Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-349
3k9. országos ülés 1908 június 20-án } szombaton. 243 Mesterszállás községe; ha egy kis elhajlással építették volna meg azt az utat, akkor be lett volna kapcsolva Mesterszállás is, és mivel Mesterszállástól Öcsödig nagy állami tranzverzális utat akar építtetni Békés vármegye, ha ezt az utat Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye ugy építtette volna ki, a hogy azt a községek kérték és a hogy a közérdek azt kívánta, akkor t. képviselőház, ez az ut szolgálta volna Tiszaföldvár, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Békésszentandrás, Kunszentmárton és Szarvas községeknek az érdekeit és szolgálta volna az államnak közgazdasági és hadászati érdekeit is. Mert akkor Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyének ez az útszakasza össze lenne majd kötve a nagy alföldi tranzverzális műuttal, mig igy egymással párhuzamosan haladnak, a nélkül, hogy egymással össze volnának kötve. Hát, t. képviselőház, hogy milyen irányban haladjon ez az út, azt egy u. n. százas útbizottság állapította meg, a melyben bizony rendkívül nagy arányban vannak képviselve az érdekelt nagybirtokosok, mig a községi lakosság nem igen talált képviseletet. Akkor még gróf Serényi Béla volt a kereskedelemügyi államtitkár és Lippich Gusztáv volt a főispán. Ugy gróf Serényi Bélának, mint Lippich Gusztáv akkori főispánnak ezen a közérdek rovására, építendő út mellett van, illetve volt a birtoka. És határozottan állítom, hogy egész Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében az a közvélemény, hogy az ő érdekükben történt ez igy. Máskép nem is lehet; mert nyilvánvaló, hogy annak az útnak nem szabad ott vezetnie, hanem igenis ugy kell azt az utat vezetni, hogy megfeleljen a kereskedelemügyi miniszter ur budget-beszédében kifejezett azon elvnek, hogy a közlekedési utaknak az a hivatásuk hogy községeket kössenek össze. Ha ezen igazságos programra daczára ezen utak nem községeket fognak összekötni, hanem olyan pusztaságon vezetnek keresztül, a melyen csak az érdekelt nagybirtokosok, de nem az illető községek érdekeit szolgálják, akkor egész általános lesz Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében a vélemény, hogy ez direkte annak a két hatalmas nagybirtokosnak érdekében történik. A megyei közgyűlés 1905-ben természetesen ezen uraknak befolyása alatt volt; nem mert hozzányúlni a közúti kérdésben a százas bizottság által megállapított tervhez és elfogadta annak javaslatát daczára az érdekelt községek felszólalásainak, s daczára a hangulatnak, a mely oly erősen irányult ezen terv ellen, hogy szavazás esetén talán elbukott volna a terv. Azt az igazságtalan, a kereskedelemügyi miniszter ur programmjába egyáltalában nem illő tervet megfelebbeztók a mesterszállásiak, a mezőtúriak, a kunszentmártoniak. És az a lényeges a dologban, hogy határozott ebben a kérdésben a kereskedelemügyi miniszter ur is, meg is mondom mindjárt, hogy milyen szám alatt . . . Egy hang (balfelöl): Nagyon felesleges! Bozóky Árpád: Sőt nagyon lényeges. 17.447/1907. szám alatt, tehát még Kossuth Ferencz ő méltósága minisztersége idejében. Ezen három község érdekeltsége által beadott felebbezésekről egy árva szóval sem emlékezett meg a miniszter ur; ugy elhallgatták ezt a dolgot, mintha nem is adtak volna be felebbezést. Pedig én beszéltem az államépitészeti hivatalnak jóformán valamennyi mérnökével, és azok mindnyájan egyhangúlag azt mondták, hogy abszurdum, hogy azt az utat egyenes irányban Földvár és Mezőtúr között akként építsék ki, hogy a közbeeső Mesterszállás és ezáltal még vagy négy község ki legyen kapcsolva. Tudom, hogy a megyei hivatalnokok legnagyobb részének, sőt azt is meg merem mondani, hogy magának a főjegyzőnek, Küry Albert urnak is az a véleménye, hogy lehetetlenség volna ezt az úttervet mai alakjában fen tartam. A dolog mégis nehezen megy, pedig mondom, négy-öt község érdeke kívánja ezt igy és az államnak is ez az érdeke. Ezzel szemben 1905 óta az akkor megállapított terv ellenére már elfogadtak néhány uj tervet. Nevezetesen azóta határoztatott el idefenn a kormányban, hogy a kengyeli állomástól Törökszentmiklósig kiépítik az utat azon 1905-ben megállapított közúti programm ellenére. Tessék megnézni a mappát: a kengyeli állomástól Törökszentmiklósig az úttól jobbra csupa nagybirtokosok vannak, sőt most ujabban arról van szó, hogy Törökszentmiklósről körülbelül 3 kilométernyi ut építtessék ki a főispán ő méltósága majorjáig, Szenttamásig. Nem régen a kereskedelemügyi minisztérium egy bizottsága járt ott, hogy megvizsgálja ezen az állam költségén, az állami beruházási alap terhére megépítendő ut dolgát. Vavrik miniszteri tanácsos ur volt künn és megmondhatom, mert az ő szájából hallottam, hogy igy nem lehet megépíteni ezt a három kilométeres utat, mert szemet szúrna, az egész világ látná, hogy a főispán érdekében építették, hanem építsük Törökszentmiklóstól Mezőtúrig. (Zaj a baloldalon.) Helyt állok érte, hogy ki fogják építeni ezt a műutat a nélkül, hogy fel lett volna véve a programmba. Azt mondotta az illető, hogy inkább építsük ki az egész műutat Törökszentmiklóstól Mezőtúrig, a mely ut több mint tiz kilométer hosszú, csak azért, hogy szembeötlő ne legyen a dolog. Ilyen dolgot csinálnak akkor, a mikor egy másik község, Czibakháza csak azt kívánta, hogy közvetlenül a község belterülete mellett elterülő műutat kössék össze a községgel; akkor azt mondta a megyei közgyűlés, hogy csak ugy, ha külön megfizeti Czibakháza község. Ha ilyen dolgokat látunk, — de nemcsak 31*
