Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-375

218 575. országos ütés 1908 november 23-án, hétfon. tétében kimondani, hogy ez mind nem természetes bor. Miért veszi ki a t. képviselő ur csak azt a czukrot, melyről konstatálva van, liogy abszolúte semmi ártalmas dolgot nem tartalmaz 1 (Ellenmondás. Zaj.) Hisz nekem nincs semmi mellékezélom, én sem borkereskedő nem vagyok, sem semmi. Azt tessék kimondani, hogy a mennyiben pótoltatnak valamivel a borok, a mit a 2. §. megenged, akkor egyáltalában egyik sem természetes bor. Ezt még érteném. De hogy arra, a ki megengedett mennyiségű czukrot alkalmaz, azt az anatémát mondják ki, (Zaj.) azt az urak nem méltóztatnak nekem elhinni, hogy ezzel az ország legnagyobb részének a borát kizárják a forgalomból. (Zaj.) Méltóztassanak elhinni, alig van borvidék, különösen Felső-Magyarországon. . . Elnök : A képviselő ur a házszabályok 215. §-ának b) pontja alapján nyert szólási jogot . . . Polónyi Géza : Belátom, hogy tovább mentem. Elnök : Engedelmet kérek, méltóztassék megvárni, mig befejezem mondandómat. Ez az első kötelessége a képviselőnek. A képviselő ur szavainak félremagyarázását kívánta röviden helyreigazitani. Méltóztassék ezen keretben mozogni a képviselő urnak. A házszabályok nem engedik meg azt, hogy polemizáljon a képviselő ur és újból érdemileg hozzászóljon ehhez a szakaszhoz. Polónyi Géza : Nem folyamodom ahhoz, hogy a ház engedélyét kérjem és nem is szándékozom visszaélni ennek a szakasznak adott kedvezményével. Azt hittem, szolgálatot teszek az ügynek. Ha pár perczczel tovább alkalmatlankodtam, bocsánatot kérek a t. háztól. Elnök : Ki következik ? Vertán Endre jegyző : Ugron Gábor ! Ugron Gábor: T. ház! A kérdés, a mely az 5. §-nál felmerül, az, hogy ha egy hektoliter bor 4%, tehát négy kg. czukorral javitva van, az természetes, valódi bor-e ? Kérdeni a t. házat: mi a magyar borkereskedelemnek és igy a magyar borok értékesitésének legnagyobb akadálya ? Az, hogy egyszerre nagy mennyiségben nem lehet ugyanazon minőségű bort kapni, mert szüret után nagy edényekben nem kezelik és nem egyenlő hőfok mellett erjesztik a borokat, minek következtében minden egyes tartánynak — mondjuk hordónak — tartalma más minőségűnek mutatkozik és az eltérések benne megvannak. Ha azt akarjuk, hogy a magyar borok a kereskedelemben elfoglalják helyüket, gondoskodnunk kell arról, hogy akár Spanyolországnak, akár Francziaországnak, akár Olaszországnak, a hol a borkereskedés óriási nagy kvantum pénzt hoz az országnak, feltételei mögött Magyarország ne maradjon. Ezekben az országokban pedig azzal érnek el kereskedői tekintélyt, boraiknak azzal igazolják megbízhatóságát, hogy évről-évre ugyanazon minőségű bort tudják szolgáltatni. (Ugi/ van ! balfelöl.) Egyik évnek nagyobb a hőfoka és az átlagos hőfok maga után vonja azt, hogy a szőlőben nagyobb czukortartalom fejlődik ki; másik esztendőben hidegebb az időjárás és kevesebb czukor fejlődik ki a borban. Sehol a világon azt hamisított bornak nem mondják, hanem a szakszerű borkezeléshez tartozik az, ha azt a kis differencziát, a mely, a mint a mi bortörvényünk is elismeri, 2—3—4%-ig terjedhet, a hiányzó anyagokból hozzáadja a bortermelő. Ha czukorból van kevesebb, hozzáad czukrot. Az a czukor csak addig czukor, a mig a bor must. A mely pillanatban a must kiforrott, a czukor átváltozik szeszszé és igy a bor szesztartalmát fentartani és ugyanazon szesztartalmu bort szolgáltatni a kereskedésnek a kereskedő csak akkor képes, ha a termés rendjén kimaradott anyagot hozzáadja. Némelyik esztendőben megtörténik, hogy a bornak más alkatrészében %, 1, vagy 1%%-ig különbségek állanak elő ; azért a bortermelőnek nemcsak joga, de, ha árujának hitelét és kereskedelmi értékét fenn akarja tartani, kötelessége, hogy azon anyagokat hozzáadja. Most az a kérdés, hogy hamis lesz-e az a bor azáltal, hogy 4%-kal annak a szesztartalma megjavittatik. Bocsánatot kérek, ezt nem lehet állitani, mert csak a természet rendjén elmaradt mennyiséget adja vissza ennek a bornak és ez a kereskedelem érdekében föltétlenül szükséges. Nem is értem tehát, hogy azért az a bor, miért szűnnék meg valódi és természetes lenni, a mikor az egész világ minden bortermelő államában, a hol nagy borkereskedést űznek, ez igy történik csak azért, hogy ezáltal egy bizonyos standard minőséget tudjanak szolgáltatni. Ha Magyarországon hiányzik a kellő felfogás és az intelligneczia, az abban van, hogy mustkorától kezdve a bort addig, mig eladják, nem szakértően kezelik. Sőt kémikusnak kellene minden borvidéken rendelkezésre állni, a ki a legjobb évek minőségét megállapítja és azon mennyiséget és minőséget, melyet a borhoz hozzá kell adni, hozzáadni segiti és az illető embereket arra kiképezi. Engedjen meg a t. ház, sehol a világon azért, hogy a bornak természetes alkatrészeit tiszta, vegyi anyagokkal kipótolják, kiegészítik, egy bizonyos, mondjuk 10%-ig, azért azt a bort hamis bornak nem nevezik. A mi Magyarországon baj, az nem ez. Azért természetes ez a bor, és hamisnak mondani nem lehet. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. Felkiáltások : Dehogy természetes !) Hát ha az a bor azért, mert czukrozva van, nem természetes, akkor a természet miért ad hozzá czukrot ? (Ellenmondás.) Hát a természet, a mikor czukrot ád hozzá, akkor meghamisítja azt a bőrt 1 (Ellenmondások.) A baj nem ez, sőt ez a paragrafus arra a fölfogásra vezeti a bortermelő közönséget, hogy a helyes pinczegazdászat elveit nem lehet alkalmazni és egységes minőségű bort nagyobb mennyiségben nem lehet a közönségnek rendelkezésére bocsátani. En a borhamisító uraktól irtózom, és mondhatom, hogy törvényt hozhatunk akármennyit, de hogyha