Képviselőházi napló, 1906. XXII. kötet • 1908. deczember 2–deczember 22.

Ülésnapok - 1906-385

385. országos ülés 1908 Épen a napokban került nyomda alá egyiküktől, egy Brán nevűtől, származó magyar fordítás Goga költői munkáiból, a melyhez az előszót Moldován Gergely irta. Hát ilyen magyarellenes és államellenes az a lelkész ! A. többi is mind kifogástalan magyar állampolgár. Epén azért fosztattak meg a költségvetésben biztositott kongrua-illetménytől, mert ők állampolgári jogaikat gyakorolták, az az ur pedig alaptalan vádakat emelt ellenük. Ott ilyen esetek fordultak elő, nálunk pedig a tanitósággal jártak el hasonló módon. Mindezen tények mutatják, hogy itt beteges állapotok vannak, és pedig azért, mert a közoktatásügyi tárcza keretében is érvényt követelnek maguknak a mostani egészségtelen viszonyok. És ugy látszik, hogy. sikerül is itt olyan politikai alapelveknek is érvényt szerezni, a melyeket minden tárezától, de különösen a közoktatásügyi tárezától távol kellne tartani. Nevezetes és jellemző a mi közoktatásügyi viszonyainkra nézve, hogy e téren az eredmény sehogy sem felel meg a követelményeknek. É tekintetben Ausztriára utalhatok. önök felhozzák azt, hogy Ausztriában milyen veszekedett állapotok vannak, hogy ott milyen szép vallási proczesszusok vannak, de a emellett elfelejtik konstatálni a valósággal fennálló tényeket, hogy pl. az iskolalátogatás, a kultúra feljődése tekintetében hogyan állnak ott. Hasonlithatlanul jobban, mint minálunk. Pl. Alsó-Ausztriában, Bécset kivéve, az iskolalátogatás kötelezettségének nem tesz eleget 3%. (Felkiáltások balfelől : Hát Prágában ?) Prágára is rá fogok térni. Linczben, illetőleg Felső-Ausztriában, 1.56%, Csehországban nulla; ott minden iskolaköteles be van iskolázva. Ilyen az állapot Csehországban. önök azt kérdezik, hogy milyen állapotok vannak Prágában ? Ott veszekednek, verekednek, de hiszen békés állapotok nálunk sincsenek. A kulturális állapotok fejlődése fogja ott is magával hozni a viszonyok kiegyentitását és ne azt tessék nekem a költségvetés tárgyalása alkalmával felhozni, hogy ott ilyen meg olyan torzsalkodások vannak, hanem azt, hogy ezen torzsalkodások következtében ott a kultúra hanyatlik, a gazdagodás nem megy előre, hogy ott a nemzeti nyelvek nem fejlődnek. Ha ezt hozhatják föl nekem, akkor meghajlom önök előtt. Azonban ott, ha megvannak is ezen torzsalkodások, az ipar, a kereskedelem és az általános jólét emelkedőben van, mig a mi falvainkban csak potemkini kormánypolitika révén van meg a látszólagos béke, de nyomában jár a nyomorúság és a pauperizmus. (Zaj. Ellenmondások balfelől.) És ez abból következik, hogy nálunk még a közoktatásügyi költségvetés keretében sincs meg a közszabadság magasztos elvének respektálása, a mely egyedüli feltétele a nép kulturális előhaladásának ipari és közgazdasági fejlődésének. Ausztria példáját kövessük e tekintetben (Nagy mozgás és zaj baloldalon.), akkor nálunk nem fog bekövet'.czember 4-én, pénteken. 147 kezni a torzsalkodás, a verekedés és veszekedés, hanem a megelégedés és a testvéri szeretet fog nálunk diadalt ülni. Egy hang (balfelől) : Önök járjanak elől! Lukács László : Igenis én elől fogok járni és ha engem követnének az igen t. képviselő urak, akkor mindezek az eredmények be is következnének. De, t. ház, szomorúak a mi állapotaink különösen azért, (Derültség balfelől.) mert a parlament és az állampolitika nem gyökereznek az áUampolgárok politikai meggyőződésében. (Ellenmondások a baloldalon.) Hiszen ezt önök mondják nagyon gyakran, én tehát a magam meggyőződésének nyilvánitása mellett csak az önök kifejezéseit ismétlem. De nemcsak nekünk, a nemzetiségeknek van ám panaszunk kulturális téren, hanem a magyar népnek is. Nem mondjuk mi azt, hogy ez specialiter nemzetiségi sérelem, de egy a kormány politikájából következő rossz, a mely egyformán osztályrésze románoknak és magyaroknak. Azt fogják kérdezni, hogy ki hatalmazott fel engem arra, hogy a magyaroknak ügyvédje vagy szószólója legyek. Ugron Gábor: Hiszen országos képviselő, nem román képviselő! Lukács László : Nem hatalmazott fel senki. De -hát nem is fogom a magam tapasztalatait itt előadni, hanem a Budapesti Hirlap egy czikkét olvasom fel, csak szíveskedjenek meghallgatni. (Felkiáltások balfelől: Már olvastuk !) De vannak, a kik nem olvasták. íme itt van a Budapesti Hirlap előadása a magyar nép egyes rétegeire és kisebb helyeire vonatkozólag. A kik ismerik a többi helyeket, azok hozzák fel azokat a sérelmeket, a melyek ott tapasztalhatók. Itt pl. kincses Kolozsvár városa magyar népéről van szó. »A hol egyetem virágzik, a hol egy hatalmas arisztokrata magyar társadalom van, a hol a sovinizmus az Bmkében a legnagyobb lendületet vette.« (Felkiáltások balfelől : Ez fáj önöknek !) Dehogy fáj ! (Mozgás és zaj.) T. ház! Mindez épen a kultusztárcza keretébe tartozik. Méltóztassék csak ezt megszívlelni. (Olvassa) : »Ezek a hostáti parasztok : elhagyott nép« — ezt akarjuk itt elpanaszolni — (Mozgás balfelől.) az állam tisztviselőit az itélőbirákban, az adóhivatalnokban és az erélyes rendőrökben látják legsűrűbben. Kolozsvár mai külvárosai nem nagyon megnyugtató képét adják a magyar város átalakitó képességének. A főtárgyaláson 10 legény közül a legtöbb azt vallotta, hogy nem tud irni és olvasni. Néhány közülök egyáltalában nem tudott, a többi csak keveset. A szégyen pirja égett mindannyiunk arczán, a kik a teremben voltunk. Mi az oka e nép elhanyagolásának ? Az állam, az egyház, a város, a társadalom, mind okai vagyunk. Ezeknek a leginkább földmüveléssel foglalkozó magyaroknak nincsenek elég népiskoláik. Az iskoláztatás kényszere alól ki-kibujnak, mert szükség van a gyermekekre a gazdaságban. Az egyházak 19*