Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-374

194 374. országos ülés 1908 vember 21-én, szombaton. seinek kulmináczióját, hogy megjutalmazza a munkát azzal, hogy csak a munkát becsüli, czim, rang és mindenféle kitüntetés adományozása nélkül. (Mozgás.) Nemrég tárgyaltuk a főváros fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. (Halljuk!) E törvényjavaslatban szó van arról, hogy a Margitszigetet megveszi az állam Budapest részére. En ebben sem látok szocziális gondoskodást, mert az állam kiadja az adófizetők miüióit, hogy visszavásároljon egy főherczegtől oly ingatlant, a mely ingatlant a főherczegnek atyja ingyen, nemzeti ajándékképen kapta. (Zajos ellenmondás.) Polónyi Géza: Nem áll, nem igaz ! (Felkiáltások : Vette ! Elnök csenget.) Klezőfi Vilmos: Ez sem szocziális gondoskodás, a mit Andrássy Gyula gróf belügyminiszter produkált csak a napokban, a mikor elénk terjesztette a pluralitásos rendszerű általános, egyenlőtlen és nem titkos választójogot. Ez sem szocziális gondoskodás, és ez beleillik a keretbe ; beleillik azért, mert ez a törvényjavaslat az egyenlőtlenségnek, az osztályküzdelmeknek, az örökös gyűlöletnek magvait hinti el Magyarországon és szinte lehetetlenné teszi, hogy ebben az országban valóban szocziális törvényeket alkothasson a parlament. (Mozgás. Felkiáltások: A szoczialisták teszik !) Nagy György l Forradalomra fog vezetni. Mezőfi Vilmos : Azt mondja a t. képviselő ur, hogy mi hirdetjük az osztálygyűlöletet. Ezt a feladatot elvállalta most gróf Andrássy Gyula és elvállalta a mögötte ülő óriási többség, mert osztálygyűlöletet hevesebben, szenvedélyesebben és meggyőzőbben semmiféle szoczialista agitátor vagy az agitátorok ezrei nem tudnak hirdetni, mint a hogy hirdeti ezt az igazságtalan pluralitásos törvényjavaslat, a mely minden szónál ékesebben a tényekkel fogja bizonyítani Magyarország 20 millió lakosával szemben, hogy annak van több joga, a kinek több pénze van. (Zajos ellenmondás.) Markos Gyula: A ki olvasni tud! (Zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos: Kénytelen vagyok felteimi, hogy Markos t. képviselőtársam még nem olvasta el azt a törvényjavaslatot, mert ha elolvasta volna, lehetetlen, hogy engem vádoljon, ha azt mondom, hogy annak lesz több joga, a kinek pénze van, mert a ki több adót fizet, a ki 50 írt adót fizet, (Zaj.) annak három szavazata lesz. Ezek közismert tények, ezek a javaslatban benne vannak, és ismétlem, hogy osztálygyűlöletre hevesebben, szenvedélyesebben, semmiféle szoczialista párt nem fog izgatni, felesleges is, hogy izgasson, mint ez a törvényjavaslat meg fogja tenni. E törvényjavaslatnál, melyből csalhatatlanul kitűnik, hogy tisztán és kizárólag csak azért alkottatott meg, hogy, miként Andrássy Gyula ur mondotta, a mai osztályképviseletét Magyarországnak továbbra is fentartsa és örökéletűvé tegye, a mely törvényjavaslat bünteti azokat a szegény embereket, kik az állam mulasztása folytán mulaszföldi tőke szubvenczionálása és istápolása nélkül is hatalmas, nagy gyáripart teremteni Magyarországon, csak azt kell megtenni, a mit ez a törvényhozás elmulasztott, hogy az önálló vámterületet méltóztassék létesíteni. De egyébként sem áll az, a mit az igen t. államtitkár ur a külföldi gyárosok védelmére mondott, mert ha már megteszszük azt, hogy idegen tőkéket hozunk ide, s idegen tőkéket szubvenczionálunk és nem bánjuk, ha a Magyarországon szerzett jövedelmeket újra kiviszik a külföldre és ezzel tulajdonképen a külföldet gazdagitjuk, legalább azt tennék meg ezek az idegen vállalatok és vállalkozók, hogy a kereskedelemügyi kormánynak felszólítására és akarata folytán, a melytől függővé tehető a szubvenczió, vál alatuknál csak magyar munkást alkalmazhatnak, és bizonyos minimális munkabért lennének kötelesek fizetni a gyáraikban alkalmazott munkásoknak. Legalább ezt tenné meg a kereskedelemügyi kormány. (Ellenmondások a középen.) De nincs igy. En voltam épen tíz, ä ki ama törvényjavaslat tárgyalásánál olyan inditványnyal léptem a t. képviselőház elé, hogy méltóztassék kimondani, hogy minden idegen vállalkozó, a ki a magyar állam pénzéből szubvencziót kap, köteles beleegyezni abba, hogy csak magyar honos munkást és irodai alkalmazottat alkalmazhat gyárában egyrészt, másrészt pedig köteles az illető vidék megélhetési viszonyainak figyelembevételével megállapított minimális munkabért fizetni, a melynél kevesebbet nem fizethet. De ezt az indítványomat leszavazta a többség. (Zaj.) Vagy t. képviselőház, abban lássam-e én a t. többség szocziális törvényalkotását, szocziális gondoskodásra való hajlandóságát, hogy hasztalan fogom most a király személye körül miniszter ur jelentésében és költségvetésében keresni azt a büszke mondást, a melyet a nemzeti kormány uralmának első évében elénk terjesztett a király személye körüli miniszter, a mely e rövid mondatból állott: Ebben az esztendében pedig szüneteltek a nemesitések. Ezt a jelentést ma nem tehetné a felség személye körüli miniszter, mert nem múlik el nap, hogy a hivatalos lapból ne olvashatnók, hogy ezt az urat, azt az urat, báróvá, nemessé, isten tudja mivé tették és miféle czifra czimmel tüntették ki. (Nagy mozgás. Elnök hoszszasa,n csenget.) Nagy György : A kutyák döglenek és a nemesek szaporodnak. Elnök : Nagy György képviselő urat ezért az imparlamentáris kifejezésért rendreutasítom. Nagy György: A kutyák döglenek. Elnök: Azt Nagy György képviselő ur bölcs előadása nélkül is tudjuk. Nlezó'fi Vilmos: Ez sem szocziális gondoskodás. A szocziális gondoskodás nem czifra czimek. nem nemességek adományozásában látja feladatát, hanem a demokratizmus felé halad, a demokratizmus felé akarja vinni az országot. A szocziális gondoskodás abban látja törekvé-