Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-352
352. országos ülés 1908 június 24-én, szerdán. 291 változtatandóknak, hanem azt a jövőre nézve is fenn kívánják tartani. Ilyen körülmények között tehát megállapítani azt, hogy minden 2%-kal számittassék, merőben lehetetlenség volna. Ezeket voltam bátor a t. háznak előterjeszteni, kérvén, hogy a beterjesztett határozati javaslatokat, indítványokat és elleninditványokat mellőzni méltóztassék. (Élénk helyeslés.) Elnök: Meg kell jegyeznem, hogy Csányi Sándor képviselő ur bejelentette, hogy visszavonja határozati javaslatát. (Helyeslés.) Már most fel fogom sorolni azokat, a kiket a zárszó joga megillet. (Halljuk! Halljuk!) Zárszó joga illeti Rojc Milán képviselő urat, (Halljuk! Halljuk!) Farkasházy Zsigmond képviselő urat, két elleninditványának alapján, a melyek mindeg)dkét tiznél több képviselő irta alá. . . . (Zaj haljelöl.) Csendet kérek. Zárszó jogán szó illeti még Nagy György képviselő urat, továbbá Vinkovics Tivadar és Popovics Dusán képviselő urakat. Novoszelo Mátyás indítványát szintén 10-nél többen írták alá, minthogy azonban az ő indítványa módositványnak tekintendő, kérdem a t. házat, méltóztatik-e neki a zárszó jogát megadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik megadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház többsége nem adja meg Novoszelo Mátyásnak a zárszó czimén való felszólalásra a jogot. Zárszó jogán tehát elsősorban szó illeti. .. Bozóky Árpád: Kérem, Pilisy Istvánt is illeti zárszó ! Elnök: Igen, Pilisy István képviselő arat zárszó jogán szintén szó illeti. (Helyeslés baljelöl.) Elsősorban Rojc Milán képviselő urat illeti a zárszó joga. Rojc Milán (horvátul beszél. Zaj. Elnök csenget). Elnök: A zárszó joga Farkasházy Zsigmond képviselő urat illeti. Farkasházy Zsigmond: Nem volt szándékomban a zárszó jogával élni, mert nagyjában elmondottam észrevételeimet az általános tárgyalás során, mindazonáltal azon sajnálatos inczidens folytán, (Zaj. Elnök csenget.) a mely első felszólalásom alkalmával itt történt, abba a kedvezőtlen helyzetbe jutottam, hogy tárgyilagos érveim ugy tűntek föl, mintha azoknak más, teknikai czéljuk volna és ebből kifolyólag úgyszólván egészen elvesztek és a közvéleménybe át nem mentek. Épen azért kénytelen vagyok egynéhány adatot, a melylyel a javaslat ellen való állásfoglalásomat igazolom, most előadni, annál is inkább, mert a t. miniszterelnök ur tegnapi felszólalása után a helyzet j^ezen javaslatra vonatkozólag tisztázódott olyan irányban, a melyben eddig tisztán nem láttunk. Ezzel szemben, gondolom, méltóztatnak elismerni annak a szükségszerűségét, hogy mi is állást foglaljunk, annál inkább, mert a miniszterelnök ur tegnapi beszéde sok tekintetben a mi eddigi álláspontunkat és fölfogásunkat megerősíti. (Halljuk! balról.) T. ház! Azt hiszem, az egész általános vita bizonyságául szolgál annak, hogy nemcsak a kisebbség, hanem a többség részéről is igen lényeges és jelentékeny aggodalmak merültek föl a javaslat ellen. Mindazok, a kik mint hozzáértő, gyakorlati tapasztalatokkal biró emberek a javaslathoz többségi oldalról hozzászóltak, kivétel nélkül súlyos aggodalmaknak adtak kifejezést és felpanaszolták, hogy ez a javaslat a legszegényebb és a nemzetnek valóban föntartó elemét képező társadalmi osztályokra is súlyos károsodást ró. Hivatkozhatom ebben a tekintetben Kecskeméti Ferencz, Csányi Sándor és Burdia Szilárd képviselőtársaimra, a kikről senki sem állithatja, hogy a kormánynyal szemben animozit ássál viseltetnének. Ezek az igazán hű kormánypárti politikusok nagyon is elitélőleg nyilatkoztak a javaslatról és azon nézetüknek adtak kifejezést, hogy ez a javaslat, ha életbe lép, sok gazdát megkárosít, talán tönkre tesz, de mindenesetre politikai tekintetben a mai többségre nézve végzetes lesz. Nem én mondom ezt, hanem mondották Kecskeméti Ferencz, Burdia Szilárd és Máté László t. képviselőtársaim, a kik rámutattak arra, hogy ez a javaslat első sorban a kisgazdákat károsítja meg, tehát azt a népelemet sújtja, a melynek a mai többség hatalomra jutását köszönheti. Nem kívánom ezen fölszólalásokat részletesen ismertetni, csak arra kérem igen t. képviselőtársaimat a többségi oldalon, hogy mielőtt erre a javaslatra szavazatukat leadják, méltóztassanak érintkezésbe lépni hozzáértő kormánypárti képviselőtársaikkal és méltóztassanak az ő véleményüket meghallgatni. Baross János (közbeszól). Farkasházy Zsigmond: Csodálkozom, hogy Baross János t. képviselőtársam jónak látja ellenkező nézetét kifejezésre juttatni, mert az ő gyümölcstermelői is számon fogják kérni az ő szavazatát. Különben, ha a kérdést érti, nézetemet osztja; ha pedig nem érti, akkor ne szóljon hozzá, hanem majd ha a parezellázásokról lesz szó, akkor méltóztassék szólni. T. képviselőház ! Hogy ez a törvényjavaslat a mai foglalatjában teljesen ismeretlen a többség előtt s hogy okvetlenül időt kell engedni a képviselőknek arra, hogy e törvényjavaslattal megismerkedhessenek, ennek igazolására csak egy példára vagyok bátor hivatkozni. I Van e törvényjavaslatnak egy paragrafusa, a mely kizárólag egy budapesti magánczég kedvéért vétetett oda bele. A mikor e törvényjavaslattal, az ország lakosságának egy jelentéI kény részét adóemeléssel akarják sujtani, ugyan37*
