Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-375

210 375. országos ülés 1908 tartalmaz e javaslat a szeszre, a czukorra, és a mazsolaszőlőre nézve. A szesz használata a bor szesztartalmának emelése czéljából egészen el van tiltva. (Helyeslés.) Csak annyi van megengedve, hogy az okszerű pinczekezelésnél egy térfogatszázalék alkohol kerüljön a mustba. Továbbá el van tiltva a czukrozás és pedig a tokaji borvidéken egészen. (Helyeslés.) Más. vidéken azonban meg lesz engedve bizonyos korlátozással, és pedig ugy, hogy a szüret alatt, legkésőbb november 30-áig meg kell ezen czukrozásnak történni. Továbbá csak oly években van megengedve, a mikor kedvezőtlen időjárás volt és egyes vidékeken a szőlő kellőleg meg nem ért. De ez is bizonyos engedélyezéshez van kötve, és az engedélyben meg kell emliteni, hogy mennyi czukor használata van megengedve. Egy hektoliternél négy kilogramm czukornál többet használni nem lehet. A mazsolaszőlő használata egészen el van tiltva ; édes bort készíteni nem lehet. Vannak továbbá ennek a törvényjavaslatnak bizonyos intézkedései, a melyek a kellő végrehajtást biztosítják. A legfőbb dolog, hogy a nyilvántartás lehetséges legyen; e czélból megállapítja a javaslat azt, hogy mindazok, a kik boreladással és termeléssel foglalkoznak, kötelesek boraikat nyilvántartani. Megengedi azonban azt, hogy indokolt esetekben a törvényhatóság felterjesztésére ez alól egyeseket fel lehessen menteni. Továbbá lényeges intézkedések vannak ebben a törvényjavaslatban a tokaji borvidék tekintetében. A tokaji borvidékre nézve kimondja a javaslat, hog}^ ott sem mazsolaszőlőt, sem czukrot nem szabad használni, valamint a mustot sem szabad befőzni, mert méltóztatnak tudni, hogy a must befőzése is a bornak hamisítására és a nagyközönség félrevezetésére szolgálhat. De a leglényegesebb intézkedése a javaslatnak a Tokaj-Hegyalj ára nézve az, hogy TokajHegyalját zárt területté teszi, (Helyeslés) ugy hogy oda idegen bort csupán csak fogyasztási ezélokra lehet behozni, (Helyeslés) ezt pedig nagy ellenőrzés alá helyezi. Továbbá kimondja a javaslat, hogy Tokaj vidékéről csupán csak tokaji bort lehet kivinni. Mindezeket az intézkedéseket az ellenőrzés tekintetében mindenféle szabálylyal hatályossá kívánja tenni. (Helyeslés.) Az ellenőrzésre nézve pedig kimondja a törvényjavaslat azt, hogy a hatóságoknak joguk van az ellenőrzésre ; továbbá jogot ad az ellenőrzésre a borellenőrző bizottságnak; 63. §-ában pedig kimondja azt, hogy a földmivelésügyi miniszter, Horvát-Szlavonországokban pedig a horvát-szlavon-dalmát bán fel vannak jogosítva arra, hogy esetről-esetre, vagy állandó megbízással e czélra felesketett állami vagy törvényhatósági közegeket küldjön ki, a kik az ellenőrzést gyakorolják és a kiknek jogot ad arra, hogy a pinczékbe mehetnek, megvizsgálhatják az egyeseknek számadásait és levelezéseit és mintákat vehetnek. Továbbá ezen közegeknek, nemkülönben hatóságoknak jogot ad a törvényjavaslat, hogy egyes közlekedési vállanovember 23-án, hétfőn. latoknál is megjelenhessenek és ott adatokat beszerezhessenek. A mi a büntetéseket illeti, ezek a büntetések is az eddigi törvényhez képest szigorúbbakká vannak téve. Három kategóriába sorozza a törvényjavaslat ezeket a büntetéseket: vannak olyan kihágások, a melyeket nyolcz naptól három hónapig terjedhető elzárással és tiz koronától ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújt; azután vannak kihágások, a melyeket három naptól tizenöt napig terjedhető elzárással és tiz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújt; mig az enyhébbeket tiz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja, összbüntetésképen enyhítő körülmények fenforgása esetén ezer korona pénzbüntetést szab ki. Ujabb időben annyira elterjedt a borhamisítás, hogy nekünk mindent el kell követnünk arra, hogy ezen felburjánzott visszaéléseket tőlünk telhetőleg, a mennyire emberileg lehetséges, kiküszöbölni képesek legyünk, (Helyeslés.) Nem hivatkozom egyébre, mint Zemplén vármegyének 1906. deczember 18-án kelt, ide a képviselőházhoz és a kormányhoz beadott felterjesztésére, a melyben kiemeli ezeket a visszaéléseket és előadja, hogy pl magában Sátoraljaújhelyben, annak az évnek folyamán 3400 gönczi hordó bort termeltek és 4700 hektoliter bort hoztak be. Ez a körülmény maga is világos jele annak, hogy a Tokaj-Hegyalján visszaélések követtettek el és hogy ezek a borok azért hozattak be oda, hog3^ ott a tokaji borral vegyítve, mint tokaji bor menjenek ki a világpiaczra. Az ilyen visszaélésekkel tehát nekünk erősen szembe kell szállanunk. Hogyha borunknak elvesztett hitelét helyre tudjuk állitani, akkor reméljük, hogy a hegyi borok értéke emelkedni fog. Ma a hegyi boroknak semminemű értéke nincs, mert ma a bortermelőnek nem is szükséges hegyi bort a szőlőben termelnie, mert gyengébb borokat összekeverhet czukorral, mazsolával és szeszszel, és ilyenformán előállíthat maga is hegyi borokat. Ez a javaslat arra törekszik, hogy a hegyi borokat házasitási ezélokra használják fel és ez által a gyengébb évjáratú homoki, vagy sikfekvésű borokat erősítsék. Ilyen körülmények között, ha látjuk, hogy a külföldön a borhamisítások ellen erősebb rendszabályokat alkotnak, nekünk is mindent meg kell e tekintetben tennünk, a mit tehetünk. Hiszen köztudomású, hogy ugy Németországban, mint Ausztriában a tokaji borokat a kereskedelmi szerződéseinkben megvédtük. Ennek természetes folyománya, hogy mindent el keU követnünk, hogy boraink eredeti voltát megvédjük, mert ezzel öntünk bizalmat a külföldbe boraink iránt és ezáltal teszszük képessé a termelőket, hogy boraikat kellően értékesítsék. Ezzel a szőlősgazdának és kereskedőnek érdekeit, javát mozdítjuk elő. A magam részéről tehát a legmelegebben ajánlom elfogadásra a törvényjavaslatot a föld-