Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-352

292 352. országos ülés 1908 juníus 2k-én, szerdán. akkor abban elvitathatatlanul egy dúsgazdag, milliomos czégnek, kifejezetten, speczializálva, egy nagy kedvezményt biztositanak. (Nagy zaj a haloldalon. Felkiáltások oalfelöl: Ki az?) Mezöfi Vilmos: A Gschwindt-gyár! (Zaj. Elnök csenget.) Farkasházy Zsigmond: A mint t. kép­viselőtársam meg is mondotta, a budapesti Gsehwindt-gyárnak egy olyan kedvezményt ad ez a törvényjavaslat, a mely, merem mondani, példátlan a törvényhozások történetében. Ennek a Gsehwindt-gyárnak a históriája meglehetősen ismert a t. ház tagjai előtt. Csak arra emlé­keztetem t. képviselőtársaimat, hogy egy igen odiózus bűnpörben, a mely az egész politikai világot, és mondhatnám, az egész magyar köz­véleményt nagy mértékben érdekelte és izgatta, előfordult ennek a Gsehwindt-gyárnak a kér­dése, a mikor egy kimagasló politikust, egy volt minisztert megvádoltak azzal, hogy a Gschwindt­gyár részére magas díjazásért olyan kedvez­ményt akart kijárni a kormánynál, a mely kedvezmény tényleg ebben a törvényjavaslatban benne foglaltatik. (Zaj a baloldalon. Felkiál­tások oalfelöl: Gyanúsítás!) Bocsánatot kérek, nem gyanusitok senkit, ellenkezőleg, azt mondtam, hogy ezzel vádolták meg az illetőt. Eszem ágában sincs, hogy meg­gyanúsítsam. Ellenkezőleg, azt konstatálom, hogy ez a vád felmerült abban az odiózus ügyben, és a mikor ugy látszott, hogy a bírósági hatá­rozat azt már-már eliminálta volna a világból és a vádat megszüntette volna, akkor meglepe­téssel látjuk, hogy ime, azon kedvezményt, a melynek kieszközlésével azt az államfórfiut meg­vádolták, most megadják ebben a törvényjavas­latban. Emlékeztetem a t. házat arra is, hogy annak a pörnek a során előadtak egy epizódot, mely szerint a Gschwindt-gyár érdekében azon kedvezmény elnyerése czéljából, a mely benne fog­laltatik ebben a törvényjavaslatban, többen — így nevezetesen Budapest polgármestere is — eljár­tak Popovics államtitkár urnái, és kiderült — a mi becsületére válik az államtitkár urnak — hogy ez elutasította a kérést, a mely ezt a ked­vezményt akarta kieszközölni a Gschwindt-gyár részére. Miről van szó, t. ház ? Az eddigi szeszadó­törvény ugy rendelkezik, hogy ha valamely szesz­gyár eddigi helyéről más helyre teszi át üzemét, elveszíti a kontingensét, egy esetet kivéve, azt az esetet t. i,, ha valamely hatósági kényszer birja reá a gyárat az üzem áthelyezésére. Már most, a mint a bünper során állandóan vitat­ták, arról lett volna szó, hogy az a befolyásos politikus vállalkozott.volna arra, hogy reábirja Budapest főváros törvényhatóságát, vagy esetleg a kormányt, hogy a kényszerkihelyezést eszkö­zölje ki az illető gyár számára és ezáltal annak a kontingenst biztosítsa. Minthogy azonban ez épen Popovics államtitkár ur energikus ellen­állása folytán, és talán Budapest akkori polgár­mesterének lelkiismeretessége folytán, nem sike­rült, most belevesznek e törvényjavaslatba egy paragrafust, mely szerint a Gschwindt-gyár az ő százezreket, talán milliókat érő kontingensét megtarthatja, a nélkül, hogy kihelyezése Buda­pest területéről hatósági kényszerrel történnék. (Zaj a baloldalon.) E törvényjavaslat idevonatkozó rendelkezése igy szól (olvassa): »Budapest székesfőváros belterületén lévő szeszfőzdék a részükre kiosz­tott kontingenst akkor is más helyen termelhe­tik ki, ha üzemüket az eddigi helyen nem vala­mely hatósági intézkedés következtében, hanem önként szüntették be és a székesfőváros ható­sága igazolja, hogy az üzemnek az eddigi helyen való beszüntetése közegészségi vagy tűz­biztonsági tekintetekből kívánatos.« Hát t. képviselőház, ez a paragrafus senki másra nem vonatkozhatik az egész országban, mint csakis a Gschwindt gyárra. (Folytonos zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Markos Gyula (közbeszól.) Elnök : Markos Gyula kéjrviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni! (Zaj.) Farkasházy Zsigmond: Ezen a czimen... Baross János (közbeszól). Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Farkasházy Zsigmond: Nem arról van szó, hogy kivánatos-e ennek a gyárnak az áthelye­zése, hanem arról, hogy kivánatos-e az állam és ä mezőgazdaság érdekében, ahogyan azt a t. képviselő ur pártfogolja, kivánatos-e, hogy ez a milliókat érő kontingens, a melyből már nagy vagyont szerzett a gyár, neki még továbbra is meghagy assék. Kérdés továbbá, hogy helyes-e egy törvény­javaslatban ily burkoltan, anélkül, hogy meg­mondanák, hogy ez a Gschwindt-gyárra vonat­kozik, ilyen rendelkezést bevenni, a mely minden esetre magánérdeket szolgál. (Zaj.) Én nem tudom, hogy Popovics államtitkár urnak volt-e helyes az álláspontja, a mikor a gyárat e kívá­nalmával elutasította, vagy pedig Baross János képviselő urnak, a ki pártfogolja ezt a gyárat. Már ebből az egy rendelkezésből is meggyőződ­tem arról, hogy t. képviselőtársaim, a kik a kormánypárt részéről túlnyomó többségben meg­szavazzák ezt a javaslatot, mennyire tájékozot­tak arra nézve, hogy mi van ezen javaslatban és ebből én csak azt a következtetést akarom levonni, hogy mennyire igazságos, helyes az az álláspont, hogy ez a javaslat a napirendről le­vétessék és olyan időben tűzessék napirendre, a mikor több ideje lesz ugy a t. képviselőház­nak, mint az egész közvéleménynek, hogy azzal behatóan foglalkozzék. A mikor múltkor felszólaltam t. képviselő­ház, több irányban aggodalmat fejeztem ki ezen törvényjavaslattal szemben. Kimutattam annak az ipari szeszgyárosokkal szemben való igazság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom