Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-367
367. országos ülés 1908 november 12-én, csütörtökön. 53 Sajnos, t. képviselőház, azok az intencziók, a melyeket Vásárhelyi Pál e munkálatok végrehajtásában kijelölt, nem lettek mindenkor követve. Az ország maga gyenge és szegény volt, a hitelviszonyok annyira fejletlenek voltak, annyi mindenféle teendő hárult az ország vállaira, hogy a kellő anyagi áldozatok a szabályozási munkálatok végrehajtására nem állottak rendelkezésre s az összes munkálatok mintegy ötletszerüleg lettek végrehajtva. Főkép az ármentesítés volt az, a melyet az érdekeltek, egyesületekké összeolvadva, nagyobb és nagyobb erővel folytattak. Ennek az ötletszerű, rendezetlen és felügyeletnélküli munkálkodásnak meg is volt a hátránya, meg volt a maga kedvezőtlen következménye. Mert a mikor a 70-es esztendők csapadékdús évei bekövetkeztek, igen nagy kalamitások érték az országot, kivált a Tisza völgyében; de e bajok viszont azt a kedvező visszahatást ébresztették fel, hogy onnan kezdve a törvényhozás komoly szándékkal megkívánta és megkövetelte a kormánytól, hogy a munkálatok azontúl rendszeresen folytattassanak, A törvényhozás megadta az anyagi eszközöket arra nézve, hogy a szabályozási munkálatok valóban rendszeresebben folytattattak és innen kezdve azután, a 30-as évek elejétől fogva valóban igen áldásos működést látunk, a melynek eredményei különösen bizonyítják a viszonyok megjavulását. A törvényhozás működését illetőleg ki kell emelni az 1884: XIV. t.-czikket, a mely az ármentesítés dolgával foglalkozik, az 1885 : XXIII. t.-czikket, a mely a vízijog terén az előbbi visszásságokat megszüntette és sok fontos rendelkezést tartalmaz, az 1885 : V. t.-czikkel, a melylyel a törvényhozás a FelsőDuna szabályozására, mint a mely szakasza a Dunának abban az időben az legelhanyagoltabb állapotban volt, 34 millió koronát bocsátott a kormány rendelkezésére, továbbá az 1895 : LVIII. t.-czikkel, a melylyel folytatólag a Duna-szabályozásra, nevezetesen a Közép-Duna szabályozására 40 millió koronát, a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozására, nemkülönben téli kikötők létesítésére pedig fi2 millió koronát szavazott meg. (Zaj. Elnök csenget.) E munkálatok kedvező eredményei kézen fekvők; ezeknek köszönhetjük, hogy ma a Duna felső szakasza, az a rendkívül elfajult és elhanyagolt szakasz nagy részben rendezve van, hogy Budapest környékétől le Paksig nevezetes és jelentékeny szabályozási müveletek létesíttettek, a melyeknek jó hatása éppen a főváros érdekében szembeötlő, mert a korábbi jégtorlódások imminens veszedelme jóformán el van hárítva, ott vannak továbbá a Dunán igen jelentékeny munkálatok, a melyek azonban sajnos nem a bajoknak súlyosságára vonatkozva hajtattak végre, hanem inkább az aktualitáshoz képest, ugy hogy teljes összefüggésben nincsenek, de a melyeknek jó eredménye abban is jelentkezik, hogy a Nagy-Dunának hajózhatósága az egész vonalon, kivéve egyes kritikus kis vizállásos időszakokat, majdnem biztosítottnak mondható; hasonlóképen rendkívül kedvező eredményt tapasztalunk a Tisza völgyében a Tisza-szabályozásnak nagy vonalakban való végrehajtása által; 453 kilométerrel megrövidült a folyó az átvágások létesítésével, a folyónak egyensúlyi állapota, a mely a sok munka által jelentékenyen meg volt zavarva, íme helyreállott és igen sok jelentékeny mederelfajulás is rendeztetett, a melyek a közhajózásnak épp ugy, mint a többi egyéb kapcsolatos érdekeknek is nagy hasznára válnak. Hasonló szellemben történtek igen jelentékeny munkálatok a Tisza mellékfolyóin, a Szamos völgyében, a Bodrogon, a Kőrösön, a Temesen és Begán, a mely munkálatok jó hatása különösen megnyilatkozik a nagyvizi lefolyási viszonyoknak alapjában való, gyökeres kedvezőbbre váltában, De különösen jelentékeny volt az eredmény az ármentesítés terén annak következtében, hogy a 80-as évek óta az ármentesitő társulatok működése a kormányok különös gondja és ellenőrzése mellett folyt le; minden egyes ármentesitő társulat vonalainak a vonalozása szabvány-méretei gondos megfigyelések alapján előre meghatároztattak ős ezen a nyomon állapittatott meg az egész ármentesitő művelet munkaprogrammja. A Duna mentén két millió katasztrális hold élvezi ennek következtében az ármentesitettsóget, mig a Tisza völgyében négy millió katasztrális hold az a terület, a mely ma már az intenzív kultúrának van megnyerve, mert íme tízezer kilométernél hosszabb csatornahálózat szeli át a területeket, és számtalan szivattyu-telep foglalkozik azzal, hogy a földeket a belvizkárosodásoktól megvédje. Az ármentesitő társulatok összesen 345 millió koronát fordítottak eddig védmüveiknek tökéletesítésére, és az állam, a mely mindig segitő karral támogatja az ármentesitést, évenként adóvisszatérités czimén több mint 5 és fél millió koronával gyámolítja a társulatokat. Az állam 1867-től 1905-ig 227 és fél millió koronát fordított a szabályozási munkálatokra, mig a fentartási költségekre több mint 28 millió korona lett felhasználva. Különösen a mi az ármentesitést illeti, nem kicsinylendők az eredmények, kivált ha egy kissé körültekintünk a kontinensen és figyelemmel kisérjük, hogy ezen a téren minő nagyobb munkálatok történtok? (Halljuk! Halljuk!) A Pó-szabályozás Magyarországon is régen foglalkoztatja a kedélyeket és ime, a Pó völgyében 525 kilométer töltés védelme alatt 700.000 hektár az a földterület, a mely az ármentesítés előnyeit élvezi. Francziaországban a Loire völgyében 483 kilométer véd 95.000 hektár terütet, mig a világhírű Hollandiának két és fél
