Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-383
383. országos ülés 1908 deczember 2-án szerdán. 4fi szólaljak az állami telepítés és parozellázás kérdésénél, kijelentvén azt, hogy ezt á müveletet az ezidei összes kormányzási feladat között legfontosabbnak tartom, hogy ezáltal vessük meg alapját egy olyan gazdasági politikának, a mely a magyar nép megerősödését, a kisbirtokos, úgynevezett parasztosztály felsegélyezését czélozza, mert ez az osztály képezi a nemzet gerinczét s ezen nyugszik a haza sorsa. (Folytonos zaj. Elnök csengd.) Épen azért ez alkalommal is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy ilyen intézményeket kell létesítenünk, a melyek a kötött birtok felszabadítását lehetővé teszik, mert ezzel senkinek jogát el nem vonjuk, meg nem csorbítjuk, ellen ben lehetővé teszszük a magyar faj kifejlődését é: megerősödését. Példakép felemlíteni, hogy eper Magyarország szivében, a hol őseink a vérszerződést kötötték s az első nemzetgyűlést megtartották, épen ott, mintegy 100.000 hold birtoka legyen olyan külföldön élő grófnak, a ki esak akkor jön Magyarországra, muszka mágnásokkal vagy főherczegekkel, midőn nagy vadászatokat rendez, hogy 6000 nyulat lelőj jön s aztán ismét kivigye pénzünket külföldre s ott elköltse. Ha ezt a 100.000 holdat felosztanók 10.000 magyar paraszt-család közt, a melyek összesen 40—50.000 tagot számlálnak, mennyivel több haszna lenne ebből az országnak, a nemzetnek, a társadalomnak, mint abból, hogy az a külföldi mágnás élvezi e föld hasznait, a mi a nemzet és magyar fajra nemhogy haszonnal nem jár, hanem nagy kárt okoz. (Folytonos mozgás és zaj.) Elnök: Csendet kérek. B. Thoroczkay Viktor: Elismerem, hogy a t. földmivelésügyi minister ur valamennyi elődjénél többet foglalkozott a magyar nép felsegélyezésével és ezért a történelem hálásan fog róla megemlékezni. Én tisztelettel hajtom meg működése előtt az elismerés zászlóját és arra kérem, hogy továbbra is ezen irányban működjék, mert a magyarság mindig hálával fog róla megemlékezni. Az igen t. minister ur már régen Ígérte, hogy egy telepítési és parczellázási törvényt fog benyújtani. Meg is vagyok győződve arról, hogy ezt talán rövid időn belül meg is fogja cselekedni, mert erre vall az is, hogy költségvetésének ezen tétele alatt már 10 millió korona vétetett fel erre a czélra. Azt a telepítési és parczellázási törvényt nem ismerjük és ennélfogva azt sem tudjuk, hogy mire fog ezen 10 millió felhasználtatni. Épen azért igen lekötelezne az igen tisztelt minister ur, ha legalább nagyjában megemlítené itt azt, hogy milyen is lesz főbb vonásokban a telepítési és parczellázási törvény. Addig is, míg benyújtaná, bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa :) »Utasittatik a kormány, hogy az áUami telepítésről és parczellázásról szóló javaslatot haladéktalanul nyújtsa be.« (Élénk helyeslés bálfelól.) Ugyanezen czim alatt fel van véve a költségvetésbe 150.000 korona oly czélból, hogy a KÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XXII. KÖTET. magánparczellázás ezzel támogattassék. Határozottan kijelentem, hogy a magánparczellázást nem hogy támogatni, hanem tűzzel-vassal üldözni kellene, mert semmi annyi kárt a magyar parasztosztályban nem tett és nem tesz, mint ezen üzletre és spekuláczióra alapított magánparczellázás. Épen azért nem tartom valami helyes dolognak, hogy az állami költségvetésbe 150.000 korona van a magánparczellázás támogatására fölvéve. Én ezen 5. tételnek törélését kívánom, mert határozottan káros és veszedelmes következményei lehetnek. A ki nem foglalkozott ilyen kérdésekkel, és nem figyelte meg ezeket a magánparczellázásokat. az aligha tudja, hogy milyen módon fonják be ezek az üzérek a szegény és hiszékeny földéhes magyar népet. Hogy mikép folynak ezek a parczellázások, a melyek miatt máris Amerikába kellett a nép egy részének kivándorolni, egy nagy része azonban csak majd ezután fog kivándorolni, a mikor már nem képes azokat az iszonyú terheket elviselni, a melyeket a parozellázás következtében elvállalt, bátor leszek röviden elmondani. Igen sokan vannak az országban, talán többen is, mint kellene, a kik százezreket és milliókat gyűjtöttek parczellázási műveletekből. Ezek a t. spekulánsok rendesen valamely bankkal szövetkeznek, kiküldik ügynökeiket, hogy tanulmányozzák a helyzetet és a hol megtudják, hogy egy eladósodott földbirtokos van (Nagy zaj. Elnök csenget.) s a nép jómódú és földéhes, azonnal jelentést tesznek a hadvezetőségnél. Ez kiküld egy biztost a föld tulajdonosához, aztán annak az eladósodott földbirtokosnak nem is fizetik ki a földbirtok egész értékét, hanem adnak neki mától-holnapig, hogy megélhessen, és megveszik &, birtokot rendesen, opezióba. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! B. Thoroczkay Viktor (Folytontartó nagy zaj.) : Mikor megkötik véglegesen a szerződést. . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek és kérem a szónokot, legyen kegyes hangosabban beszélni, mert a gyorsírók nem tudnak jegyezni. (Zaj.) B. Thoroczkay Viktor: Akkor megindul a parasztnéppel a tárgyalás. Ha valakinek szüksége van 10 hold földre, odamegy a parczellázó bizottság és azt mondja : Kendnek kell. 10 hold föld, adunk kendnek holdanként 1000 korona vételárért, de mindenekelőtt költségekre fizessen 2000 koronát, A szegény paraszt fizet. Természetes, ebből a pénzből többet semmit sem lát, mert ezt a parczellázási, felmérési ügyvédi stb. költségek czimén elszámolják. Megjegyzem,, hogy ők nem veszik drágábban holdját 2—3—400 koronánál és kétszeres, háromszoros áron szokják eladni. Már most a paraszt, ha vesz 10 holdat 1000 koronájával, ez kitesz 10.000 koronát, ebből a paraszt fizet egyszer s mindenkorra 2000 koronát. Eenmarad még 8000 korona. Ebből adnak 4000 korona amortizácziós kölcsönt 6%-os kamat mellett két félévi törlesztési rátákban. Marad még az illetőnek 4000 7
