Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-367

52 367. országos ülés 1908 november 12-én, csütörtökön. Következik az 1. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa az 1. §-t). Einök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 4. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdeni a t. házat: méltóztatik-e a 6. §-t változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 7. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kivan: kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 7. §-t változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, méltóztassék annak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? {Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Ki kell még azt is jelentenem, hogy a csekkről szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan tárgyaltatott a Magyar kereskedelmi csarnoknak e törvényjavaslatra vonatkozó kérvénye is. Ennélfogva ki kell mondanom azt is, hogy azzal a határozattal, a mely a törvényjavaslat érdemében hozatott, egyszersmind a Magyar kereskedelmi csarnok e törvényjavaslatra vonatkozó kérvénye is elintézést nyert. Következik a vizi-beruházásokról szóló törvényjavaslat (írom. 793, 890) tárgyalása. Mielőtt a tárgyalásba belemennék, be kell jelentenem, hogy a miniszter ur bejelentette a házszabályok 214. §-a alapján, hogy e törvényjavaslat tárgyalásának folyama alatt miniszteri megbízottként fog szerepelni Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, az országos vizépitészeti hivatal igazgatója. Az előadó urat illeti a szó. Reök Iván előadó: T\ képviselőház ! Mielőtt ezt a nagyjelentőségű, a vizi beruházásokról szóló törvényjavaslatot ismertetném, nem tartom feleslegesnek emlékezetünkben felidézni azt, hogy hazánkban, az ármentesités és a folyószabályozási munkálatok iránt való érdeklődés tulajdonképen nem is régen, az előbbi század negyvenes éveiben kezdett ébredezni és pedig nem spontán, hanem egyenesen gr. Széchenyi István buzdító és lelkesítő agitácziójának hatása alatt. Neki köszönhető, hogy szavainak hatása folytán csakhamar megalakult a Tisza völgyi társulat, az ő kezdeményezése folytán kezdte meg Vásárhelyi Pál egy jelentékeny mérnöki gárdával a Dunának, a Tiszának, a mellékfolyóknak, a dunai zuhatagoknak nagy preczizitással történt felmérését és annak a rengeteg vizmütani adatnak az összegyűjtését, a melyek a további munkálkodásnak ma is alapját képezik. Egyenesen gr. Széchenyi István halhatatlan nevéhez fűződik Magyarországon az a nagyobb érdeklődés, a zsibbatagságból való felébredós, a mely az ő lelkesítő buzdításai folytán a közélet minden terén, a közgazdaság, a közlekedés az ipari- és kereskedelmi fejlődós terein megindult és hatásossá kezdett válni, másrészt Várhelyi Pálnak és annak a mérnöki gárdának az emlékéhez fűződik az a jelentős körülmény, hogy azokban a nagy felvételi munkálatokban, vizmütani nagy eredményekben a magyar technikai világ az alapvető munkálatnak ma is kimeríthetetlen tárházát birja, a melyeken tovább lehet építeni. Különösen hirdeti pedig Vásárhelyi Pál emlékét a Tiszaszabályozásnak az a zseniális konczepeziója, az a nagy terve, a mely a külföldi műegyetemeken ma is a méltó bámulat és elismerés tárgyát képezi, tekintettel a feladat nagyságára, kiterjedtségére és nehézségeire, a melyek miatt ezt a nagy szabású munkálatot ma is, mint a vizmütani tanulmányok egyik legtökéletesebbjét ismertetik az egyetemeken.