Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-368

368. országos ülés 1908 november 13-án, pénteken. 77 vételre, ugy Kanadában, mint az Egyesült Államok csaknem minden államában. Ezzel szemben találunk azután magyar hir­detést is. Ilyen kis hirdetés pl. mely azt mondja, hogy ha Magyarország bármely vidékén nagyon kedvező fizetési feltételek mellett jó és olcsó földhöz akartok jutni, bővebb felvilágosí­tásért írjatok erre és erre a czimre. És ha ir a magyar ember arra a czimre, akkor kap egy ismertetőt, a mely azt mondja, hogy pl. (ol­vassa) ; »Zemplén megye, Kiskövesd 11 és 1 js hold, vagy: Vas megye, Kisunyom 84 hold, Ugocsa megye, Turterebes 171 hold stb.« Itt van a kimutatás. A földmivesnek azonban ez nem elég; azt mondja, hogy akkor inkább írok haza és kérek részletes kimutatást, mert ebből nem értek meg semmit. Az az intézkedés tehát, a mely ilyen irányban megindult, nem vezethet eredményre, ha tényleg ugy kezelik, a mint jelenleg a meg­bízott kezeli. (Halljuk! Halljuk!) Egy oly intézmény létesült New-Yorkban ezelőtt egy esztendővel, a melyre nagy szükség volt már évek hosszú során át Amerikában. Nagyon jól tudjuk, hogy a pénzügyek terén milyen és mennyi visszaélés történt az utolsó években és legkivált ebben az évben, és tudjuk azt is, mily nehéz a védekezés e tekintetben. Az illető zugbankárok takarékbetéteket nem fogadhatnak el ugyan, de betétekként őrizhet­nek bármityen nagy összegeket, s épen ez utón élhetnek vissza a szegény munkások hiszékeny­ségével, azoknak a pénzét hazárd vállalkozá­sokba fektetik és ha ezek nem sikerülnek, egy­szerűen ellépnek, vagy más országban ütik fel sátorfájukat és abszolúte nem történhetik semmi bajuk, E bajok szanálása végett alakult meg New-York államban egy bank, előkelő amerikai pénzcsoport vezeti, a melynek Magyarorszá­gon is megvan a kellő összeköttetése, a mely talán a legmegfelelőbb, t. i. az összeköttetés a vidéki pénzintézetek oly csoportjával, mely 420 vidéki pénzintézetet kapcsol össze. Egy esztendő óta működik ez a bank. Többször voltam helyiségében, megnéztem az üzleti könyve­ket, tisztában vagyok tevékenységének irányával, és különösen a legújabb tevékenységét nagy érdeklődéssel kisértem, hogy t. i. az összes amerikai megbízható magyar bankárokat együvé akarja csoportosítani, hogy megcsinálja a magyar amerikai bankárszövetséget. Ez az intézmény a magyar állam részéről abszolúte semmiféle pártfogásban nem részesül. Lehet, hogy a kormány­nak más szándékai vannak, esetleg más bank felállításával, nem tudom, de annyit tudok, hogy ez a bank arra a czélra, a melyet maga elé tűzött, a melyet ilyen magyar-amerikai banknak követnie kell, teljesen megfelelő. Ha tehát nem nézünk egyes személyi momentumo­kat, akkor e nagy kérdés feltétlenül megköve­teli, hogy ezt megfelelően kezelje ä magyar kormány, és a bankkal vagy oly megállapodást létesítsen, a mely szükséges, és a mely csakis előnyös lehet honfitársainkra, a magyarokra, előnyös pénzküldés, a letétek elhelyezése, s a telepítés tekintetében, vagy pedig mentől előbb iparkodjék más pénzcsoporttal, vagy nem tudom mi utón, bankot létesíteni, mert erre feltétlenül közszükség van Amerikában. A hírlapok tekintetében szintén elég gyen­gén áll az Egyesült-Államok magyarsága. Az az újság, a mely 18 évig a magyar ügyeket a legjobban, a legmegbízhatóbban kezelte és min­dig a függetlenségi párt táborában állott, küz­dött mellettünk erősen, a Szabadság, most ki van tiltva. Ez volt a köszönet azért, mert ez a lap támogatott, illetőleg dicsért minket, a mi­kor a koaliczió uralomra jutott. A többi lap alaposan lerántott bennünket. ITgy tudom, hogy bizonyos követelmények támasztatnak az illető hírlappal szemben és ha azokat teljesiti, akkor a kitiltás visszavonatik. A lap a követelmé­nyeknek már megfelelt és e tárgyban, a mint nekem néhány nap előtt sürgönyözték, már jú­nius 13-án beadványt intézett. De még mindig nem jutott az ügy abba a körforgásba, a me­lyen el kellene jutnia, hogy az illetékes fórum elintézze. (Mozgás.) Nagyon ajánlom a t. belügyminiszter urnak és a t. kereskedelemügyi miniszter urnak, legyen tekintettel ezen körülményekre ós ezen kitiltás mielőbb visszavonassák, illetőleg megengedtessék a postai szállítás. (Helyeslés.) ÁZ egyik amerikai lap az alkalomból, hogy én visszajöttem, ezt írja: »Az amerikai magyar­ság nagy anyagi és erkölcsi tőkéje az anya­országnak. Meg kell ragadni minden alkalmat, hogy minél szorosabb szálakkal fűzze magához. Egy nagy magyar világ van itt, a mely mellő­zésen, lekicsinylésen, tűzön-vizen keresztül meg­marad magyarnak és hazafinak, teljesen és ön­zetlenül, mert érdek nélkül való és a melyre, ha nehéz idők következnek, mindig számithat a magyar haza.« Ennél igazabbat nem írhatott ez az újság és én is ezen véleményben vagyok. Beszédemet befejezem azzal, hogy a javas­latot általánosságban, a részletes tárgyalás alap­jául elfogadom. (Elénk helyeslés és éljenzés.) Raisz Aladár jegyző: Hock János! Hock János: T. képviselőház! (Halljuk!) Az előttem felszólaló t. képviselő ur most jött haza Amerikából, és bizonyos részleteket, ada­tokat terjesztett a ház elé az Amerikába kiván­dorolt véreink helyzetéről. De azt hiszem, ezek csak szétfolyó részletek, mert egy összefüggő, rendszeres tervet, a mely a kivándorlás meg­gátlására vagy a már megtörtént kivándorlás helyes irányítására szolgálhatna, a beszédéből nem nyertem. Mindenesetre azonban a beszéd engem is arra indított, hogy azokat a tapasz­talatokat, melyeket személyesen amerikai künn-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom