Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-370

136 370. országos ülés 1908 november 16-án, hétfőn. igy hangzik (olvassa): »Indítványozom, hogy az egész 12. §. hagyassák ki.« A mennyiben ez nem fogadtatnék el, a második indítványom szövege ez (olvassa): A 12. szakasza harmadik kikezdése a következőkéjien stilizáltassék: »Az önköltség mértékének kiszámításánál a telekbér az éjátéskor felvett telekérték 4 százalékos, valamint a többi költségek, még pedig együttesen, beleértve az építkezési költséget is, az építési tőke 4 százalékos, maximális, kamatait meg nem haladhatják. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván nyilatkozni. Hoitsy Pá! eiőacló : T. képviselőház! Nagyon kérem a t. házat, ne méltóztassék elfogadni Ság Manó t. képviselő ur indítványát. (Helyeslés.) Ez a paragrafus eredetileg nem volt benn a törvényjavaslatban és ezt a főváros maga leérte, még pedig miért és mi a czélja ennek a paragrafusnak? Az, hogy a lakásokat Budapesten olcsóbbá tegye. (Iga,?! Ugy van!) Ma gondolom a fővárosnak 68 olyan telke van, a melyet be akar építeni, még pedig azzal a czélzattal, hogy nem akar belőle hasznot húzni, nem akar mást, mint hogy megkapja az építési költségnek 6 százalékát. A 4 százalékot pedig azért kellett bevenni, hogy ott a főváros ne spekulálhasson, (Helyeslés.) nehogy feljebb becsültesse e telkeket, azért lett ez igy elfogadva, hogy ne lehessen a telkek értékét feljebb emelni, mint a hogy az most, a leltárban ki van tüntetve, azért vétetett alapul csak a 4 százalék érték. Én jobb szeretném, ha meg lehetne azt csinálni, a mit Ság Manó t. képviselőtársam mond, hogy az építési tőkénél is csak 4 százalók vétessék figyelembe, de akkor mi következnék be? A főváros mai kölcsönei után többet, fizet, mint 4 százalékot, igy tehát teljes lehetetlenség azt várni a fővárostól, hogy akkor tényleg építsen is és az következnék be, hogy ezeket a telkeket ugy hagyná, a mint most vannak, beépítetlenül, (Igás! Ugy van!) és akkor nem érnénk el azt a czélt, a mit magunk elé tűztünk, hogy ezek az építkezések hatást gyakoroljanak a házbérek kialakulására és hogy ezáltal a lakások olcsóbbá legyenek. (Igaz! Ugy van!) Ez ennek a paragrafusnak a czélja és azért kérem a t. házat, hogy azt változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Ság Manó képviselő ur egy elleninditványt és egy módosítást adott be. Az elleninditványt, a mely a szakasz elhagyására irányul, szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. A mennyiben azt elfogadni méltóztatik, természetes, hogy a további határozathozatalnak a szüksége elesik. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 12. §-t szemben a beadott elleninditványnyal elfogadni, igen vagy nem ? Amennyiben a ház ezt elfogadja, az elleninditvány, a mely a szakasz eltörlésére irányul, elesett. (Felkiáltások : Elfogadjuk az eredeti szakaszt!) Kijelentem tehát, hogy a képviselőház az eredeti szakaszt fogadta el ós igy az elleninditvány elesik. Most a változtatásra fogom feltenni a kérdést. Méltóztatik-e a szakaszt változatlanul elfogadni, vagy pedig elfogadja-e a ház azt a módosítást, a melyet Ság Manó képviselő ur nyújtott be? (Felkiáltások: Nem fogadjuk el a módosítást!) Akkor kimondom, bogy Ság Manó képviselő ur módositása is elesvén, a ház a 12. szakaszt eredeti szövegében változatlanul elfogadta. Következik a 13. §. Csizmazia Endre Jegyző : (Olvassa a 13. §4.) Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Tulajdonképen csak azért kértem szót, hogy hálás köszönetemnek adjak kifejezést a főváros nevében is ugy a t. kormánynak, mint a t. háznak. De ezenkívül van még egy obligőm is, a mennyiben a végrehajtási klauzulánál a t. kormány szives figyelmébe ajánlom, a mit már az általános vita keretében is elmondottam, hogy milyen disparitás van Bécs és Budapest között bizonyos dolgokban, minő például a rendőrségi kvóta is. Most azonban csak egy körülményre hivom fel a t. miniszterelnök ur figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) A katonaságnál megállapított lakbérek tekintetében rendkívül nagy hátránya van Budapestnek Bécscsel szemben. Igy egy tábornagyi lakásért fizetnek az 1901—1910 esztendőre szóló séma szerint Bécsben 6752 koronát, Budapesten 5500 koronát; egy táborszernagyi lakásért 5227 koronát Bécsben, 4504 koronát Budapesten; egy altábornagyi lakásért 4100 koronát Bécsben, 3576 koronát Budapesten stb. Nem untatom tovább a t. házat, a különbségek ugy alakulnak, hogy Budapest Bécscsel szemben a tábornagyi lakásnál 23°'

0-kal, a többi lakásoknál pedig 16, 15, 10, 12, 12, 10 stb. %-kal van hátrányban ugy, hogy az átlagos százalék 15 Budapest hátrányára, ami pedig semmiképen megokolható. Kérem tehát, hogy ezt majd a jövendő megállapodásoknál méltóztassék helyrehozni. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Ennek ugyan ezzel a törvényjavaslattal semmiféle összefüggése nincsen, de a t. kéjrviselő ur figyelmeztetését tudomásul veszem. Tudtom szerint a lakbérek kijmhatoltatnak a tényleg fizetett lakbérek alapján; itt differencziákra el kell készülve lenni. Meglehet, hogy a fölvételek körül hiba történt, én mindenesetre különösen föl fogom hivni rá az e tekintetben eljárásra illetékes honvédelmi miniszter ur figyelmét. Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Ezzel a Budapest székesfőváros fejlesztésé-