Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-367

367. országos ülés 1908 november 12-én, csütörtökön. 51 Következik a 25. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 25. §-t.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 25. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint igen, vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 26. §. Raisz Aladár jegyző: (Olvassa a 26. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. liázat méltóztatik-e a 26. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi-bizottság szövegezése szerint igen, vagy nem! (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 27. §. Raisz Aladár jegyző : (olvassa a 27. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 27. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi-bizottság szövegezése szerint: igen, vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 28. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 28. §-t.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 28. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 29. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 29. §-t.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 29. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem Id. Következik a 30. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 30. §-t.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 30. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki, Következik a 31. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 81. §-t.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 31. §-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 32. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 32. §-t). Elnök: Ha szólni senki nem kivan, kérdeni a t. házat, méltóztatik-e a 32. §.-t változatlanul elfogadni az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel, t. ház, a csekkről szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, javaslom a t. háznak, hogy annak harmadszori olvasását méltóztassék a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik napirend szerint a kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló törvényiavaslat (írom. 565, 880) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Nagy Emil előadó : T. képviselőház! A magyar üzleti világnak és társadalmi életnek számos görbe megnyilvánulásai között a leggörbébbek egyike volt az üzletátruházás. A kereskedelmi törvény 20. §-a szprint, a ki megsokalta hitelezőit, az egy szép napon fogta magát, átruházta az üzletét a sógorára vagy a sógornőjére, és mikor a hitelező kereste a maga pénzét, azt látta, hogy más firma lóg a bolt felett, az ő követelésének vége van. Csodálatos világot vet Magyarország közéletére, hogy ez a csalárd üzletátruházás, mely egy igen fontos dolog a mi közéletünkben és üzleti világunkban, 1875-től kezdve mostanig tudta magát tartani. Én ezen helyről is csak igen üdvözlöm a miniszter urat a bizottság nevében is, (Helyeslés.) bogy legalább megkezdte azt az irányzatot, a mely a hazánkban felburjánzott számtalan visszaéléssel, csalárdsággal és mindenféle cselszövéssel szemben az igazságot megvédeni iparkodik. Ez a javaslat tartalmazza azon intézkedéseket, melyek szerint, ha valaki üzletét másra átruházza, ez ne történhessék a hitelezők kijátszása végett. (Helyeslés.) A szabad forgalmat nem kívánja gátolni a törvényjavaslat, — a szabad forgalmat gátolni minden tekintetben hibás lenne — hanem igyekszik összeegyeztetni a szabad forgalom kívánalmait a hitelezők érdekeinek a megvédésével. Mivel ez a törvényjavaslat e tekintetben egy igen nagy hiányt pótol, ezért ajánlom általánosságban elfogadásra. (Helyeslés) Elnök: Ha szólásra senki sincs feljegyezve és senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Az előadó ur nem kivan szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kereskedelmi üzlet átruházásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelenteni ki. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék felolvasni a törvényjavaslat czimét. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. 7*