Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-360
360. országos ülés 1908 Julius b-én, szombaton. 531 tént, hogy az a többség, a mely Nagy György t. képviselőtársam módosítását elfogadta, azt hitte, hogy az csak az özvegyekre vonatkozik, (ügy van ! ügy van ! a baloldalon.) Ugron Gábor: Es az árvákra ! Elnök : Csendet kérek ! Günther Antal igazságügyminiszter: Minthogy lehetetlenség, t. ház, hogy olyan rendelkezés vétessék bele a szövegbe, hogy a nyugdijak sem foglalhatók le, az előbb beadott inditványnyal reparálni akartam ezt a szavazás közben megtörtént, azt hiszem azonban, a képviselő urak tévedése folytán előállott határozatot. Bár nagy súlyt fektetek arra, hogy ez a törvényjavaslat letárgyaltassék, a főrendiház által is elfogadtassák és szentesittessék, azonban, mivel indítványomra nézve aggodalom merült fel abban a tekintetben, hogy az a házszabályokba ütköznék, nem bocsátkozván annak mérlegelésébe, vájjon ez az aggodalom alapos-e vagy nem, egymagában az a tény, hogy ez az aggodalom felmerült, arra indit engem, hogy ezen indítványomat visszavonjam. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Ki kell azonban jelentenem t. ház, hogy mivel ekként a főrendiházban esetleg csak később történő tárgyalás után emelkedik ez a törvényjavaslat törvényerőre, a felelősség azért, hogy ez a törvényjavaslat törvényerőre nem emelkedhetett, nem a kormányt terheli, hanem azokat, a kik e törvényjavaslat törvényerőre emelését itt a házban, — bár talán a legjobb akarattal — de megakadályozták. (Élénk helyeslés a baloldalon. Zaj. Elnök <senget.) Elnök: Csendet kérek. Ugron képviselő ur jelentkezett szólásra. (Halljuk ! Halljuk !) Egy hang (balról): Beszélni csak szabad! Ugron Gábor: T. ház ! (Zaj a báloldal felső padjain. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, lármázni nem szabad. (Mozgás. Derültség.) T. ház! A fenforgó kérdés a következőleg áll: a miniszter ur benyújtott egy uj szakaszt, a mely a törvény egy másik szakaszának végrehajtásáról intézkedik. Tévedés Rakovszky István t. barátomnak az a felfogása, mintha ezen szakasz másik szakaszban foglalt intézkedéseket megváltoztatná ; tisztán csak az életbeléptetését halasztja el. Szigorúan, ridegen véve igy áll a dolog. Minthogy azonban a miniszter ur maga, mihelyt kétely merült fel, kijelentette, hogy módositását nem kívánja fentartani, én nem érzem magam hivatottnak arra, hogy az ő módositását fentartsam. De megjegyezni kívánom, hogy mi ezen törvényjavaslatnak jogi hatályba lépését annyira óhajtjuk és kívánjuk, hogy mi a főrendiházi ülések után is inkább üléseket tartunk, de a megváltoztatást keresztülviszszük. (Elénk helyeslés a baloldalon.) T. ház ! Én nem akarom azt, hogy gyengének látszassék a magyar képviselőház. Ha pedig az ilyen apró akadályokon megakad, — megakadna azért, mert nem biznék tagjaiban, hogy a jövő héten kellő számban meg fognak jelenni — ez egy olyan gyengeségnek elárulása volna, a milyen gyengeséget nekünk tanúsítanunk nem szabad. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Mi kitartottunk eddig, és Id fogunk tartani ezután is. Gondoskodni fogunk arról, hogy elvbarátaink megtudják, miként áll az ügy, és határozatképes számban leszünk. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A magam részéről egy rövid megjegyzést kívánok tenni. (Halljuk ! Halljuk 1) Nevezetesen Rakovszky István képviselő ur azzal kezdte beszédét, hogy bár jóhiszeműleg, de tévedés történt az elnök részéről a ház határozatának meghozatalánál. Én hivatkozom arra, hogy a mikor a határozat meghozatott, akkor külön isfelolvastatott Nagy György képviselő ur határozati javaslata, és az első kérdés az volt, hogy a javaslat eredeti szövege mellett kik szavaznak és kik nem, a felállók nyilvánvaló kisebbségben voltak. Ekkor tettem fel a kérdést a további módosításokra. Pilisy István képviselő ur visszavonta a maga indítványát és a ház nyilvánvaló többsége elfogadta Nagy György javaslatát. (Igaz ! ügy van !) Én, t. ház, még tiltakoztam is az ellen, hogy Nagy György képviselő ur e tekintetben bárminemű utasítást is adjon nekem, mert a szavazatok arányának megítélésénél csak egy érzékem lehet, a helyes szemmérték és én ismételten kijelentem, hogy enuncziáczióm, tekintettel a pártok arányára, teljesen helyes és korrekt volt. (Igaz I Ugy van ! Helyeslés.) Ugron Gábor: Menjünk tovább ! Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő eltelt. Tekintettel arra, hogy a ház mai ülésén elhatározta, hogy az interpellácziókra félkettőkor tér át. . . Ugron Gábor: T. képviselőház ! Megkértem azokat, a kik a mai ülés végén interpellálni szándékoztak, és ők olyan szívesek és lovagiasak voltak, hogy beleegyeztek abba, hogy a birtokrendezésről szóló javaslat is letárgyalható legyen, Apponyi Albert gróf ő exczellencziája is, a ki bejelentette, hogy egy interpelláozióra válaszolni kíván, szintén szíves volt ehhez a kívánságomhoz hozzájárulni. Kérem tehát most a t. házat is, tegye lehetővé, hogy előbb a birtokrendezési törvényjavaslatot tárgyaljuk le és csak azután térjünk át az interpellácziókra. (Elénk helyeslés.) Elnök : Azt hiszem, a t. háznak feltétlenül jogában áll. . . Günther Antal igazságügyminiszter: Nekem a 29. §-hoz még van egy módosításom. Elnök: Kérem, hiszen még nem vagyunk készen a tárgyalással, csak azt jeleztem, hogy a tárgyalásra szánt idő letelt. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Ugron Gábor azon indítványához hozzájárulni, hogy eredeti álláspontunk elhagyásával, a mely szerint félkettőkor kellett volna áttérnünk az interpellácziókra, a végrehajtási törvény, illetőleg a birtokrendezési törvényjavaslat tárgyalását folytassuk ? (Elénk I helyeslés.) Ha igen, akkor. . . 67*
