Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-359
486 359. országos ülés 1908 Julius 3-án, pénteken. és előnye lenne, de a modern jogrendszer olyan, hogy egy uj törvénynek lehetőleg azonnal életbe kell lépnie. (Helyeslés.) Ezt láthatjuk minden vonalon. Hivatkozom a házassági törvényre. A házassági törvények a legmesszebbmenő visszaható erővel ruháztattak fel. Ilyen törvényeknél nincs nagy értelme a visszaható erőnek, mert azon egy esztendő olyan interregnumot állapítana meg. a mely a jogi életben ingadozást és olyan rohamot idézne elő, a mely a jogi életnek menetét zavarná meg, (Zaj.) s a mely magával hozná azt, hogy azok a hitelezők, (Zaj. Elnök csenget.) a kik attól tartanak, hogy ezáltal az ő jogaik csorbittatnak és a ki elégi tési alapot elveszitik, úgyszólván pánikszerűleg rohannának neki az adósoknak. (Zaj.) Itt egy csapással meg kell csinálni a dolgot, azokat az intézkedéseket azonnal, a törvény életbeléjDtetése alkalmával foganatba kell venni és azt kell nézni, hogy ne teremtsünk egy hosszú bizonytalan átmeneti időt, hanem hogy, ha'egyszer az a törvény meghozatott, azonnal váljék valósággá. Mert vagy jó az a törvény és akkor azonnal életbe kell léptetni vagy rossz és akkor egyáltalában nem kellene életbeléptetni. T. képviselőház! Nekem aggályaim vannak ennél a törvényjavaslatnál bizonyos tekintetben azon irányzattal szemben, a mely egyes intézkedésekben a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban is megnyilvánul. De meghajlok a többség akarata előtt. (Helyeslés.) Meghajlok, mert én azt hiszem, hogy végre ebből a kis intézkedésből, a mely egy ujabb irány első lánczszemét képezi, nagyobb bajok nem fognak származni, a melyek az országot, nem tudom, valami gazdasági válság elé viszik. Életbe fog lépni, meg fogjuk látni gyakorlati hatását. A t. igazságügyminiszter ur azt mondta, hogy a végrehajtási törvény általános revizióját be fogja terjeszteni legrövidebb idő alatt; ha be fogja terjeszteni,akkor,ha botlott a képviselőház, a törvényhozás, az ezáltal szerzett tapasztalatokat a végrehajtási törvény általános revíziójánál fogja érvényesíteni. Bozóky Árpád: Az ország kisérleti nyúl! Elnök: Csendet kérek! Bozóky képviselő urat kérem ! Nagy Dezső : A többség, a mely megszavazza, felelősségének tudatában szavazza meg. Megesett többször, hogy botlott, hogy helytelent csinált. Epén a törvényhozás feladata, hogy a mikor látja, hogy nem helyeset csinált, igyekezzék megreparálni. De épen azért, magam részéről, a mikor újból kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, fentartom magamnak, hogy az egyes részleteknél álláspontomat kifejtsem. Ennyit akartam kijelenteni. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Szmrecsányi György jegyző': Bernát István! Bernát István: T. ház! Magam részéről lemondtam arról, hogy az általános vitában felszólaljak, de az előttem szólt t. képviselő ur oly húrokat penditett meg, oly állitásokat bocsátott közre, a melyek lehetetlenné teszik, hogy vele szemben bizonyos megjegyzéseket ne tegyek. Az a felfogás, a melyet nyilvánitott, a mely abban áll, hogy szerinte a paraszt nem üvegházi növény, hogy protekczióval és mesterségesen ne igyekezzünk fentartani, hanem nyissunk utat az erők szabad játékának, ez egy magát tökéletesen lejárt felfogás. (Igaz ! ZJgy van !) Ez a manchesteri felfogás és magában Angliában is régen sutba került. Az a felfog mely megalkottatta az 1868 : XXXI. t.-czikket, a hires törvényt az uzsoratörvény eltörléséről, a mely ezrek és százezrek tönkrejutását okozta. (Igaz! Ugy van!) A t. képviselő urnak tudnia kell, hogy e törvény sarkában mily állapotok keletkeztek Magyarországon, (Igaz! Ugy van !) tudnia kell, hogy a magyar telekkönyvekben voltak bejegyzett adósságok, a hol az adós 1500 perczent fizetésére volt kötelezve. (Zaj. Elnök csenget.) Es e tények, a rombolás látása vitte arra a törvényhozást, hogy néhány évvel később a kamatmaximumot minden liberális elvek ellenére megszorítsa . . . Bródy Ernő: Nem liberális elv a magas kamat! Bernát István : ... az erők szabad játékával szemben, a melyet a t. képviselő ur emiitett és a mely az 1868-iki törvényben le van fektetve és mely azt kivánja, hogy oly áron adjuk a jjénzt, a mennyiért lehet. Ez volt a felfogás, de ezzel szakitott nemcsak a magyar törvényhozás, de minden művelt nemzet törvényhozása. (Igaz! Ugy van !) Legyen szabad ebben a tekintetben a mindenesetre legirányadóbb államra, Angliára hivatkoznom, a mely alig pár évvel ezelőtt nagyon szigorú uzsoratörvényt hozott. És méltóztassék megnézni, mit csinál ugyanez az Angolország Indiában, az uzsorások ellen. Sehol oly rendszerességgel az uzsorásokat nem üldözik, sehol oly nagy mértékben, lehet mondani, az ingó tőke túlkapásait nem korlátozzák, mint ott, mert a mint Curzon viczekirály mondta, nem a törvényekért van a nép, hanem a törvényeket ugy kell csinálni, hogy a nép fejlődése biztosittassék. (Helyeslés.) Nagy Dezső t. képviselőtársam azonban azt állitotta, hogy a homestead-javaslat, a mely bizonyos részben kiegészítője volna a törvényjavaslatnak, nem terjeszthető be rövid időn belül, mert aggodalmai vannak e tekintetben, és épen azért óvja az igazságügyi minisztert, hogy elhamarkodott intézkedést, törvényjavaslatot ne nyújtson be. A t. képviselő ur ugy látszik, azt hiszi, hogy ezzel a javaslattal csak néhány hónap óta foglalkozik az igazságügyminiszter. Azt hiszi, a gazdaközönség alig néhány éve foglalkozik e kérdéssel. Holott ha bővebben tájékozódott volna, épen tegnap nagyon módjában lett volna, tudhatná, hogy gr. Andrássy Géza épen 25 évvel ezelőtt hozta szóba . . . Nagy Dezső: Tudom.
