Képviselőházi napló, 1906. XXI. kötet • 1908. szeptember 22–deczember 1.
Ülésnapok - 1906-369
wvember li-én, szombaton. 107 369. országos ülés 1908 r, megfojtanak egyes községeket és elsősorban a fővárost. .: Rátérek most beszédemnek második és egyúttal utolsó részére: hogy foglalkozzam a jelenlegi állapottal. (Halljuk! Halljuk/) Hát t. képviselőház, egy expoziczió! Azt hiszem elég lélekemelő tényekre hivatkoztam és azt hiszem mindnyájan büszkeséggel hivatkozhatunk a főváros közéletének múltjára. Ha ma végigtekintek a főváros helyzetén és annak viszonyain, mélyen elszomorodva állok a t. képviselőház előtt. A mag, melyet mi elvetettünk, nem növesztette azt a terebélyes fát, mely a hazafiság és a magyar nemzet tradiczióihoz és hagyományaihoz való hűséges ragaszkodást kifejezné. Ha én ma végigtekintek a fővároson, látom a legveszedelmesebb fajtájú kozmopolitizmusnak, (igaz ! Ugy van 1) internaczionális izgatásnak és gyűlölködésnek olyan kohóját, mely elperzseléssel fenyegeti nemcsak a fővárost, de innen az egész nemzetet is. (Igaz ! Ugy van!) Társadalomtudományi czégér, demokráczia, szocziáldemokráczia stb. ez égerek alatt egy áramlat indult meg, mely az ő emanácziójában, mint a hogy azt rögtön számszerűleg igazolni fogom, a felekezeti türelmetlenségnek oly hallatlan mérvében nyilatkozik meg, a melylyel szemben állást kell foglalni. (Helyeslés.) Én itt általánosságban kell hogy egy deklarácziót tegyek. JSTemcsak mint függetlenségi párti politikus, de mint vallásos ember is, a ki a szeretet vallásának vagyok a hive, sohasem voltam és sohasem leszek olyan áramlatoknak szolgálatában, a melyek felekezeti szempontból kezelik a polgárokat, vagy a felekezetek közt való türelmetlenségnek, gyűlölködésnek fulánkját táplálják. Egész életemet az én izraelita polgártársaimnak teljes egyetértésével, a velük való együttmunkálásban, a vallásos béke és türelniességnek zászlója mellett, ennek az eszmének szenteltem: függetlenség, munka, szorgalom ós becsületesség. Ezt azért bocsátom előre, mert én sohasem tudtam volna olyan áramlatot helyesnek tartani, a mely bármely tekintetben a városi érdekek szolgálatában felekezeti szempontból csoportosítja az embereket. Talán rövidebben kifejezve: sohasem támogattam volna olyan törekvést, mely akár a pártéletben, akár bármely kommunitásban katholikus vagy más felekezeti jelszó alatt csoportosul. De az ujabb időben a főváros területén észlelt felekezeti áramlattal szemben ki kell mondanom, hogy a mennyire nem óhajtottam és nem óhajtom sohasem azt, hogy bármely keresztény felekezet czégére alatt pártok alakuljanak, épugy visszautasítom és tőlem telhetőleg üldözni fogom azt az áramlatot, mely zsidó felekezeti czégér alatt áll. (Helyeslés.) Azok az emberek, kik az ujabb korban itt felléptek, a maguk szervezetében — statisztikai adatokkal igazolom — nyilvánvalólag hol demokráczia, hol szocziáldemokrata czégér alatt tisztán felekezeti czólokat szolgálnak. (Igaz! 'Ugy van!) Bródy Ernő : JSTem igaz! Polónyi Géza: 'Nem szándékozom extravagálni olyan területre, a hol a túlzásnak legkisebb vádja is érhet, azért a mit most mondandó leszek, és a mint adataimat fel fogom sorolni, méltóztassék tudomásul venni, hogy nem én beszélek, hanem beszélnek a hivatalos statisztikai adatok. Mélyen elszomorító jelenségeket fogunk hallani. Méltóztassanak figyelemmel lenni, mert a konkluzumokat mindenki maga-magának vonja le és az egyes adatok az irányadók. Magyarország fővárosának népesedési statisztikája a következő: 1869-ben volt római katholikus 195.624, a görög-katholikusok nem lettek akkor kitüntetve, a rákövetkező népszámlálásnál 1227-en voltak; görög-keleti vallású volt 1838, ágostai evangélikus 14.316, az evangélikus református egyház állott 13.008 lélekből, az unitárius nincs kitüntetve, izraelita volt 44.890. Az összes lakosság volt akkor 270.476. Az arányszámok ezek voltak: 72°/o volt a római katholikus, 5°/o ágostai evangélikus, 4'8°/o református és 16'16°/o az izraelita, Ez volt 1869-ben. 1906-ban — nem akarom a középső tagozatokat is felemlíteni, bár a fokozatos haladást majd elő fogom hozni, — volt 475.836 római katholikus, 6821 görög-katholikus, 5328 görögkeleti, 40.319 ág. evangélikus, 73.847 református és 186.047 izraelita. A százalékok tehát igy mennek: a katholikusok lementek 72°/ 0-ról fokozatos csökkenéssel 67, 64, 60'7°/o, egész 60'l°/o-ra; az izraeliták igy állanak: 16, 19, 21, 23 és 23-6°/ 0 az emelkedés. Most, hogy a konkluzumomat helyesen állajjithassam meg. meg kell mondanom, hogy kerületekként hogy oszlanak meg a felekezetek, és miután épen az izraelitákra nézve akarok konkluzumokat levonni, méltóztassék megengedni, hogy kizárólag az idevonatkozó számokat hozzam fel. A kerületekben ugy állunk, hogy az első kerületben 6°/ 0 , a másodikban 6'9%, a harmamadikban 10'9°/o, az izraeliták száma, a negyedikben 16"5, az ötödikben 28'5, a hatodikban 34"2, a hetedikben 39'2, a nyolczadikban 18, a kilenczedik kerületben 11, a tizedik kerületben 5 és egy törtszám százalék az izraeliták száma. Ezt annak az igazolására soroltam fel, t. i. a kerületenként való megoszlást, hogy egyetlen egy kerülete a fővárosnak nincsen olyan, a hol felekezet szerint az izraeliták többségben volnának. A három kerületben, a mely ma domináló, a mint említettem, 28., 34., és 39°/o-ot tett ki az izraeliták száma. Már most t. képviselőház, jött az utolsó választás. És mi történt? Tudjuk, hogy a városi bizottságok száma 400, 200 virilista és 200 kerületenként választott. A virilisták is szabadon 14*
