Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-374

37í-. országos ülés 1908 november 21-én, szombaton. 193 nem fog kivándorolni. Ebben a javaslatban nem látom az erre való szándékot. Büntetőhatározatokat látok benne, (Zaj. Elnök csenget.) de arról nem gondoskodik, hogy a munkásnak tisztességesen fizetett munkája legyen. Vagy arra olyan büszke az általam igen tisztelt és nagyrabecsiilt gróf Batthyány Tivadar képviselő ur, hogy ez a törvényhozás volt az, a mely 1917-ig lekötötte Magyarország iparát, kereskedelmét és mezőgazdaságát az osztrák nagytőkének ? Arra büszke, hogy 1917-ig feladtuk önrendelkezési jogunkat és kiszolgáltattuk ez ország lakosságát Ausztria kizsákmányolásának ? Erre se legyen büszke a t. képviselő ur, mert a magyarság szempontjából ez egyenesen antiszocziális cselekedet volt. (Zaj. Elnök csenget.) Avagy azt nevezzük szocziális gondolkodásnak a többség nyelvén, hogy a kvótát eddig sohasem tapasztalt magas fokra, 36.4 %-ra emelték fel ? Szocziális gondolkodás az, hogy a közösügyi kiadásokhoz ezen ország adófilléreiből néhány millióval többel járul hozzá az inproduktiv kiadásokhoz, a melyeknél még az a nagy nemzeti szempont sem domborodott ki, hogy a magyarság ön állása, Magyarország függetlensége kifejezésre jusson ? Erre se legyen olyan nagyon büszke a t. többség, mert ez sem szocziális alkotás. Vagy azt nevezi szocziális alkotásnak a t. képviselő UT, hogy felemelte ez a törvényhozás a németül kommandirozott közös hadsereghez tartozó katonatiszt urak fizetését ? Ez tényleg szocziális gondoskodás, de egy tőlünk idegen, a mi vágyainkkal és törekvéseinkkel hadilábon álló hadsereg tisztjeiről való gondoskodás. Laehne Hugó: Perfid csoportosítás! (Zaj.) Elnök'. Laehne Hugó képviselő urat figyelmeztetem, hogy ilyen közbeszólásoktól tartózkodjék, mert kénytelen leszek rendreutasitani. Méltóztassék türelemmel meghallgatni a szónokot, mert joga van azt megkivánni. Wlezőfi Vilmos: Bocsánatot kérek, én azzal nem gyanúsítok, mikor ezt a tényt leszögezem, mert ez a törvényhozás, ennek a többségnek kebeléből kikerült delegáczió szavazta meg a közös hadsereg tisztjeinek a magasabb fizetést, a mit helytelennek tartok, ellenzék és nem tartom hazafiasnak sem, mert én még nem felejtettem el azt, a mit a szélsőbal szónokaitól éveken és évtizedeken át hallottam, hogy ennek a közös hadseregnek, a mely német vezényszó mellett, német parancsnokok alatt áll és a magyarság rovására él és táplálkozik, egy fillért sem szavaz meg a törvényhozás. Egy hang (balidol) : Hát a legénység zsoldja kutya! Molnár Jenő : Nem kutya, de kevés ! Mezőfi Vilmos: Vagy talán azt nevezi a t. többség vezérszónoka, Batthyány, szocziális gondoskodásnak, hogy mióta a nemzeti kormány uralmon van, mióta ez a többség vezeti az ország sorsát, tízezernyi uj hivatalt inauguráltak, tízezer szinekurát teremtettek 1 Hát ez tényleg szocziális KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. XXI. KÖTET. gondoskodás, de csak ama tízezer hivatalnok részére ; a magyar nemzet, a dolgozó, munkálkodó magyar nép szempontjából antiszocziális intézkedés, mert ők fizetik meg ezeknek a hivatalnok uraknak eltartását. (Nagy Emil közbeszól.) Hogy Nagy Emil képviselő urnak kedveskedhessek és magas tetszését megnyerjem, kérdem, talán az a szocziális gondoskodás, a mit ez a törvényhozás teremtett meg, a mikor a betegsegélyző és balesetbiztositó törvényt életbeléptette, a melyről a bizottság és a ház plénumában kimondottam, hogy fabatkát sem ér, és a melyről a tapasztalat bizonyítja, hogy ugy van, mert sem a munkástömegeknek, sem a kisiparosoknak, a kik a terheket viselik, nem előnyös, de nem is ér semmit, mert kihagyja a szocziális gondoskodás keretéből azon százezreket és milliókat, a kik nem gyárakban, iparban és földeken dolgoznak, a kikről nem gondoskodik ez a törvény sem betegség, sem baleset esetében, holott ép a napokban történt, hogy Ausztriában benyújtottak egy törvényjavaslatot, benyújtották 87 reichsrathi szocziáldemokrata képviselő sürgetésére, a mely törvényjavaslat kiterjeszti a betegsegélyezést Ausztria összes ipari, gyári, házi és mezőgazdasági cselédeinek, munkásainak, alkalmazottjainak egész egyetemére, a kiknek évi fizetése 1200 koronán alul van, a mely törvényjavaslat minden osztrák ipari, mezőgazdasági és gyári munkásnak, továbbá minden kisgazdának, kisiparosnak . . . Egy hang (a közéfen) : Olvastuk ! Mezőfi Vilmos .' Nem kételkedem, hogy olvasni méltóztattak, de azt szeretném, ha utánozni kegyeskednének. Azért mondom el, hogy minden 65 éves osztrák állampolgár, a kinek 1200 koronán alóli az évi jövedelme, a 65 éves kor elérte után állami ellátást, aggkori és rokkantsági segélyt kap. Nagy György: Angliában is megcsinálták! (Zaj.) Mezőfi Vilmos: Ezt a betegsegélyző törvényt méltóztatnak szocziális alkotásnak mondani, a mely összeroppanóban van és a melyről most azt hirdetik, hogy állami kezelésbe akarják átvenni, a mely esetben annyit sem fog érni, mint a menynyit most. (Zaj. Elnök csenget.) Vagy t. képviselőház, a szocziális gondoskodásnak az-e a kifejezője, hogy a t. többség meghozott egy törvényt, a melynél fogva külföldi gyárosok miihókat kapnak a magyar nemzet, a magyar állam pénzéből, s a melyet tagnap védett meg közbeszólások ellen Szterényi József államtitkár ur ? De nem osztom teljesen azt, a mivel megvédte, mondván, hogy ha ipart akarunk teremteni, ha nagyipart akarunk produkálni Magyarországon, akkor ne ellenezzük azt, hogy külföldi tőkét szabadítunk reá az országra és külföldi tőkének adunk milliókat, szubvencziókat, mert ha ezt nem tesszük, nem fogjuk Magyarországon a gyáripart megteremthetni. En nem osztom ezt a felfogását, mert lehet, helyes, okos törvényhozással, helyes, komoly akarattal a kül25