Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-349
242 SíÖ. országos ülés 1908 június %Ó-án, szombaton. tal festett fürdőinket letörölteti és újra festeti művésziesen. A mi a második tényezőt illeti, bátor vagyok arra utalni, hogy az időleges kiállítások által, különösen az élelmiszer kiállítás és a magyar bor bemutatása utján, a mely utóbbi úgyszólván gerincze, alapgondolata volt nálam a kiállítás rendezésére vonatkozó tervemnek, még ma is bizonjos sikert és eredményt lehetne elérni Angliában, sőt el lehetne érni azon konjunktúrákat és üzleti összeköttetéseket, a melyeknek szolgálatában kell, hogy a magyar kiállítás álljon. Igen szimpatikus és nagyon népszerű lenne Londonban, ha pl. szüretkor egy szüreti ünnepélyt rendeznénk, a melylyel a magyar bor eredetét bemutathatnánk, annak leszüreteiésétől a kierjedóséig, sőt tovább bemutathatnánk a magyar borpinczéket kostolókkal felszerelve, az országos mintapinczének kiképzése alakjában és a boroknak ottani helyi árusításával. Mindezzel igen szép üzleti eredményeket érhetünk el, természetesen csak ugy, ha annak nyomában a hazafias magyar kereskedelem is menne mintaáruival és próbálna üzleti összeköttetéseket szerezni. Nyersterményeink közül különösen azokkal, a melyek az élelmiszerek körébe vágnak, mint teszem a paradicsom, káposzta és a gyümölcstermeivények, ezekkel még igen szépen fel lehetne frissíteni és rendbehozni ezt a kiállítást. Bányászatunk abszolúte nincs bemutatva — még szervezhető volna. Ezt a kiállítást, ugy a hogy most van, szerintem hagyni nem lehet, miután ez az export czéljaira szolgáló egyedüli eszközünk, s azt tartom, hogy a gazdasági világversenyben az üzleti konjunktúrák megszerzésére való előre törés ma a faji és nemzeti politika vezérgondolata mindenütt a világon, s nálunk is az kell hogy legyen! Nálunk azonban Magyarországon, sajnos, egy bizonyos parlamenti körforgást élünk, sokat politizálunk és gazdasági kérdésekkel nagyon keveset foglalkozunk. Én nem így képzeltem annak a kiállításnak a képét és épen azért, hogy ezen még reparálni lehessen, hogy a szükséges változtatást eszközöljék, a következő interpellácziót intézem a miniszterelnök úrhoz, mint az összkormány fejéhez. (Olvassa:) » Tisztában van-e a magyar kormány azzal, hogy a londoni magyar kiállítás egy nagy nemzetgazdasági czél szolgálatában áll, és Magyarország gazdasági és kulturális erejének tükréül tekintik azt az angol nemzet és a Londonban megforduló idegen nemzetek? Tisztában van-e azzal is a kormány, hogy a kiállítás ugy a hogy az Earls Courtban áll, nem méltó a magyar állam tekintélyét a kulturállamok sorában kellő nívóra emelni•? ".- *Ha igen, milyen intézkedéseket kivan a kormány ä hibák reparálására és a hiányok lehető pótlására tenni ? »Ha igen, kérdem a t. miniszterelnök urat, kivan-e sürgősen intézkedéseket tenni arra nézve, hogy az előforduló hibák reparáltassanak és a hiányok a lehetőségig pótoltassanak ?« Elnök : Az interpelláczió kiadatik a miniszterelnök urnak. Következik? Hammersberg László jegyző: Nagy György! (Nincs itt! Felkiáltások : Hála Istennek!) Elnök: Következik ? Hammersberg László : Bozóky Árpád! (Felkiáltások: Halaszsza él!) Bozóky Árpád: T. képviselőház! Nagyon sürgős ez a kérdés, a melyet interpelláczióm tárgyává vagyok bátor tenni. Telő, t. képviselőház, hogy ha most nem tartanám meg interpellácziómat, elmaradna őszre (Zaj.) és akkor már a bajon nem lehetne segíteni. Azért tehát engedelmet kérve, hogy a ház türelmét igénybe veszem, elmondom interpellácziómat. (Zaj.) T. képviselőház! A belügyi tárcza költségvetésénél elmondtam, hogy Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében a virilisták, különösen a nagybirtokosok mennyire kihasználják hatalmukat a közúti kérdésekben saját czéljaikra és ezzel karöltve természetesen igen sokszor a közérdek kárára. A közutak Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében legnagyobbrészt ugy lettek kiépítve, (Halljuk! Halljuk!) hogy a nagybirtokosok érdekeit szolgáló kőutak a közúti alap, vagy pedig az állami beruházási hitel terhére lettek és lesznek kiépítve. Mig hogy ha olyan utak kiépítéséről volt szó, a melyek a községi lakosságnak az érdekeit szolgálják, azoknak az utaknak építésére az egyes községeknek tetemes hozzájárulási összegeket kellett áldozniok. T. képviselőház! Ezek közül az utak közül most különösen egyet kívánok szóvá tenni, a melynek építése 1909-re van tervbe véve és a mely kőutnak kiépítése ellen maga Békés vármegye is — a mely, ugy látszik, nem áll annyira a virilisták befolyása alatt — megkereste JászNagy-Kun-Szolnok vármegyét, hogy ne ugy építse ki azt, mint a hogy tervezte, hanem a mint azt a közérdek, az államnak gazdasági, közlekedési és hadászati érdeke is megkívánja, ugy, a hogy a közellévő községek valamennyi érdekeltsége azt óhajtja és a mint maga Békés vármegye is szükségesnek véli. T. képviselőház! Még gr. Tisza István miniszterelnöksége alatt 1905-ben elhatározta Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye, hogy az állami beruházási alap terhére milyen utakat fog építeni és milyen irányban fogja azokat vezetni. Elhatározta, hogy Tiszaföldvár és Mezőtúr községek között, körülbelül 20 kilométernyi hosszuságban kőutat fog épiteni, egészen egyenes irányban, olyan helyen vive az utat, a hol az a közérdeknek nagyon kevés szolgálatot tesz. Mert, t. képviselőház, a két község között ott van
