Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-360

530 360. országos ülés 1908 Julius í-én, szombaton. is módot keresni, — hogy a tisztviselők nyug­diját részben meghagyják a végrehajtás hatálya alatt. Meg van ennek az alkotmányos módja. Lehetetlen, hogyha a ház most — mondjuk — hoz egy határozatot, a melyet tévesnek tart, hogy azon máskép ne lehetne segíteni, csak a parlamentarizmus megsértésével. Ennek folytán kérem az igazságügyminisz­ter urat, — nem a magam érdekéhen, nekem nincs érdekem — de a köz érdekében, a parla­mentarizmus érdekében, a házszabályok szent­ségének érdekében, hogy ezt a veszedelmes jjreczedenst ne teremtse meg. (Helyeslés balfelöl.) Ne adjon alkalmat arra, hogy esetleg a türel­metlen többség, látva, hogy húzódik a törvény­javaslat tárgyalása, türelmetlenségében hozzá­járuljon olyan indítvány elfogadásához, mely jövőre, örök időkre megdönti a parlamentarizmus elvét, mert igy bármely előző intézkedését a javaslatnak az utolsó szakaszban keresztül lehet majd húzni, meg lehet majd semmisíteni. Miért tárgyalunk akkor mi, miért dolgo­zunk, miért tanulunk, miért fáradunk, ha min­den fáradságnak eredménye attól függ, vájjon az utolsó szakasznál nem helyezik-e hatályon kivül a mi egész munkálkodásunknak eredményét ? Éber Antal: Akkor minek a házszabály ? Nagy György: Sokszor mondtam, hogy ez a házszabály elsősorban a kisebbség védelmére szolgál, és ha már azt az indítványt én, mint a kisebbségi pártnak egy igénytelen tagja terjesz­tettem elő, már csak azért is kérem, ne méltóz­tassék ily kegyetlenül áttörni a házszabályok rendelkezését. Ha azt látjuk, hogy a házszabá­lyokban sem bizhatunk, ha azt látjuk, hogy hiába dolgozunk, mert egy miniszter munkánkat minden fáradság nélkül áthúzhatja: akkor két­ségbeesett hittel meg kell tagadnunk ezen parlamentarizmus iránt a tiszteletünket, (Zaj) meg kell tagadnunk tiszteletünket azon parla­ment iránt, a mely hozzájárul egy ilyen intéz­kedéshez, mert nincs elég parlamentáris érzéke. (Zaj.) Szatmári Mór t. képviselőtársamnak azt válaszolom, hogy én ismételten azt mondottam, hogyha a miniszter ur megnyugtatja azt az aggodalmat, hogy a tisztviselők összes nyugdija ne legyen lefoglalható, akkor egy kisegítő sza­kaszhoz hozzájárulok; az özvegyek nyugdijának mentesítéséről azonban én nem mondottam le, ebben a kérdésben én alkuba, egyezkedésbe nem bocsátkozom. Én azt mondtam, hogy ha statisztikai ada­tokkal bebizonyítják nekem, hogy az államháztartás terhét nagyon súlyosan érinti a nyugdíj egész összegének mentesítése, akkor kölcsönös meg­értéssel, a házszabályok tiszteletben tartásával kereshetünk egy megoldási módot; az ellen azonban tiltakozom, hogy az én már elfogadott indítványom a házszabályoknak ily durva meg­sértésével, a parlamentarizmusnak arczul csapá­sával, (Igaz! Ugy van!) az utolsó szakasz előtt beiktatott intézkedéssel itt elmellőztessék. Én a házszabályok szentségének, a magyar parlamen­tarizmus tiszteletben tartásának nevében kérem az igen t. miniszter urat, hogy indítványát, ezt az uj szakaszt, visszavonni méltóztassék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Éber Antal : Az elnök nem is terjesztheti elő szavazásra ! (Zaj.) Elnök: Rakovszky István képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. Rakovszky István : A házszabályok 238. §-ához kérek szót. Az én szerény nézetem szerint ennek az indít­ványnak második részét, mely azonos a törvény­javaslat 7. §-ának első bekezdésével, nemcsak hogy szavazás alá bocsátani, de még tárgyalás alá bocsátani sem lehet. (Helyeslés balfelől.) Én ugy értesültem, hogy itt a szavazás alkalmával egy elnézés történt. A t. elnök ur nem fogja rossz néven venni, ha azt mondom, hogy mindenki tévedhet; megeshetik ez mindenkivel, különösen akkor, mikor ilyen fáradságos, hosszadalmas tár­gyalásokat vezet. Hanem hogyha már a tévedés megtörtént. . . (Zaj. Felkiáltások : Nem az elnök tévedett !) Elnök (csenget) : Csendet kérek, tessék meg­hallgatni a képviselő urat, hadd fejtse ki nézetét. Rakovszky István : Ha a ház tévedett, annál inkább el lehet azt nézni, akkor tehát az elnököt nem érheti semmi szemrehányás. De a háznak egy meghozott, határozatát ugyanazon ülésszakon, annál kevésbbó ugyanazon ülésben a házszabályok hatá­rozott rendelkezésével szemben módosítani, meg­másítani nem lehet, ezt határozottan, minden két­séget kizáróan tiltja. (Helyeslés balfelől.) Hiszen megvan a dolognak a könnyű repará­cziója ; csak a szövegben kell egy kis változás, pl. harmadrész helyett negyedrészt venni ; vagy — a mit sokkal szivesebben látnék, — ezt a javas­latot átküldeni (Zaj.) a főrendiházhoz ; a főrendi­ház talán azt módosítani fogja és a kép viselőház akkor arra rá fog állni a nélkül, hogy a házszabá­lyoknak egy ilyen igazán flagráns sérelme történt volna. (Helyeslés.) Én tehát azt kérném, méltóztassék az intéz­kedésnek egyik részét életbeléptéim, ha kívánják, vagy ha azon álláspontra méltóztatnak helyez­kedni, hogy a főrendiházhoz átküldjük és ott azt valószínűleg módosítani fogják, akkor ilyen módon rejDarálhatjuk azt; de egy ilyen humanitárius intéz­kedésnél egy olyan ujabb intézkedést bevenni, a mely az egész humanitárius czélzatot veszélyez­tetné, hogy korrekt módon nem létesült, azt nem tartanám helyesnek és arra kérném a l; képviselőhá­zat, méltóztassék ettől a jövőre való tekintettel eltekinteni. (Helyeslés.) Elnök:. Az igazságügyminiszter ur. kivan szólni. (Halljuk! Halljuk I) Giinther Antal igazságügyminiszter: T. kép­viselőház ! Kétségtelen, hogy a szavazás ugy tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom