Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-369

369, országos ülés 1908 november íb-én, szombaton. 91 póthoz hasonlítja Budapest mai állapotát, annak el kell ismernie, hogy jó utón vagyunk, jó irányban haladunk, s hogyha rajta leszünk, el fogjuk érni azt, a mit elérnünk kell, hogy Bndapest szellemileg is, érzés tekintetében is központja, minden tekintetben első szóvivője legyen a magyarságnak. (Helyeslés-) Van kívánni valónk abban a tekintetben is, hogy Budapest ma még nem az a nagy város, a milyennek lennie kell, nem érte még el fejlődésének végső hatarát. Az általános tapasztalás ma az, hogy az igen erős nemzetek, a nagy nemzetek, ha meg akarnak felelni az ő kulturális missziójuknak és hatalmukat kifelé is érvényre akarják juttatni, akkor azoknak nagy czentrumokban kell összpontosulniuk. Nem csak a vidéken kell ujabb czentrumokat, fiók-ezen trumokat alakítani, hanem a mellett a nemzet öszszes erejének minél nagyobb mértékben a fővárosban kell összpontosulnia. E tekintetben vannak országok, a hol minden tizedik lakos, sőt vannak olyan országok is, a hol minden hatodik lakos a fővárosban lakik; nálunk az idő szerint még csak minden huszadik lakos lakik a fővárosban. Tehát még igen nagy tere van annak, hogy ez a főváros fejlődjék és fog is fejlődni, ha erre neki megadjuk a kellő eszközöket és módokat. Az utóbbi időben azonban a főváros fejlődésében igen nagy hanyatlás állott elő, megakadt a tovább való fejlesztés; megakadt olyan okok következtében is, a melyek nem emberi erőtől függetlenek, nevezetesen az általános pénzügyi viszonyok következtében, de közrejátszottak olyan okok is, a melyeket az emberek az ő hibáik, mulasztásaik következtében idéztek elő. En nem akarom itt keresni a bűnösöket, hiszen mi itt nem büntető törvényszék vagyunk, a kik el akarunk Ítélni valakit, nekünk a feladatunk az, hogy megadjuk a fővárosnak azokat a módokat és eszközöket, a melyeknek felhasználálásával fejlődése ismét a rendes mederbe térhet. (Helyeslés.) Ezt tárgyalja, t. ház, ez a javaslat, a mely jelenleg napirenden van. Első intézkedése abban áll, hogy 2 millió koronát ad a fővárosi pénzalap rendelkezésére, hogy azzal a budai Attila-körutat rendezze. Erre a legnagyobb mértékben szükség van, mert ott a paloták mellett viskók vannak. Nem lehet várni tovább. Ha ezt mesterségesen nem istápoljuk, nem várható, hogy ez a városrész a maga emberségéből, a maga erejéből fővárosias jelleget öltsön. A törvényjavaslat második intézkedése abban áll, hogy az állam 1,050.000 koronát ad a fővárosnak, a melyet a fővárostól annak idején a Sáros fürdő megváltása fejében kapott, de azzal a kikötéssel adja, hogy a főváros abból a pénzből a Sáros fürdőt és a Bndas fürdőt a modern kor igényeinek megfelelően felépiti. És itt legyen szabad felhívnom a t. ház becses figyelmét arra a tényre, (Halljuk! Halljuk.') hogy nálunk, itt a fővárosban van egy nagy kincs, a melyet eddig semmi tekintetben nem hasznosítottunk, a melyet pazarul hagytunk veszendőbe menni. Értem alatta azokat a meleg hőforrásokat és azoknak vizét, a melyek a főváros területén fakadnak. A meleg viz a mai közgazdasági életben erőt, energiát képvisel és pénzt ér. Ha mi azokat a meleg forrásokat, a melyek Budapest főváros területén fakadnak, semmi egyébre nem használnék, akkor kifűthetnők vele egész Budapestet, akkor nemcsak a palotákba, de a szegény emberek házába és lakásába is ingyen fütőszereket vihetnénk a télen keresztül. Használhatnék e forrásokat arra, hogy itt télen is fűthető közkerteket alakítsunk, a hol üdülést nyernének az emberek a szigorú évszakokban. Felhasználhatnék e vizet kertészetek alapítására, a melyek Európa minden nagy városának piaczait ellátnák télen a legfrissebb gyümölcscsel és ezzel velünk nem konkurrálhatna senki, mert ingyen kapnók a fűtést e kertekhez. De mi hagyjuk elfolyni a vizet a Dunába. Egyetlenegy ilyen forrásunk van, a mely maga 40.000 hektoliter vizet ereszt szét felhasználás nélkül. Ha már idáig vagyunk, legalább használjuk fel ezeket a vizeket arra, hogy Budajjesten egy nagy fürdővárost alapítsunk, mert ebben a tekintetben sem konkurrálhat velünk senki, és ezzel egyedül való várossá tehetnők Budapestet. Azért csak a legnagyobb helyesléssel lehet tekinteni a pénzügyminiszter intézkedését, hogy az 1,050.000 koronát azzal a feltétellel bocsátja a főváros rendelkezésére, hogy abból ugy a Sáros-fürdőt, mint a Rudas-fürdőt fel fogja épiteni. További intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy egy uj hidat építtet a Hungária-uton Óbudával szemben. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! (Halljuk ! Halljuk !) Hoitsy Pál előadó: Ezzel szemben hallottam ma is azt az ellenvetést, hogy miért épen ott, és miért nem a városnak más területén? Sümegi Vilmos: Persze, a hol a gazdag emberek laknak, hogy ne a szegényeken segítsünk! Elnök : Csendet kérek ! Hoitsy Pál előadó: Ez az intézkedés is olyan, hogy ha megvizsgáljuk annak intenczióit és ä fenforgó okokat, a lehető legnagyobb örömmel kell ezt üdvözölnünk. Az első dolog az, hogy O-Budán ma a lakások sokkal olcsóbbak, mint máshol és hogy ott épen a népnek legszegényebb része lakik. (Ugy van!) Módot kell tehát adni ennek a szegény népnek arra, hogy át jöjjön onnan a városnak abba a részébe, a hol a gyárak vannak és ott nagy kerülők elmelló'zésével kaphasson foglalkozást, (Helyeslés.) De törekednünk kell arra is, hogy ott, a hol már ma is olcsóbbak a lakások, még több lakás 12*