Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-367

M 367. országos ülés 1908 november 12-én, csütörtökön. millió hektárnyi müvelés alatt álló összes terü­letéből 1,300.000 hektár az a terület, a mely ama világhírű vízmüvek által a legintenzívebb kultúrának meg van nyerve. Ha ezen adatokat összegezzük, azt látjuk, hogy a Pó-, a Loire-völgyében és Hollandiában összesen 2,100.000 hektár terület az, a mely ezen intenzív beruházások által meg van védve a kultúrának, míg nálunk a Duna és a Tisza völgyében 3,600.000 hektár az a terület, a mely a közlött adatok [szerint ármentesitve van, és igy szintén meg van nyerve a kultúrának, az ország gazdagodásának, tehát másfél millió hek­tárral nagyobb terület mint az említett Pó-völ­gyi, Loire-menti és hollandiai ármentesitett terü­leteknek összessége. (Helyeslés jobb és baloldalon.) T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő tör­vényjavaslat létrehozását az a körülmény sür­gette, mert az 1885:LXVIII. t.-czikkel meg­szavazott 102 millió koronányi befektetésre nézve az a dispoziczió tétetett, hogy ez az összeg tizenkét év alatt lesz felhasználandó, és az utolsó részlet az ] 907. évre esett. Gondoskodnia kel­lett ennélfogva a földmivelésügyi miniszter urnak beható előtanulmányokról, hogy a további mun­kálatoknak rendszeres tervezete idejében rendel­kezésre álljon. E czélból az ő magas intencziói­nak megfelelően az országos vizépitészeti hivatal nagyjelentőségű, körültekintő tanulmányokat, felvételeket eszközöltetett az összes hazai folyók­ról, és e tanulmányok alapján tervezeteket dol­gozott ki. Ezek a tervezetek gondosan meg lettek ros­tálva, át lettek vizsgálva és ezen nagyszabású előmunkálatoknak eredményekép lett a törvény­javaslat összeállítva. E törvényjavaslatnak röviden, dióhéjban összefoglalt tartalma az, hogy a földmivelésügyi miniszter ur felhatalmazást kér a törvényhozás­tól 192 millió koronányi vízi beruházásra azon czélból, hogy ezen összegből a Dunán, a Tiszán, a Dráván és a Száván, továbbá az 1. §-ban megjelölt mellékfolyókon, valamint a Balatonon is vízszabályozási, közgazdasági és közhajózási érdekekből szükséges szabályozási beruházásokat teljesítsen a bemutatott tervezetek szellemében; hogy továbbá a többi folyókon és patakokon is teljesíthessen szabályozási munkálatokat, a mennyiben azok a szabályozási követelmények­nek és egyéb köztekinteteknek megfelelnek. (Helyeslés a baloldalon.) Felhatalmazásért fo­lyamodik e törvényben avégből is, hogy az állami kezelés alatt nem álló folyókon eszközlendő sza­bályozási munkálatokat, vizmosás-megkötéseket, a melyek természetesen nagyon érdeklik a sza­bályozást többi vonatkozásaiban, állami segé­lyekkel gyámolithassa. (Elénk helyeslés.) E törvénynek további főrendelkezése, hogy a 192 millió koronából évenkint budgetszerüleg 7 és !/ 2 millió korona használható fel és ennek keretében lesznek a beruházások végrehajtandók. Mielőtt a földmivelésügyi miniszter ur e törvényjavaslatot a ház asztalára letette volna, a múlt év november 4-én az országos műszaki nagy tanácsnak véleményezése alá bocsátotta azt (Halljuk! Halljiűc!) és ugyanazon hó 25-én egy ujabb nagy ankétet hívott össze az illetékes földmivelésügyi, kereskedelemügyi és pénzügy­minisztériumok referenseinek részvételével, meg­hiván erre az ankétre az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesületet, a Tiszavölgyi Armentesitő Társulatot, az Országos Erdészeti Egyesületet, az Országos Iparegyesületet, az Országos Hajó­zási Egyesületet, számos érdekelt törvényható­ság és vármegye fejeit, úgyszintén több tekin­télyes országgyűlési képviselőt. A földmivelésügyi miniszter ur ezeken a tárgyalásokon személyesen adta elő s ismertette az ő nagy konczepczióját, majd szakértők által részletesen előadatta a létesítendő munkálatok tervezetét, és ezen nyomon igen szélesmedrü alapos vita indult meg, a melynek végső konklú­ziója mind a két szakértekezleten az volt, hogy a különböző szakértők és tekintélyes férfiak az összes munkálatokat rendkívül fontosaknak, sürgőseknek, az ország közgazdasági, közleke­dési, ipari és kereskedelmi fejlődésének előmoz­dítását czélzóknak nyilvánították ós ezen nagy kezdeményezésért a miniszter^ ur iránti elisme­résüknek adtak kifejezést. (Elénk helyeslés.) Csak ezen véleményezés elhangzása után terjesztette a miniszter ur a törvényjavaslatot a t. ház elé, a honnan az a vízügyi bizottság, majd a közlekedésügyi és végül a pénzügyi bizottság vizsgálata és elbírálása alá került. (Halljuk! Halljuk!) Nem szándékozom a t. ház türelmével visszaélni, (Halljuk! Halljuk!) azonban köte­lességemnek tartom, a bemutatott tervezeteket röviden, vázlatosan ismertetni, nevezetesen rámu­tatni arra, hogy első sorban a Dunán azok után a jelentékeny és nagyszabású munkálatok után, a melyek már történtek, elmaradhatatlan és halaszthatatlan kötelességként hárul reánk, hogy a továbbra szükséges szabályozási munkálatok folytattassanak, hogy a közhajózás érdekében a még fennálló akadályok elhárittassanak, a folyam­nak túlszéles szakaszai rendeztessenek, hogy a már létező müvek kiegészítése és biztositása­képen ujabb munkálatok hajtassanak végre. Csak röviden térek rá arra, hogy a Tiszán a szabályozásnak tagadhatatlanul jelentékeny ered­ményei vannak, másrészt azonban vannak bizo­nyos hátrányai is azáltal, hogy a vizek levonu­lása az átvágásokon való folyás érvényesülésének következtében meggyorsult, a minek folytán a folyónak romboló hajlama megnövekedett. Szükséges tehát, hogy az eddigi munkála­tok ujabbakkal kiegészíttessenek, szükséges nevezetesen, hogy az átvágások által elmetszett kanyarok elzárassanak; hogy ama helyeken, a hol a középviz a nagy vizzel nem konczentrikus,

Next

/
Oldalképek
Tartalom