Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-359

359. országos ülés 1908 Julius 3-án, pénteken. 487 Bernát István : Épen azért, (Zaj. Elnökcsenget.) akkor azt is tudnia kell, hogy azóta nem sziint meg a gazdaközönségnek ideirányuló törekvése és nem szűntek meg a javaslatok, a melyek a homesteadtörvény benyújtására sarkalták az igazságügyi kormányt — mindezideig teljesen siker nélkül A t. igazságügyminiszter ur érdeme, liogy határozottan, kötelezően kijelentette, hogy beterjeszti. Reám nézve nem döntő, hogy két hónappal előbb vagy később, de döntő az, hogy bizom szavában, hogy a mit igért, azt megteszi. (Helyeslés.) Igaza van Búza Barna barátomnak, a mikor fejtegette a hitel, iüetőleg az ingótőke hatását, a mikor azt mondta, hogy az a hitel, a melyet nyújtanak improduktív egyéneknek, illetőleg néposztályoknak, a helyett, hogy az a nemzet és az illetők érdekében volna, épen ellenkezőleg, romlásukat idézi elő. Éber Antal t. képviselőtársam hivatkozott Stuart Millre. Figyelmeztetem, hogy épen ide vonatkozólag az általánosan nagyrabecsült Stuart Millnek van egy kijelentése, a mely határozottan ezen álláspontra helyezkedik; és óvja a törvényhozásokat attól, hogy ily intézkedésekkel előmozdítsák a könnyelmű adósságcsinálást, a mely egyeseknek, esetleg egész rétegeknek bukását idézheti elő. E szempontból, de különösen azért, mert ugy látom, hogy azok az álláspontok és szempontok, a melyek e törvényjavaslatban kitüntetve vannak, megfelelnek nemcsak a művelt Nyugat mai felfogásának, de megfelelnek a reális igényeknek, a melyek Magyarországon e tekintetben táplálhatok, legnagyobb örömmel üdvözlöm a t. igazságügyminiszter ur e törvényjavaslatát. Nagy Dezső barátomnak még azt vagyok bátor figyelmébe ajánlani, hogy nagyon különös impressziót és hatást okoz, a mikor ő a parasztok javára statuálandó intézkedések ellen beszél. Éber Antal". Nem a javukra szolgál. Ugron Gábor: De azt czélozza! Bernát István : Igenis szolgál. Mikor ő azt mondja, hogy nem kell a parasztokat mesterségesen dédelgetni és üvegházi növényekként nevelni, nem veszi észre, hogy sokkal intelligensebb rétegeknek sokkal nagyobb beneficziumokat akar biztositani ez a javaslat. Az operaházi zenészeket is kedvezményekben részesiti. Bródy Ernő: Azoknak nincsenek latifundiumaik ! (Zaj. Felkiáltások : A parasztnak van ?) Elnök ". Csendet kérek. Kérem Bródy képviselő urat. Petrogalli Oszkár: Kabaréi sincsenek. (Zaj.) Bernát István : En azt az álláspontot, a melyet ő kifejtett, teljesen tarthatatlannak tartom. (Igaz ! Ugy van !) És méltóztassék még egyet megengedni. A mit ugyanis Éber Antal t. képviselőtársam beszédének végén felhozott, arra nézve megjegyzem, hogy ő bennünket azzal akar riasztani, hogy a külföldi tőke, ha e törvényt meghozzuk, nem fog oly szivesen Magyarországra jönni, mint eddig. Ettől legkevésbbé félek. Azt látom, hogy minél inkább adósodik el Magyarország a külfölddel szemben, annál inkább veszti el gazdasági függetlenségét, és az én szempontomból rendkívül különös benyomást tesz, mikor a túlsó oldalon, hol a nemzeti függetlenség elvét annyira hangoztatják, oly gazdasági politikát igyekeznek szuggerálni a nemzetnek, a mely ennek épen ellenkezőjét idézi elő. (Mozgás.) Én tehát, mint bátor voltam mondani, a javaslatot általánosságban elfogadom, (Élénk helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Nagy Dezső : Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. Elnök: Tessék. Nagy Dezső: Lehetetlen, hogy ne tegyek néhány megjegyzést azokra, a miket t. képviselőtársam és előttem felszólalt barátom, Bernát István mondott. Azt hiszem, hogy ő szélmalom-harczot folytatott akkor, a mikor az uzsora- és kamatszedési szabadság ellen beszélt. En egyetlen egy szóval nem mentem e tétel pártolására, sőt ellenkezőleg, kinyilvánitottam azt, hogy a magas kamatszedési tilalmat nemcsak magánj ogilag, de büntetőtörvén yileg is szánkczióval kell eltiltani. (Helyeslés.) Mert a magas kamatszedés nem legális dolog ; az lehetett egy bizonyos korszaknak mintegy felindulása, egy ellentétes irányba való hamis befutása, de ma már meg vagyunk állapodva, hogy ez nem lehet sem a liberalizmusnak, sem a reakeziónak kérdése, hanem itt a gazdasági élet szabad menetét és az erkölcsi tisztaságát biztositó intézkedésről van szó, a melynek elbírálásánál általános gazdasági alapon kell állást foglalni. (Helyeslés. Zaj.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, az általános vitát bezárom. (Helyeslés.) Az előadó urat illeti a szó. Bakonyi Samu előadó: T. ház! Számolok a t. ház türelmetlenségével és ahhoz képest tőlem telhető rövidséggel fogok reflektálni az itt elhangzottakra. Ezt mégis kötelességem megtenni azon támadásokkal szemben, a melyekkel meggyőződésem szerint igazságtalanabbul soha még javaslatot nem illettek, mint a melyet most tárgyalunk. Hogy ez mennyire igy van, megállapítható abból az egyszerű tényből, hogy a törvényjavaslat intencziójának helyességét, pláne a mint valaki magát nagy emfázissal kifejezte, nemességét, mindenki elismeri. A kifogás ellene az, hogy némelyek keveslik az intézkedéseit, mások sokalják. Ebből viszont kétségtelen, hogy az a törvényjavaslat, a mely ilyen szélső szempontból való támadásoknak van kitéve, a középutat tartja maga előtt; a jogélet szabályozásánál pedig a juste milieu követése, az én meggyőződésem szerint, a legbiztosabb alapelv. A leglényegesebb kifogás, a mely sok oldalról tétetett a javaslat ellen, a hitelélet megszorítását féltő aggodalom. Bevezető beszédemben érintettem ezt a kérdést. Itt csak azt kivánom leszegezni, hogy ezek a jóslatok megvoltak mindenütt, a hol a végrehajtási törvényt reformálni akarták ; megvoltak Németországban is, a melyre annyi hivatkozás történt a vita folyamán ; ott meg épen azt