Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-383

50 383. országos ülés 1908 deczember 2-án, szerdán. korona adóssága. EkkoT azt mondják neki, hogy adjon egy vekszlit és Írassa alá a többi jobbmódu társaival is, a kik szintén érdekelve vannak és majd ezt néhány év alatt törleszteni fogja. Az illető paraszt nem is tudja a váltónak a jelentőségét, aláíratja egy-két, sőt három társával és ezen váltó után fizet 10—12% kamatot. Ezt a váltót évenkint háromszor vagy négyszer meg kell ujitani. A kik ismerik a váltót, azok tudni fogják, hogy ezek az ujitási költségek mibe kerülnek. A dolog tehát ugy áll, hogy annak a parasztnak egy év alatt hatszor keh fizetést teljesítenie : először az amortizácziós kölcsönt kell fizetnie félévenkint kétszer, azután a váltókölcsön után kell fizetnie háromhavonkint négyszer, vagyis egy év alatt fizetnie kell összesen hatszor. De honnan fizessen hatszor, a mikor csak egyszer van termése ? Ebből, t. képviselőház, következik az, hogy az a szegény parasztember nem tudja a kamatot, a törlesztést fizetni és szépen elárverezik a birtokát, (Zaj.) ^ oda adják egy másik parasztnak, a ki valamivel talán olcsóbban megveszi. (Zaj.) De rendszerint ez is tönkremegy. Én tudom nagyon jól, — igen sok Amerikába kivándorolt emberrel beszéltem, — hogy nagyon sokan azért vándoroltak ki, mert ilyen magánosok által parczellázott birtokot vásároltak és nem voltak képesek a birtok után járó terheket viselni és azzal a szándékkal vándoroltak ki, hogy ott pénzt gyűjtenek, a melylyel adósságaikat ki fogják fizetni. Azonban rendszerint csalódnak. (Zaj.) Tudvalévő dolog, hogy az ilyen parczellázott parasztbirtok mennyibe kerül, és mennyi terhet kell annak a paraszt embernek az után fizetnie. Azt akarom kihozni, hogy lehetetlenség, hogy az a parasztember abból a kis birtokból megélhessen és az azzal egybekötött terheket viselhesse. Most vegyünk példaképen, t. képviselőház, egy tiz holdnyi területet kitevő parczellázott birtokot. (Zaj.) Ennek ára, mondjuk, 10.000 korona. Ebből 4000 korona után fizet az a paraszt 6% kamatot, ez évenként 240 korona, a tovább felvett 4000 korona váltókölcsön után fizet kamat és kezelési költség fejében 12%-ot évenkint s igy 480 koronát, az előlegül adott 2000 korona 6%-os kamatja szintén kitesz 120 koronát, vagyis 10 hold föld után fizet évenkint összesen 840 koronát. Most ha hozzávesszük az adókat, a melyek kitesznek rendszerint 10 hold föld után 160 koronát, akkor megkapjuk kerek összegben az 1000 korona kiadási tételt. Ha, t. ház, a művelési költséget nézzük, akkor látjuk, hogy egy holdnak megművelése, megszántása, vetése, maggal ellátása legalább 40 koronába kerül, tehát 10 holdnak megművelése kitesz évenként 400 koronát. Eddigelé tehát 1400 korona terhet kell évenként viselnie annak a szegény parasztembernek. Már most hol van az illető parasztember munkájának ellenértéke, hogyha évenként neki 1400 koronát kell fizetnie 10 hold föld után ? Akkor méltóztassék kiszámítani, mennyi kiadás esik egy hold földre S Csak summáris számítással beszélve, mintegy 140 korona teher esik egy hold földre. A ki gazdálkodik, az jól tudja, hogy 140 koronát egy hold föld után rendes körülmények közt kikeresni nem lehet s igy lehetetlen, hogy az a paraszt tönkre ne menjen. Ezen az utón tovább menni már veszedelem (Nagy zaj.) nélkül nem lehet, ezt a nép kizsákmányolását czélzó eljárást meg kell szüntetni, nem pedig támogatni. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! B. Thoroczkay Viktor: Nagyon kérem a t. házat, méltóztassék tekintettel lenni e szomorú körülményre, ne méltóztassék a magánparczellázást előmozdítani, hanem méltóztassék ezt a tételt törölni. Ezért a következő módosítást ajánlom (olvassa) : Módosítás. »Ezen tételnél az 5. pont alatt felvett 150.000 korona magánparczellázási segély — töröltetik!« Elnök : Szólásra következik ? Raisz Aladár jegyző: Nagy Emil! Nagy Emil: T. ház ! Bocsánatot kérek, hogy oly hangulatban, a mely, sajnos (Zaj. Elnök csenget.) egészen más kérdések körül fordul meg, mint a melyről én most szólni óhajtok, mégis szót emelek, és méltóztassék megengedni, hogy kifejezzem szerény óhajomat, bár csak a nép érdekeneik nagy kérdése, bárcsak a magyar nép ügyeinek részletkérdései is azt az érdeklődést tudnák a képviselőházban mindenkor felkelteni, mint, sajnos, ma is a felekezeti kérdés. Méltóztassék megengedni, hogy beszédem bevezetéséül mély tisztelettel figyelmeztessem a nemzet összes vezető osztályait, méltóztassék elhinni, hogy a mi a felekezeti kérdések körül. . . Elnök: Kérem a t. képviselő urat, méltóz tassék a tárgyhoz szólni. (Mozgás és derültség.) Mindenkinek egyenlően kell mérni. (Halljuk/) Nagy Emil: Pusztán csak indokolom azt, hogy daczára ennek, kétszeresen igyekezem ráirányítani a t. kormány figyelmét oly kérdésre, a melyet mindenekfelett fontosnak tartok nemzeti szempontból, faji szempontból egyaránt. Méltóztassék felmenteni attól, hogy részletkérdésekbe bocsátkozzam e perczben. Csak kegyeskedjék megengedni a t. kormánynak, hogy azt az ünnepélyes kívánságot intézzem hozzá, a melyet már több alkalommal voltam bátor intézni e helyről, hogy méltóztassék a kisbirtokos-osztály dolgával, viszonyaival, az eddiginél még sokkal intenzivebb formában foglalkozni. Méltóztassék elhinni, t, ház, hogy a kisbirtokos-osztály dolga nem képezi egyedül a földmivelésügyi minister resszortját. (Igaz ! Ugy van !) Nem lehet az iránt kétség, hogy a földmivelésügyi minister ur tulaj donképen egy nagy elvet jelent, egy nagy eszmét jelént a maga egyéniségében, mert legelőször tűzte ki zászlajára teljes intenzivitással a kisbirtokos-osztály azon védelmét, a melyet hazánk szempontjából legfontosabbnak tartok. De méltóztassék megengedni annak hangsúlyozását, hogy még nem látom elegendőképen a kormányzásban sem azt a teljes mérlegelést és méltánylást, a melyet a kisbirtokosok viszonyai tőlünk követelnek.