Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-360

510 360. országos ülés 1908 Julius 4-én, szombaton. nak, részben pedig Mvihetetlenek, mellőzését kérem. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozás befejeztetvén, követ­kezik a határozathozatal. Bekezdésenkint fogom a kérdést szavazásra feltenni. A mennyiben a 4. §. 1. bekezdése nem lett megtámadva, azt hiszem, kimondhatom, hogy az változatlanul elfogadtatik. A 2. bekezdésre nézve több rendbeli módositás lett beadva. Mindenek előtt az eredeti szövegre kívánom itt feltenni a kérdést, azután sorban fog­juk venni a beadott módosításokat a szerint, a mint közelebb állanak az eredeti szöveghez. Vesz­szük először Maniu Gyula képviselő urnak két­rendbeli módosítását, majd sorban Horváth József, Ártim Mihály képviselő urak módosítását, végül pedig a mennyiben a 4. szakasz ezen 2-ik bekezdése módosított szövegében sem fogadtatnék el, Kelemen Samu képviselő ur módosítását, a mely egészen uj fogalmazást ajánl a szakasz eredeti szövege helyett. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor igy teszem fel a kérdéseket. Kérdem mindenekelőtt, méltóztatnak-e a sza­kasz 2. bekezdését az igazságügyi bizottság eredeti szövegével fogadni el: igen vagy nem ? (Nem !) A ház nem fogadja el. Felteszem most már a kérdést Maniu Gyula képviselő ur kétrendbeli módosítására, a melyek fel fognak olvastatni. Maniu Gyula: Visszavonom első módosítá­somat ! Elnök: A képviselő ur visszavonván első módosítását, csupán a másodikra teszem fel a kérdést. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Maniu képviselő urnak immár egyedüli módosítását elfo­gadni, a mely szerint kihagyandók a 2. bekezdésből e szavak : »A végrehajtást feltétlenül hivatalból foganatositandónak kell kimondank, és a mondat végére beillesztendő : »a végrehajtást szenvedő terhére meg nem állapitható«. Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Igen!) Akkor Maniu képviselő urnak ezt a módosítását elfogadottnak nyilvánítom. Következik Horváth József képviselő ur módosítása, mely ekképen szól: (olvassa a módo­sítást). Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen módosítást elfogadni : igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház mellőzni kivánja a beadott módosítást. Következik továbbá Ártim Mihály képviselő ur módosítása a bélyeg- és díjmentességre vonat­kozólag. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezt elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) A ház nem fogadja el Ártim Mihály képviselő ur módosítását. Kelemen Samu képviselő ur módosítása egé­szen uj szövegezést tartalmazván azt hiszem, kimondhatom, hogy az eddig hozott határozatokkal a ház azt mellőzte. (Helyeslés.) A szakasz 3. bekezdéséhez Mérey Lajos képviselő ur stiláris módosítást adott be. Kérdem a t. házat, vájjon a 3. bekezdést változatlanul fogadja-e el, szemben Mérey stiláris módosításával ? (Nem!) Tehát kimondom, hogy a ház a 3. bekez­dést Mérey képviselő ur stiláris módosításával fogadja el. Á szakasz 4. bekezdése ellen észrevétel nem tétetett; azt hiszem kimondhatom, hogy a ház ezen bekezdést változatlanul fogadja el. (Helyeslés ) így az egész szakasz elfogadtatott. Következik az 5. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 5. §4). Horváth József (marosujvári) ! Horváth József (marosujvári): T. ház! Az igazságügyi bizottság ezt a szakaszt épen az én inditványomra vette be a törvényjavaslatba, de nem azzal a szövegezéssel, a melyet én ajánlottam, mert az igazságügyminiszter ur magának tartotta fenn a szövegezést. Most abban a különös helyzet­ben vagyok, hogy saját módosításommal szemben stiláris módosítást vagyok kénytelen ajánlani, mert nézetem szerint ez a szöveg nem fedi egészen azt, a mit az igazságügyi bizottságban indítvá­nyoztam. Bn utaltam arra, hogy a végrehajtási törvény 2. §-ában az a kijelentés, hogy a háztartás­ban szükséges bútorok nem foglalhatók le, igen tág fogalom, a mely rengeteg súrlódásra fog okot adni és rengeteg előterjesztésnek lesz a forrása, a mi pedig kiteszi a novellát annak a veszélynek, hogy épen ezért sokkal több költség lesz ezentúl mint eddig. Ennek elkerülése végett, nehogy Írásbeli előterjesztéseket kelljen beadni, indítvá­nyozom, hogy az szóbelileg is bemondható legyen és pedig a végrehajtás foganatosítása alkalmával, minélfogva a kiküldött tartozik bevenni a jegyző­könyvbe és a bíróság hivatalból köteles az előter­jesztést elbirálni. Az 5. §. szövegezése azonban nem fedi azt, a mit én kértem és pedig azért nem, mert először nincsen kimondva, hogy tartozik jegyző­könyvbe foglalni a végrehajtó az előterjesztést, másodszor nem tűnik ki abból, hogy ezen előter­jesztésnek halasztó hatálya van. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Horváth József (marosujvári) : Ennek folytán az 5. §-hoz a következő stiláris módosítást indít­ványozom (olvassa) : »Az 1881 : LX. t.-cz. 35. §-nak első bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a halasztó hatályú előterjesztés a sérelmes eljárás foganatosításakor szóval is megtehető a kiküldött előtt, a ki azt jegyzőkönyvbe venni tartozik.« Nem pedig jegyzőkönyvbe foglalja. Szent-Királyi Zoltán jegyző: Ártim Mihály! Ártim Mihály: En ebben a szakaszban sérel­met látok. A kiküldött ellen szóval is megtehető az előterjesztés a sérelmes eljárás miatt és ő ezt jegyzőkönyvbe foglalni tartozik. Mi ennek a jegyző­könyvbe foglalásnak a hatálya ? (Felkiáltások bal­felől: Megmondja a végrehajtási eljárás!) Fen­tartja azután is a költséges eljárást; ez ellen tehát én azt indítványozom, hogy e helyre az tétessék, hogy a bíróság ilyen esetekben a sérelem fölötti panaszt tartalmazó jegyzőkönyv alapján minden külön beadott igénykereset nélkül az érdekelt meg­idézésével tárgyaljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom