Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-370

370. országos ülés 1908 november 16-án, hétjón. 135 ton«, eredeti szövegében változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor igy mondóin ki a határozatot és Németh Imre képviselő ur módosítása elesett. Az a), b) és c) pontok változatlanok. A d) ponthoz többrendbeli módosítás lett beadva. Elsősorban Polónyi Géza képviselő urnak van egy módosítása, mely szerint ezem szavaknál, »a mennyiben legalább kétemeletesek (48 láb magasságúak)«, beszurassék a következő kitétel: »ide értve a lerombolt házak újból építését és a toldalék-építkezéseket is«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen toldást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor ezen toldást elfogadottnak nyilvánítom. Ezen szavak helyett »legalább 1917. évi november hó l-ig« javasolja a képviselő ur, hogy az Írassék: »1918. november l-ig«. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha elfogadtatik, akkor a határozatot igy mondom ki. Végre azt kívánja a t. képviselő ur, hogy e szavak helyett »15 évig mentesek az állami házadótól; ezen 15 év eltelte után pedig további 15 óvig« tétessenek : »18 évig mentesek az állami házadótól; ezen 18 év eltelte után pedig további 12 évig«. Kérem a t. házat, az eredeti szöveget, avagy ezzel szemben Polónyi képviselő ur módosítását méltóztatik-e elfogadni? (Felkiáltások: A módosítást !) Ha a módosítást: akkor a szöveg Polónyi Géza módosítása szerint változik. (Zaj.) Következik Múzsa Gyula képviselő ur módosítása. Múzsa képviselő ur azt javasolja, hogy itt szúrassanak be még ezek a szavak: »és a IX. kerület Mester-utczájának a Ferenczkörut és Gr. Haller-utcza között elterülő szakaszán «.Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Múzsa képviselő urnak ezen módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség nem fogadja el. Van azután Polónyi képviselő urnak egy indítványa, a mely arra vonatkozik, hogy ez a bekezdés: »Ez a kedvezmény azonban a telkeknek csak a szabályozás után fenmaradó részére vonatkozik« a szövegből kihagyassék. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveget fentartani, avagy a kihagyást elhatározni. Tessék szavazni. Kérem azokat, a kik a módosítást elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, tehát ezen bekezdés a szövegből kihagyatik. Két pótlás adatott be. Az egyik pótlást Ballagi képviselő ur adta be. A módosítás — pótlás — ekként szól (olvassa): »végül f) a IX. kerületben a közraktártól, a Lónyay- és Ráday-utczáktól, a Kálvin-tértől, illetve a Vámház-köruttól kezdve a Bakács-térig, illetőleg Bakács-utczáig terjedő részen«. Kérdem a t. házat, móltóztatik-e Ballagi képviselő urnak módosítását elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a többség a módosítást elfogadja, és ezzel Ballagi képviselő ur pótlása, mint f) pont a szövegbe beiktattatik. Következik Polónyi képviselő urnak egy pótlása, a melyet külön fogok feltenni. A képviselő ur azt javasolja, hogy az utolsóelőtti bekezdésnél a következő pótlás illesztessék be (olvassa): »Azon esetre, ha a lakható állapotba való helyezést az építkezésre szabott utolsó évben a munkamegszüntetés, sztrájk, illetve amerikázás, bojkott, szabotázs, stb. néven előforduló válfajai akadályoznák, ezen akadálynak tartamával a lejárt záros batáridő meghosszabbítása engedélyezendő.« Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen pótlást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Kimondom, hogy a t. ház a pótlást magáévá teszi és elfogadja. Ezzel a 11. §-t letárgyaltuk. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a 12. §-t), Ság Manó! Ság Manó: T. képviselőház! A javaslatnak most felolvasott szakaszához vagyok bátor indítványt tenni. Előrebocsátom, hogy engem a főváros iránt semmiféle animozitás nem vezérel, annak őszinte barátja vagyok és mindazt, a mit a főváros érdekében, a főváros mellett az előadó ur szép, tanulmányos beszédében előadott, szórói-szóra aláírom. Helyeslem tehát az államsegélyt, helyeslem az adómentességet, de nem vagyok képes helyeselni, hogy a főváros mint bérháztulajdonos az adótörvényeknek alávetve ne legyen. A pénzügyi bizottság szövegezésében a 12. §. akként hangzik, hogy a főváros az ezentúl ebben a vonalban építendő házakra nézve a telekérték 3°/o-os és az építési költség 6°/o-os kamata erejéig adómentességet nyerjen. Tekintve, hogy a telek értéke mostanában magas és hogy az építési költség igen drága, az újonnan építendő házak 5°/o-nál többet alig jövedelmeznek. Ha tehát a telekérték 3 százaléka és az építési költség 6 százaléka erejéig, vagyis átlagosan 51'2 százalók erejéig adunk a fővárosnak az újonnan építendő házakra nézve adómentességet, ez annyit jelent, mintha örökös adómentességet nyújtanánk a fővárosnak. Minthogy azonban az állami jövedelemnek bármelyik forrását örökre elzárni meggondolandó dolognak tartom, ennek következtében bátor vagyok indítványozni, hogy az egész 12. §. hagyassák ki. Amennyiben ez ki nem hagyatnék, kérném a 12. §. második pontját, a mely akként szól, hogy az önköltség értékének kiszámításánál az építési költség 6 százaléka vétesség alapul, ugy szövegezni, hogy ne 6, hanem 4 százalékos kamat legyen az alap. Bátor vagyok tehát ezt a két indítványomat a 12. szakaszhoz felolvasni. Az egyik indítvány