Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-380
380. országos ülés 1908 november 28-án, szombaton. 837 tol a dalegyesületet nem tekintette kulturális ezélunak. De nemcsak a megalkotandó egyesületek tekintetében vannak ily nehézségeink, hanem hasonló nehézségekkel találkoznak a már létező egyesületek is működésükben. Legyen szabad itt is példát felhoznom. (Halljuk ! a középen.) Az egész országban alig létezik csak egynehány román tűzoltó-egyesület. Nincs is románnak nevezve, csak az van mondva, hogy tűzoltó-egylet. Ilyen a balázsfalvi tűzoltó-egylet. Pontosan teljesiti feladatát és ennek daczára a nélkül, hogy megintették volna, felfüggesztették. Minden igyekezetem daczára nem tudtam megtudni, hogy mi azjoka a felfüggesztésnek. Hallottam beavatott emberek részéről bizalmas kijelentéseket és susogásokat, hogy azért kellett felfüggeszteni, mert a kommandó nyelve román. Már pedig az országban a magyar szuverenitást sérti, hogy egy községben egy tűzoltó-egylet kommandónyelve a román legyen. Én nem tudom, hogy ez az igazi ok-e, nagyon szeretném megtudni, mert ha megtudnám, bizonyosan védelmembe tudnám fogni az egyesületet, a mely emberbaráti kötelességének mindenkor, minden feltétel nélkül eleget tett. (Zaj. Elnök csenget.) De, t. ház, az a körülmény, hogy a köztudatban fennállhat ez a meggyőződés, az, hogy beavatott emberek ezt tételezik fel, hogy annak az egyletnek román vezénynyelve okozza a bajt, bizonyítja legjobban a gyászos elvet, a közfelfogást, a mely a mi belügyminiszterünket vezeti és a kormány politikáját irányitja. Számtalan példát tudnék felhozni annak igazolására, hogy egyesületi jogunk igazán csak illuzórius. (Igaz! a közéfen.) De, t. ház, ä midőn az egyesülési jog terén ekként korlátoztattunk, a gyülekezési jog terén sem állunk jobban, és azt mondom, hogy bizalmatlanságunknak a kormánynyal szemben és a kormány által képviselt rendszerrel szemben legfőbb oka épen az, hogy az állampolgároknak ezt a kardinális polgári jogát a legnagyobb mértékben korlátozza és ezáltal lehetetlenné teszi, hogy az egyes állampolgárokban a politikai képességek fejlődhessenek, biztosittassék a közügyek iránti érdeklődés, és egy politikai iskola létesíttessék abból a czélból, hogy a legfontosabb, némely esetben döntő politikai jogok helyes irányban gyakoroltassanak. Nálunk odakint a perifériákon, felbuzdulva a kormány reakczionárius irányzatán, az egyesülési jog abszolúte diszkrecionális jog. Számtalan gyűlést nem engedélyeznek gyakran valóban nevetséges indokolásból, de legtöbbször oly indoknál fogva, a mely a reakczió bélyegét viseli magán. Nem említem azt a nagy és eléggé nem hangsúlyozható sérelmünket, hogy nemzeti alapon eltiltják szervezkedésünket s csak azt hozom fel, hogy például most legközelebbről az általános választói jog kérdésében több gyűlés lett egybehiva s mondhatom, hogy nincs az a czim, az az ürügy, melyet igénybe ne vettek volna abból a czélból, hogy az összehívott gyűlés megtartható ne legyen. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXI. KÖTET. Ha egy községben egy beteg gyermek volt, mindjárt kimondták, hogy nem lehet gyűlést tartani, mert epidemikus betegség van. Máshol nem engedélyeztek gyűlést azért, mert vasárnap van, ismét másutt, mint pl. Marosujvárt a szolgabíró — itt van a végzés száma: 3711/1908 — nem engedte meg a gyűlést, mert azt mondja, hogy kerületében a közvélemény nyugodt, a polgárok a fennforgó politikai kérdés iránt különös érdeklődést egyáltalában nem mutatnak. (Zaj és mozgás.) Elnök : Csendet vérek. Maniu Gyula: Csaknem szószerint idéztem az illető végzést, mely azt is mondja, hogy tekintettel arra, hogy az ilyen gyűléseken a t. szónok urak rendszerint izgatni szokták a népet, hát az ő kerületében nincs szükség arra, hogy a különben békés polgárokat felizgassák. (Zaj.) T. ház ! Ez lehet jó viccz, lehet alkalmas arra is, hogy a t. képviselő urak ezen tényállás előadása közben bizonyos lekicsinyléssel nézzék ezt az esetet; ha azonban mi mint olyan emberek vizsgáljuk a dolgot, kik hivatva vannak arra, hogy az ország politikai fejlődésére közreműködjünk, és az országkardinális jogait megvédjük, akkor el kell szomorodnunk, látva, hogy akad ez országban köztisztviselő, ki a polgári jogokat ilyen kevésre becsüli. És önök, kik most többségben vannak, figyelembe kell, hogy vegyék, hogy bár most ellenünk követik el ezeket, de jöhet idő, mikor önök könynyezve fogják ezt a tényállást megemlegetni. Higyjék el. hogy mikor önökkel szemben fognak ilyen durva visszaélést alkalmazni, akkor mi nem fogunk majd mosolyogni, hanem akár önökkel, akár önök nélkül, mindig igyekezni fogunk a polgárjogok fentartása czéljából küzdeni, tisztességesen, becsületesen, akár tetszik valakinek, akár nem. (Helyeslés a közéfen.) De nemcsak a polgárjogoknak gyakorlása van ilykép a belügyminiszter ur politikája által nagy mértékben megnyirbálva, hanem a politikai jogok gyakorlata is — őszintén szólva — majdnem el van kobozva. Tudjuk, hogy a politikai jogok tulaj donkép azt jelentik, hogy az állampolgárok az ország törvényhozó hatalmában, kormányzási, igazgatási kezelésében résztvesznek. Hogy e törvényhozásban mi miként veszünk részt, ez igaz, nem a belügyminiszter ur hibája, mert jelenleg egy régi, nem általa meghozott törvény alajjján veszünk itt részt, és igy nem vethetjük szemére, hogy ezen törvénynek hibás intézkedései ilyen — minket kizáró — korlátokat állítanak fel. De a jelenlegi belügyminiszter urnak igenis szemére vethetjük, ha egyeseknek materiális választói jogát közigazgatási intézkedéseivel korlátozza. Midőn az ő politikai működését veszem bírálat alá, azt nézem, hogy az ő kezében levő hatalom arra müködik-e közre, hogy az egyes polgárok politikai jogukat az anyagi jogszabályok korlátain belül szabadon gyakorolhassák ? És vájjon a kormány ténykedése nem olyan-e, mely ezen materiális jogot kijátszani képes % Ebből a szempontból 43