Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-370
370. országos ülés 1908 Polónyi Géza képviselő ur itt felhozta még a hidalapot is, mondván, hogy öt milliót a rendőrség czéljaira fordítunk ugyan, de a hidalapot hamar inkameráljuk, tehát ott öt millió és nem tudom hány koronát kapunk. (Mozgás.) Hát a t. képviselő ur a saját számlájára volt hajlandó az előtt egy alapot átvenni; én a hidalapot ajánlom. (Élénk derültség.) Polónyi Géza: Átveszem hidvámszedés jogosultsága mellett. (Derültség.) Wekerle Sándor miniszterelnök: A hklalap dolgában ugy állunk, hogy az aktívum ott 8,411.000 korona, a passzívum ]?edig 10,311.000 korona, tehát 1,900.000 korona deticzitje van a hidalapnak. (Mozgás,) Ezért ne méltóztassék az uj hidak építésének kérdésével olyan nagyon könnyedén bánni. Én ajánlottam itt igenis egy uj hídnak építését és pedig azért, mert a sorsolási kölcsönnek törlesztése 1920. év végével lejár, tehát 1921-től kezdve már a sorsolási kölcsönnek járadéka fog rendelkezésünkre állani, a mely be van állítva a költségvetésbe. Polónyi Géza képviselő ur ugy tüntette fel a dolgot, mintha az állami hidak bevételei valami állami bevételek volnának. Azonban — méltóztassék csak megnyugodni azokban, a miket mondok — az állami hidak nettó bevétele az 1905-iki költségvetésben, ha jól emlékszem 1,160.000 koronával volt beállítva mint állami bevétel, de ha méltóztatnak a nyereménykölcsönt megnézni, ez ott a nyereménykölcsön bevételei között szerej^el, ugy hogy az államnak a hidakból egy krajczár haszna sincs. (Ugy van!) A hidak bevételei a nyereménykölcsön törlesztésére fordíttatnak, e bevételek törvényszerüleg is erre vannak lekötve, 1920 után fel fog ezen hidvámjövedelem szabadulni, de akkor az 1870: X. t.-czikk rendelkezése szerint ezen hidvámjövedelem megint nem az államot, hanem a fővárosi pénzalapot fogja illetni. Épen erre való tekintettel voltam bátor ajánlani a t. képviselőháznak azt, hogy menjünk bele az uj híd építésébe, mert akkor egy jelentékenyebb összeg felszabadul és ezen jelentékenyebb összeg teljes felhasználása iránt már a sürgősségre való tekintettel is az előintézkedéseket a hidépités tekintetében idejekorán meg kell tenni. Azzal zárom szavaimat, hogy a főváros részére jelentékeny áldozatot hozunk, a mely áldozat azonban arányban áll azon jelentőséggel, a melylyel a főváros ugy politikai, mint gazdasági tekintetben, különösen pedig az állami jövedelmek szolgáltatása tekintetében bir. Azt hiszem, hogy helyes intézkedés és nem lehet azon szemrehányást tenni nekünk, hogy a fővárost a vidék rovására túlságosan gondozzuk, mert mi csak annyit adunk a fővárosnak, a mennyi gazdasági, állami és politikai szempontból őt megilleti, ezért ajánlom a törvén} 7 ]avaslatot elfogadásra. (Elénk helyeslés.) november 16-án, hétfőn. 123 Elnök: A házszabályok 224. §-a alapján a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a Budapest fő- és székváros fejlesztéséről és háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni : igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak nyilvánítom. At fogunk térni a részletes tárgyalásra. Következik a czim. Csizmazia Endre (olvassa a törvényjavaslat ezimét). Simkó József! Simkó József ^(Halljuk! Halljuk!): T. kép-, viselőház! Azon kéréssel fordulok a t. házhoz szíveskedjék az előttünk fekvő törvényjavaslat czimében lévő >>fő- és székváros« kifejezést »székesfőváros« kifejezéssel helyettesíteni. Erre egy analóg példám volna : Székesfehérvár városa. (Derültség.) Különben is semmi szükség sincs arra, hogy a német Haupt- und Resideuzstadt kifejezést szolgailag lefordítsuk. (Helyeslés) Azért ismételten kérem, hogy a székesfőváros kifejezést használjuk. Hoitsy Pál előadó : Hozzájárulok. Elnök : A vitát bezárom. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! Én a módosításhoz hozzájárulok, nem ugyanazon indokból, melyet a képviselő ur felhozott, hanem azért, mert korábbi törvényeinkben is ezen kifejezés használatos, már pedig kívánatos, hogy a nomenklatúra törvényeinkben egységes legyen. (Helyeslés !) Elnök : Felteszem a kérdést. (Zaj.) Kérem, tessék vigyázni! Elfogadja t. ház, az eredeti czimet szemben Simkó József képviselő ur módosításával ? (Nem !) Kimodnom tehát, hogy a czim Simkó József képviselő ur módosításával fogacltatik el. Következik az 1. §. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1. §-át.) Elnök: Szólni senki sem kivan. A szakaszt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át.) Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. képviselőház! Azon megnyugtató szavak után, melyeket a mélyen t. miniszterelnök ur az általános vita keretében elmondott, sokkal rövidebbre fogom felszólalásomat. (Halljuk ! Halljuk !) A 2. §-nál nem érdemleges, hanem egy technikai kérdés tekintetében tisztelettel kérdezem a házat és az igen t. miniszterelnök urat, méltóztassék egy következő módosításomban megnyugodni. Ki van ugyanis kötve, hogy a Sáros- és Rudasfürdőt tartozik a főváros az 1912. év végéig fel-, illetőleg újjáépíteni, s ez a feltétele annak, hogy az 1,050.000 koronát a főváros megkapja. 16*
