a mikor egész röviden az előterjesztett indokolás alapján a ministerelnök úrhoz a következő interpellácziót vagyok bátor intézni (olvassa) : »Interpelláczió a ministerelnök úrhoz : 1. Igaz-e, hogy a 34. gyalogezred egy csapata Boszniában egy leselkedő szerb csapattal összeütközve, négy 34-es baka halálra sebesült ? 2. Érvényesitette-e, ha nem, szándékozik-e alkotmányos befolyását oly irányban érvényesíteni, hogy magyar csapatok apró különítményekben orvtámadások áldozatai ne lehessenek, és ok nélkül a magyar vér ne folyjék ?« (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a ministerelnök urnak. Következik ? Zlinszky István jegyző: Eötvös Károly! (Nagy mozgás. Halljuk ! Halljuk !) Eötvös Károly: T. képviselőház! Kérdést óhajtok intézni a t. ministerelnök úrhoz annak a nyilatkozatnak a tárgyában, a melyet huszonnégy képviselőtársunk valamennyi lapban pár nap előtt közzétett, a Koczurek-ügyben, a királyi Curia által hozott ítéletre vonatkozólag. (Zaj Elnök csenget.) Előre kijelentem, nem hiszem, hogy az a szerencse kisérje felszólalásomat, hogy minden várakozást, vagy legalább is igen sok várakozást kielégítsen. Oly kicsi és kicsinyes maga a tárgy, melyről szó van ... (Zaj. Felkiáltások a néppárton: Hála Istennek I), hogy én bizony nem tudok — igaz, hogy nem is akarok (Élénk derültség.) — de nem is tudok belőle valami nagyon sok okosat kihozni. (Derültség.) De egy oldala mégis van ennek a kérdésnek . . . Egy hang (a középen) : Ha kicsinyes, minek hozza ide a házba ? Egy hang (a baloldalon) : Nagyon helyes ! Eötvös Károly: Huszonnégy képviselő urnak efféle mulatsága talán mégis érdemes arra, hogy idehozzuk. (Zajos derültség a baloldalon. Felkiáltások a néppárton : Kabarét !) T. képviselőház ! Azt a nyilatkozatot, ismétlem, 24 képviselő irta alá. Sem az a körülmény, hogy képviselők írták alá, nem fontos, sem az, hogy hírlapi nyilatkozat volt, mert hiszen a czivilizáczió előrehaladásának mai korszakában kellőképpen tudjuk már mérlegelni, hogy mit jelent ez. (Élénk derültség.) Sőt ismétlem, az sem fontos, hogy 24 képviselő irta alá. (Zaj. Felkiáltások a néppárton: Huszonöt!) Az én adatom szerint ! huszonnégy! (Derültség. Zaj. Elnök csenget.)
