Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.
Ülésnapok - 1906-383
383. országos ütés 1 ( JV8 dt Minden államban, a hol lóversenyügy létezik, tenyésztési szempontból legfontosabb mérkőzése a telivéreknek a hagyományos Derby, a legnagyobb futtatási dicsőség, a mely az illető telivérlovat egész tenyésztési karrierje alatt kiséri, a mely a ló tulajdonosát és tenyésztőjét egész életén át a dicsőségteljes visszaemlékezés melegségében részesiti. (Helyeslés.) De sajnos, hogy Magyarországon, a hol, a mint mondám, ilyen jelentékeny fejlődési fokára ért a lóversenyügy, magyar Derby nincsen, illetve nem létezik olyan verseny, a mely a magyar Derby elnevezéssel a hagyományos Derby-feltételek mellett, mint az ország legfontosabb tenyészpróbája Íratnék ki és futtatnék le. Ellenben minden más államban, a hol versenyüzem vagy legalább is figyelemreméltó versenyüzem létezik, van Derby; van angol, franczia, német Derby; van mindenoroszok Derbyje, van osztrák, olasz, belga, sőt román Derby is. De virágzó lótenyésztésünk és fejlett versenyüzemünk daczára a Magyar Lovaregylet magyar Derbyt mind ez ideig még nem létesitett. T. ház ! A lóversenyek iránt minden országban százezrek érdeklődnek. A mi versenyügyünket a külföld is figyelemmel kiséri és merem állitani, hogy hazánkról e czimen a külföld sokkal inkább vesz tudomást, mint sok más fontos politikai, közgazdasági, társadalmi vagy kulturális esemény révén. (Mozgás.) Különösen élénk Németország, Poroszország és Románia érdeklődése a mi versenyügyünk iránt, a mely országokból sokszor versenylovakat is küldenek pályáinkra. (Mozgás.) De mint legfőbb tenyészversenynek, csak az osztrák Derbynek hire mehet el a külföldre. A külföldön valószinüleg azt hiszik, hogy magyar Derbynek talán nem is szabad léteznie és hogy Ausztriához való közjogi viszonyunk talán az osztrák Derby által is kifejezésre jut. En nem csupán lótenyésztési szempontból, de főleg államiságunknak és önállóságunknak szempontjából is — ha már a lóversenyügyről beszélünk — fontosnak találnám, hogy magyar Derby létesittessék. Es ha a Magyar Lovaregylet vezetősége államiságunknak és önállóságunknak saját hatáskörében való kidomboritását annyi évtizeden át mindez ideig elmulasztotta és talán egyéb hivatásának teljesitése közben megfeledkezett arról, hogy az osztrák Derbynek negyven év óta való fennállása mellett s szemben azon körülménynyel, hogy magyar Derby mindez ideig nincsen, az összbirodalmi eszme gondolatának jogosultságát sokak körében akaratlanul is előmozdította, (Ugy van !) ugy, t. ház, e hibát azoknak kell hehn-eht-niök, a kiknek a Magyar Lovaregylet vezetőségén kivül is — ez módjukban áll . . . (Mozgás. Issekutz Győző közbeszól.) . . /Issekutz t. képviselő ur közbeszólására csak azt a megjegyzést teszem, hogy sokan foglalkoznak e dologgal a külföldön és belföldön, a lovak azonban csak futnak, de az emberek gondolkoznak. (Mozgás.) T. ház ! A földmivelésügyi kormány, a mint a költségvetésből is kitűnik, a versenyfogadások eczember 2-án, szerdán. 31 megadóztatásából származó lótenyésztési alap jövedelméből lóversenyczélokra évenként 210.000 koronát bocsát a Magyar Lovaregylet rendelkezésére. Ezt a 210.000 koronát az országgyűlés szavazza meg. Ebből a földmivelésügyi minister 1896 óta százezer koronát egyetlen egy verseny díjazására adományoz, még pedig a Király-dijra. Miért ne adományozhatná a földmivelésügyi minister ezt a százezer koronát a Király-dij helyett a tenyésztési szempontból sokkal fontosabb és államiságunk szempontjából sem egészen alárendelt jelentőségű, sőt horderővel biró magyar Derbyre ? (Élénk helyeslés.) Az eddigi Király-dij feltételei a versenyzés szempontjából szintén érdekesek, azonban épen feltételeinél fogva ez a verseny nem igazi, nem elsőrendű és nem tiszta tenyészverseny, a mire különös súlyt helyezek. Azért a Király-dijat ezentúl is fenn lehetne tartani, de ez a lovaregylet dolga s ezzel tovább nem is akarok foglalkozni. A földmivelésügyi minister ur által rendelkezésre bocsátott százezer korona nézetem szerint 1910-től kezdődőleg a magyar Derbyre volna fordítandó. A Magyar Lovaregylet iránt való tiszteletből és előzékenységből azért proponálom ezt csak 1910-től kezdődőleg, mert 1909-re a Király-dij már ki van irva, — még pedig a törvényhozási jóváhagyás reményében — és arra a nevezés is le van zárva. T. ház ! Mivel reménylem, hogy az általam előadottakat az igen tisztelt földmivelésüg} 7 ! minister ur kellően méltányolni fogja, azt hiszem, hogy sikerült őt czéljaim helyességéről meggyőznöm. Hozzáteszem még és különösen hangoztatom, hogy a földmivelésügyi kormány csak akkor áll feladatának magaslatán, ha a legnagyobb magyar versenydijat egy igazi, elsőrangú tenyésztési prémiumra forditja, a mely mellett az abszolút legjobb ló jut egy országos jelentőségű versenyben a legnagyobb dij dicsőségéhez. Ennélfogva tiszteletteljesen kérem a t. földmivelésügyi minister urat, hogy az általam előadottakat magáévá téve, kegyeskedjék a lótenyésztési alap jövedelmének verseny dijakra szánt összegéből százezer koronát akként bocsátani a Magyar Lovaregylet rendelkezésére, hogy ez összeget 1910-től kezdve mint magyar Derbyt a hagyományos Derby-feltételek mellett futtassa a tenyésztésben majdan szerepelni hivatott versenyzőkkel. A tételt különben elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik:? Raisz Aladár jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád : T. ház ! Elismerem, hogy a földmivelésügyi kormány nagy gondot fordit a lótenyésztésre, azonban állítom, hogy gondja nagyon egyoldalú. Gondot fordit arra, hogy a közös hadseregnek megfelelő és jó lóanyagot szolgáltasson katonai czélokra, azonban inkább volna kötelessége az, hogy az országot jó igáslótenyészanyaggal lássa el, ezen a téren pedig a földmivelésügyi kormány nem igen tesz semmit, noha évek óta ugy kormánypárti, mint ellenzéki oldalról kérik, sürgetik, hogy az igáslótenyészirányzatra is