Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.

Ülésnapok - 1906-370

370. országos ülés 1908 november 16-án, hétfőn. 119 magát, régen amortizálhatta a befektetett tőkét. (Igaz! Ugy van!) Ez évi április 17-én az ötven év lejárván, megváltották az alagutat. Maradt még 298.690 K ha jól tudom beváltatlan tőke. Ezzel szemben áll 100.000 K tartalékalap, ugy, hogy ezt levonva, 198.620 K megfizetéséről és a javításokról van szó. (Mozgás.) Tehát csak 198.620 K-át kellett a pénzügyminiszternek fizetnie a vállalatnak. Már most jogi tekintetben ugy áll dolog, hogy akkor, a mikor az alagút privilégiuma 1858-ban megadatott, az engedélyokirat, a mely a vámról intézkedik, IV. czikkében azt mondja, hogy az alagút telektulajdonjoga a császár kir. várerődités tekintetében az államot illeti. Egy másik czikk. a hetedik, azt mondja, hogy az ötven évi engedélytartam után a társulat az alagutat a hozzátartozó helyiségekkel együtt ingyen az államnak átadni tartozik. Mivel pedig a várerőditési telkek a város tulajdonába mentek át: az alagút fővárosi tulajdonban fekszik. A főváros, midőn az alagutengedély lejárt, kérte a jiénzügyminiszter urat, hogy méltóztassék az alagutat a városnak visszaadni és a vámmentességet olykép biztosítani, hogy a fentiekben szükséges 198.620 koronát, továbbá a vizmentesitésre és javításra szükséges 140.000 koronát, összesen mintegy 338.000 koronát a fővárosi pénzalapból fedezze, és mivel a fővárosi pénzalapnak aktiv pénze nincs, a 24 milliós kölcsönből juttasson a fővárosi j:iénzalapnak. Ez a felterjesztés, ha jól emlékszem, 1906-ban tétetett és még arra intézkedés ma sincs. (Zaj.) Mi történt a folyó évi április 17-ikén? Folyó évi április 17-ikén a kormány az engedély lejártával átvette az alagutat, ez idő szerint még semmiféle átalakítást nem tett, a vámszedést azonban folytatja. (Igaz! Ugy van!) A vámszeclés jogára is vagyok bátor egy pillanatra kitérni. Az 1890 : I. t.-czikk a közutakról azt mondja 95. §-ában, hogy a száraz vámok beszüntetendők, és erre nézve fórumot is állított fel, elsőfokban közigazgatási bizottságot, másodfokban a kereskedelemi minisztériumot, a mely ezen beszüntetésről, továbbá az esetleges megváltásról, kisajátításról van hivatva határozni. Ezen intézkedése a törvénynek explicite a törvény 154. §-a folytán a fővárosra is áll. De ha ezen száraz vámról szóló szakaszt nem is kivánjuk rá alkalmazni, van a törvényben egy másik intézkedés, 90. §-ban, mely tisztán a vámokról beszél és azt mondja, hogyha a vámengedély lejárt, annak megujitását lehet kérelmezni, és pedig a lejárat előtt hat hó alatt a kereskedelmi miniszterhez kell folyamodni, ez véleményezés végett kiadja a közigazgatási bizottságnak, és ennek alajyján határoz a kereskedelmi miniszter. Hát én konstatálni kívánom t. képviselőház, hogy ezen engedély meghosszabbítása iránt sem a kereskedelmi miniszter úrhoz, sem a közigazgatási bizottsághoz, sem sehová kérvény be nem adatott, előterjesztés nem tétetett. Tehát ugy áll a dolog, hogy ma az alagúton vámot szedni senkinek joga nincs. (Mozgás). Mielőtt befejezném előadásomat, vagyok bátor még kiterjeszkedni arra a kérdésre, melyet az előttem szólott t. kéjrviselőtársaim is megemlítettek, hogy a fővárosnak jogi rendezése tulajdonképen az uj fővárosi törvénynek van fentartva. Én ezt teljes mértékben osztom és teljesen megbízom abban, a mit a belügyminiszter ur a koaleált pártok értekezletén mondott, hogy t. i. ő be fogja terjeszteni ezt a törvényt ősz előtt és pedig ugy, hogy a jövő év végén történő községi választások már ennek alapján eszközöltessenek. (Helyeslés.) Nekem azonban aggályaim vannak az iránt, hogy ezen törvény alapján jövő év végén a választásokat meg lehetne ejteni. Ezen aggályaim tárgyi okokból származnak. (Halljuk! Halljuk !) Előrelátható, hogy a törvényhatósági választások szintén az uj választói jog alapján fognak lefolyni, habár nem is lesz az uj törvény alapján minden képviselőválasztó egyúttal törvényhatósági választó. Ismervén azt az óriási aj^parátust, melylyel ezen lajstrom összeállítása járni fog, én kizártnak tartom, hogy meg lehessen alkotni az uj választási törvényt, hogy annak alapján a törvényhatósági választók lajstroma összeállittassék és a törvényhatósági választás őszszel megejthető legyen. (Igaz! Ugy van!) Ezenkívül még egy más inkoixvenienczia is fog ebből kifejlődni. A most érvényben levő törvény szerint a községi választók összeírása márcziusban, legkésőbb ájorilisban történik. Hogy ez milyen munka, azt csak az tudja, a ki ilyen campagneban egyszer már résztvett. Megindul a munka meghatalmazások szerzése iránt, óriási kapaczitálások folynak, a kerületek forrongásba jönnek, ugy hogy ez a munka felér egy kis választással. De hogy példával is illusztráljam, 1906-ban, mikor a legutóbbi községi választások lefolytak, a lajstromok összeállítása ellen 1900 panasz adatott be az igazoló választmányhoz és ebből 600 felebbezés a biráló választmány elé került. Azt hiszem, ezeket a hatóságokat ilyen óriási munkával terhelni akkor, mikor a munkálat előreláthatólag ugy is hiába való lesz, felesleges, azért szükséges volna ezek iránt a megfelelő intézkedéseket megtenni. Ezek után ismétlem, hogy véleményem szerint az uj fővárosi törvény alapján mi a jövő őszszel választani nem fogunk. Szükségesnek tartanám, ha a belügyminiszter ur, a mit korábban is kértünk, legalább novelláris utón módosítaná a fővárosi törvényt arra vonatkozólag, hogy először is törvényhatósági választó legyen mindenki, a ki ez idő szerint képviselő-választó, továbbá hogy a virilista-választásokat alkalmasabb és megfelelőbb módon rendezze, lehetőleg