Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-386

386. országos ülés 1908 deczember 5-én, szombaton. 173 mokban rengeteg statisztikai adat áll a tanulmányozó rendelkezésére. Angliában 1834-ben küldött ki a parlament egy bizottságot ezen kérdés tanulmányozására és ez megállapította, liogy a bűntettek négyötödrészét lehet visszavezetni az alkohol élvezetére. A svájczi büntető- és börtönügyi egyesület 1892-ben 33 börtönben eszközölt vizsgálatot, hogy az alkohol és a bűntettek közötti összefüggést kifürkészsze és ezen alapos vizsgálat megállapította azt, hogy az összes büntettek 37%-át az alkohol dézte elő. Egy érdekes finnországi statisztika 1898-ból azt bizonyitja, hogy Finnországban, ott, hol a szeszfogyasztás fejenként és évenként 6 liter volt, 110 lélekre esik egy bűntett, ahol 3 liter volt a fogyasztás, 183 lélekre és a hol félliter volt a fogyasztás, 277 lélekre esik egy bűntett. Hogy a szeszfogyasztás és a bűntettek között mily szoros összefüggés van, az ki fog világlani abból, ha tekintetbe veszszük a napokat, a melyeken a bűntetteket rendesen elkövetik. A nélkül, hogy közelebbi statisztikai adatokat mutatnék be, mindenki ki fogja találni, mely napokon szokták a legtöbb kihágást, de nemcsak a kihágást, hanem súlyosabb bűncselekményeket is elkövetni. Halász Lajos : Pünkösdkor, húsvétkor ! Goldis László.: Ugy van : ünnepeken, vasárnap és szombaton. Dr. Koblinszky, a düsszeldorfi fogház orvosa, tette ezt a kérdést vizsgálat tárgyává és azt találta, hogy az egy héten át börtönbe szállított emberek közül vasárnap követte el a büntettet 165, — érdekes, hogy ezek a számok mint fogynak — hétfőn 68, kedden 28, szerdán és csütörtökön, a két közbeeső napon, csak 20 eset volt, szombaton már 62. Tehát szombaton, vasárnap és hétfőn történik a legtöbb bűntett. A baleseteknek szintén az alkohol egyik legfőbb előidézője. Ezt leginkább be lehet bizonyítani a biztosítási társulatok kimutatásaival. A legtöbb biztosítótársaság alkohohstákat nem is biztosit balesetek ellen, vagy pedig a dijat sokkal magasabbra szabja. Az orvosi tudomány minden kétségen felül megállapította, mily szoros az összefüggés az alkohol és az elmebetegségek, valamint az alkohol és az öngyilkosságok között. Az alkohol hatásait összességükben véve el lehet mondani, hogy az emberi társadalomra nagyobb ostor, nagyobb csapás az alkoholnál nem létezik. Azért egy londoni kórháznak főorvosa, Syr Andrew Clark következőképen kiált fel: »Midőn kórházamnak termeit végigtekintem és látom, hogy tiz betegem közül heten betegségüket az alkoholnak tulajdonithatják, akkor mélyen sajnálom, hogy a közoktatás az alkohol kérdésében nem eléggé határozott és eredményes. Mindezeket látva, gyakran hajlandóságot éreznék, hogy orvosi hivatásomat abbahagyva, egy valóban szent keresztes hadjáratra szánnám magamat, hogy minden embernek lelkére beszélnek és mondanám : őrizkedjetek fajunknak ettől az ellenségétől.* Jvj Hock János: Helyes, igaza van ! Goldis László : De nem kell mindig a külföldön kalandozni, hivatkozhatom egy magyar orvosra, dr. Hollós Józsefre, a ki egyike azon keveseknek Magyarországon, a kik az alkohol-ellenes küzdelemben részt vesznek. Azt mondja egyik czikkében (olvassa) : »Saját tapasztalataim alapján, melyeket évek hosszú sora óta a bonczasztalnál szereztem, állithatom, hogy alig van kórokozó, mely nagyobb számmal pusztítaná az embereket, mint az alkohol, s e tekintetben csak a tuberkulózis, az emberiséget öldöklő eme másik legnagyobb népbetegség, vetekedhetik vele. Eelületes észlelők eme kijelentésemet bizonyára túlzásnak veszik; mégis azt kell mondanom, hogy minél inkább foglalkozunk a kérdés tanulmányozásával, annál inkább fogjuk az alkoholizmust a tüdövésznél is nagyobb betegségnek és az emberiséget pusztító sokkalta nagyobb csapásnak tekinteni. Mert az alkohol nemcsak az egészséget támadja meg és válik a halál időelőtti — gyakran fölötte korai — okozójává, hanem aláássa az erkölcsi és szellemi életet, elrabolja a család boldogságát és nyugalmát, előidézi az utódok elkorcsosulását, bűnre csábit és elmebajokra hajlamosít, és megfosztva áldozatát egészségétől, vagyonától és becsületétől : egész nemzedéket dönt nyomorba, betegségbe, szenvedésbe.« Hock János : Igaz ! Ugy van ! Goldis László : Az orvosi tudomány tehát minden kétségen felül megállapította az alkohol romboló hatását az emberi szervezetre és az alkoholizmust, mint a modern társadalom legnagyobb rákfenéjét állapítja meg és bélyegzi meg. Az a kérdés tehát, vájjon nálunk, Magyarországon ez a veszély nem imminens-e. Eddig a külföldről hoztam példákat, a külföldi statisztikával mutattam ki, hogy ez az óriási baj mennyire el van terjedve a művelt világon mindenütt. Nálunk ebben a tekintetben az emberek még nem jutottak öntudatára a nagy veszedelemnek. Későb leszek bátor figyelmeztetni arra, hogy maga az igen t. miniszterelnök ur milyen óriási tévedésben van erről a dologról, mert a szesztörvény tárgyalása alkalmával olyan kijelentéseket tett, mintha Magyarországon távolról sem volna annyira elterjedve ez a betegség, ez a társadalmi nyavalya, mint más országokban. Igaz, hogy nehéz megállapítani a bajnak létezését, még pedig azon egyszerű oknál fogva, mert nálunk a statisztika eddig erre a térre egyáltalában nem volt figyelemmel. A statisztika az alkoholizmus kérdésével Magyarországon eddig egj'általában nem foglalkozott. Én nagyon kerestem a statisztikai adatokat Magyarországra vonatkozólag, de hiába, nem találtam, mert azok nem léteznek. Egyes emberek privát passzióból foglalkoznak a kérdéssel, de sem a börtönfelügyelők, sem a börtönorvosok, sem a bíróságok a bűnesetekre vonatkozólag nem kutatják az alkohol hatását és nem fejezik ki számokban.