Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-344

3í'i. országos ülés Í908 június 13-án, szombaton. 89 jár ez a nyugdíj, iüetőleg segély az özvegyeknek és az árváknak, ha az orvos hivatásának gyakorlása közben fertőző betegség folytán vesztette életét. Én ezt a disztinkcziót, hogy fertőző betegség, nagyon szerencsétlennek tartom, mert az a községi vagy járásorvos akkor is kaphat halálos nyavalyát, ha éjszaka felzörgetik és izzadtan, felhevülve beül a kocsiba és elhajtat az ő körének huszadik községébe. Ilyenkor is meghűlhet az utón, kaphat tüdőlobot és elpusztulhat abba. Nagy igazságtalanság lenne tehát épen azzal az emberrel szemben, a ki életét koczkáztatja, a ki minden pillanatban egészségét és életét viszi vásárra, hogy szenvedő embertársainak gyógyulást, enyhülést szerezzen, a Iá ezért a czélért kénytelen éjszakai pihenését, nyugalmát feláldozni, a kinek mértföldekre menő utakat kell megtenni egy-egy beteg ember kedvéért, mondom, nagy igazságtalanság lenne az ilyen emberrel szemben, özvegyét és árváit csak akkor segélyezni ezzel az alamizsnaszámba menő kis nyugdíjjal és segélylyel, ha járvány esetén — mert gondolom a kifejezés a járványra akart czélozni — kapja meg a fertőzést az orvos és ezen fertőző baczillusok következtében pusztul el. Tiszteletteljes inditványom az, — és gondolom a miniszter ur jó szive is azt fogja súgni, hogy ezt a módositást el lehet fogadni, hiszen csak egy évről van szó, mert egy év múlva a nyugdijintézet úgyis meglesz — hogy necsak fertőző betegségben való elpusztulás esetén járjon nyugdij az özvegynek és árvának, hanem a mennyiben azon év alatt akad orvos, a ki hivatásának áldozata lesz — nemcsak fertőző betegség miatt, hanem másképen is — annak árvái és özvegye ezen szerény segítségben szintén részesüljenek. Már azért is szükséges ezen »fertőző« szót kihagyni a második bekezdésből, hogy az orvosnak is nagyobb lelkesedést, nagyobb ambicziót sugalljunk, ha látja azt, hogy az állam minden esetben gondoskodik valahogy az ő hátrahagyottjairól. Inditványom az, kegyeskedjenek a 26. §-ból a »fertőző« szót kihagyni. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök : T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, a t. képviselő ur indítványa önmagában rejti elfogadhatatlansága indokait és ezt leszek bátor bebizonyítani. (Halljuk ! Halljuk !) Ö először is könnyedén odaveti, hogy az évek beszámíttassanak. Hát micsoda évek számíttassanak be 1 Ezt nem lehet így preczizirozatlanul haoyni, mert egy nyugdij szabályzatban meg kell állapítani, hogy hol kezdődik és hol végződik a beszámítható szolgálati idő és hogy müyen szolgálatot számítanak be. (Ugy van !) De egyszerűen odavetni, hogy a szolgálati évek beszámíttatnak, a mikor azt sem tudjuk, hogy milyen szolgálati évekről van szó, ez nem lenne törvényszövegezés, hanem egy vague semmi lenne, a mely jogbizonytalanságot vinne az egész kérdésbe. Mi következnék abból, ha igy mellesleg a nyugdíjtörvény intézkedését kiszakitanók és előre odavetnők, KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911 XX. KÖTET. hogy az egy év múlva megállapítandó nyugdíjtörvény alatt igy és igy lesz ? Ily vague fogalommal nem lehet operálni; ez törvényszerkesztési képtelenség és lehetetlenség lenne. (Ugy van! ügy van !) Mi elég rövid időre számítunk akkor, a midőn azt mondjuk, hogy egy esztendő alatt kívánjuk a nyugdij szabályzatot megállapítani. Akkor lesz helyén, a midőn azt megállapítjuk, megállapítani azt is, hogy milyen évek és milyen feltételek alatt számíttatnak be. De nem lehet előre odavetni egy végrehajthatatlan dolgot. (Helyeslés.) Azt is méltóztassék figyelembe venni, hogy ha egy nyugdíjtörvényt fogunk hozni, igen sokszor fog előfordulni, hogy ez a nyugdijteher különböző szolgálatadók között oszlik meg. Mindezen kérdések rendezendők. (Élénk helyeslés.) A mi a képviselő ur második indítványát illeti, hogy a »fertőző« szó kihagyassék, ez merőben elfogadhatatlan. Mit jelentene ez 1 Először figyelmeztetem a képviselő urat arra, hogy a fertőző betegségek és a járványos betegségek között még különbség van, mert fertőző betegség akkor is előállhat, a mikor még nincs járványos betegség. Tehát a törvény tágabb, mint az az interpretáczió, a melyet a képviselő ur adott neki. Másodszor, ettől eltekintve, mi lenne a következménye annak, ha mi e szót kihagynék és általában minden elhalt orvos számára rögtön megadatnék a nyugdijat. Ez annyit jelentene, hogy az orvosok hátramaradottjai, tekintet nélkül az orvosok szolgálati idejére, az elhalálozás után mindjárt, egy napi szolgálat után is, kapnának nyugdijat, akkor is, ha nem fertőző betegség folytán halnának el az orvosok. Nlezőfi Vilmos: Direkt meghalnának, csak azért, hogy nyugdijat kapjanak ! (Mozgás és zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök : Én igen szívesen veszem az élczelődést, ha magva van. (Élénk derültség.) Ez annyit jelentene, hogy ha valaki orvossá kineveztetik és bármily ok miatt meghal, még akkor is, ha öngyilkossá lesz, akkor is megkapnák hátramaradottjai a nyugdijat. Mit akarunk mi ezen törvénynyel elérni ? Azt akarjuk, hogy az orvost arra buzdítsuk, hogy a midőn járványok, általában fertőző-betegségek fordulnak elő, akkor se tartassa magát vissza orvosi gyakorlatától azon félelem által, hogy mi történik családjával. A nyugdíjtörvény kimerítő intézkedéseket fog tenni a tekintetben és az átmeneti időre is bizonyos nyugdij biztosításával buzdítjuk az orvost fokozott kötelességteljesitésre. (Élénk helyeslés.) Ez az a határ, a meddig okszerűen elmehetünk, s kérném ezért az eredeti szöveg elfogadását. (Élénk

t helyeslés.) Elnök : Ha senki sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik- e a törvényjavaslat 26. §-át eredeti szövegében változat12