Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-344

88 3H. országos ülés 1908 június 13-án, szombaton. vállalkoznak ; és kívánatos is, hogy a humanizmus szolgálatában álló egyének ezt az uzust fentartsák. Méltóztassék figyelembe venni, hogy mi lenne a következménye annak, és milyen visszaélésekre vezetne, ha az az orvos feltétlenül, még akkor is, ha nincs is szüksége reá, igénybe venné a szabadságot azért, hogy a községet megterhelje ? Mi a czél érdekében jelentékeny terheket hántunk a községekre, de ugyanakkor, a mikor azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy hogyan lehetne a község háztartási terheit csökkenteni, tartsunk mértéket, és ne menjünk tovább a község anyagi áldozattal való megterhelésében. (Elénk helyeslés.) Kérem a javaslat eredeti szövegének elfogadását. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslat 24. §-át változatlanul, szemben Mezőfi Vilmos képviselő ur módosításaival, igen, vagy nem ? (Felkiáltások : Igen!) Kimondom tehát, hogy a 24. §. változatlanul elfogadtatik, és igy Mezőfi képviselő ur módosításai elesnek. Következik a 25. §. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 25. %-át). Dudits Endre jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos: T. képviselőház! Csak egy szerény módosításom volna a 25. §-hoz, a mely a fegyelmi hatóságokról intézkedik. A fegyelmi hatóságok között ebben a szakaszban fel van sorolva a járásorvos is, mint a kit a fegyelmi ítélet meghozatala előtt szintén meg kell hallgatni. Hát, t. ház, a járásorvos a körorvosnak és a községi orvosnak úgyszólván versenytársa, konkurrense, és számos eset van arra, hogy a járásorvos a községi orvossal és a körorvossal hadilábon áll. Az a tiszteletteljes indítványom volna tehát, hogy a járásorvos, a kit ez az ellenséges, féltékenységi viszony befolyásol, ne legyen itt mint fegyelmi hatóság megemlítve, hanem maradjon meg csak a törvényhatósági tiszti főorvos, a kinek a véleménye elsősorban mérvadó a fegyelmi ügyben. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék hozzájárulni azon indítványomhoz, hogy a 25. §. második bekezdésének •harmadik sorából ez a szó : »járásorvos« hagyassék ki. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólni! Wekerle Sándor miniszterelnök: Tisztelettel kérem a javaslat eredeti szövegének elfogadását. Először is azért, mert ez felel meg ma is a praxisnak, mert tényleg ma is meg szokott hallgattatni fegyelmi ügyekben a járásorvos ; de másodszor kérem azért is, mert ez felel meg az adminisztratív igényeknek is. Epén az a kívánságunk, hogy a helyi viszonyokról alapos tájékozódást szerezzünk. Már most utalok mindenkinek belátására, hogy egy nagy megyében vájjon az a központban székelő tiszti főorvos birhat-e olyan helyi tájékozottsággal, hogy ne lenne kívánatos a helyi viszonyokat jobban ismerő járásorvost is meghallgatni ? Ha arról lenne szó, hogy a hadilábon álló járásorvos Ítélkezzék azon orvos felett, ez egészen más lenne. De itt nem arról van szó, hanem arról, hogy annak a járásorvosnak a véleménye is meghallgattassék, és ezen vélemény meghallgatása, valamint a többi tárgyilagos adatok beszerzése után egy független fegyelmi bíróság ítéljen. Én tékát épen az adminisztráczió érdekében tartom szükségesnek ezen eredeti szöveg megtartását. (Helyeslés.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a javaslat 25. §-át változatlanul, eredeti szövegében, szemben Mezőfi Vilmos képviselő ur azon módosításával, mely szerint a szakasz második bekezdésének harmadik sorában ez a szó »járásorvos« kihagyassék ? (Felkiáltások : Igen I) Kimondom, hogy a ház az eredeti szöveget fogadja el, és igy a módosítás elesik. Következik a 26. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 26. %-át). Elnök : Van valaki szólásra felírva 1 Dudits Endre jegyző: Mezőfi Vilmos! Mezőfi Vilmos : T. képviselőház ! Ez a szakasz igen nemes, humánus czélt akar megvalósítani, a melyért bizonyára köszönettel adózik Magyarország egész orvosi kara. Azt a czélt akarja megvalósítani, hogy a községi és körorvosok nyugdíj-ellátásban részesüljenek. (Halljuk ! Halljuk ! Halljuk I) Azonban, t. képviselőház, nagy igazságtalanság volna az, ha az a nyugdíjintézet, a melyre vonatkozólag itt kötelező kijelentés tétetik és a melyet a belügyminiszter urnak egy év múlva kell életbeléptetnie, csak a megteremtése utáni időre ismerné el a községi és körorvosok nyugdíjjogosultságát. A helyes és nemes felfogás azt parancsolja, hogy a nyugdíj visszamenőleg is adassék meg azoknak a községi és körorvosoknak, kik a nyugdíjintézet életbeléptetésekor már szolgálatot teljesítettek. Erre vonatkozólag az a tiszteletteljes indítványom : mondassék ki az első bekezdésben az, hogy a nyugdíjba a nyugdíj-intézet létesítéséig eltöltött szolgálati idő visszamenőleg beszámítandó. Ez az egyik indítványom. A másik indítványom pedig arra vonatkozik, hogy a 26. §. második bekezdése szerint, a mely gondoskodik a községi és körorvosok özvegyeiről és árváiról, csak azon orvosok özvegyeit illeti nyugdíjellátás, illetőleg azoknak árváit segély, a kik hivatásuk gyakorlása közben fertőző betegség folytán életüket vesztették. Ez a nyugdíj 2000 K, a mit soknak nem tartok és gondolom, a házban senki sem sokalja ezt. De hát a régi, 1876 : XII. t.-cz.-ből van ez a rendelkezés átvéve, és ha a nyugdíjintézet egy év múlva létesül, remélem és hiszem, hogy nem is ez a minimális összeg lesz annál alapul véve. Nagy igazságtalanság azonban ennek a bekezdésnek az a rendelkezése, hogy csak az esetben