Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-359
359. országos ülés 19( a leggondosabb előkészítés után lehet megalkotni. Ezen előkészítés alatt nem azt értem, hogy a törvényjavaslatot bevigyék az ankétbe, mely az igazságügyminiszterium kebelében tartatik. Nem is azt értem, hogy behozzák az igazságügyi bizottságba. Ma nem ezen a módon kell tárgyalni ilyen, a gazdasági életbe mélyen belevágó kérdéseket. A javaslatot közzé kell tenni, azzal foglalkoznia kell a jogi és gazdasági irodalomnak. (Igaz! Ugy van ! Helyeslés.) Hammersberg László : Oda kell adni a szabadkőműves páholynak. (Zaj. Elnök csenget.) Mezőfi Vilmos: Meg kell csinálni! (Helyeslés jobbfelől.) Nagy Dezső: Ne méltóztassék azt gondolni, hogy én most a homestead ellen beszélek. Én csak a törvény elhamarkodása ellen foglalok állást. (Egy hang jobbfelöl: Senki sem akarja elhamarkodni ! Sohase féljen !) A homesteadról majd akkor beszélek, a mikor majd előttünk fekszik a javaslat. (Zaj. Elnök csenget.) Egyszer már tisztába kell jönnünk azzal, hogy valamint megvannak a mai divatos jelszavak és a mint beszélünk ma történelmi materializmusról, azonképen megvan a jogi patriarchalizmus is, a mely abban áll, hogy helyesen nem csupán a jogászok alkothatják meg a "jogi törvényeket, hanem hogy azok alapját mindig a gazdasági élet fejlődése képezi. Ha ezzel összhangban van a törvény, akkor megfelelő lesz. Epén ezért állítom, hogy a homestead-törvényjavaslattot nem szabad elsietni, mert ennek nemcsak a jogászok között, hanem a gazdák, gazdasági egyesületek közt is a legszélesebb körű megbeszélés tárgyává kell tétetni. Bernáth Béla: Majd megvitatjuk annak idején. Nagy Dezső: Még egyre kell e kérdéssel kapcsolatosan kiterjeszkednem. Előttem, ismétlem, nem csupán annak a néhány parasztnak a sorsa lebeg, a ki a maga dolgát helytelenül és rosszul intézi, hanem előttem lebeg az a hatalmas és erősen fejlődő magyar parasztság, a melyet ott látok Kecskeméten, Kőrösön, a mely ma már intenziv gazdálkodást folytat. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház, Kérem Éber képviselő urat. UpFNagy Dezső: Látom azt a hatalmas erőt, a mely a gazdaságilag is erősen fejlődő magyar népben van és a mely azt mutatja, hogy igenis a szorgalmas magyar ember élelmes is, a maga dolgában szakértő is és semmiesetre sem tévesztendő össze azokkal a tehetetlen emberekkel, a kiket gyámság alatt kellene tartani. A magyar paraszt annyira élelmes, annyira okos, hogy ma már nem szorul a közvetitő kereskedelemre sem, egyszerűen tolmácsot fogad és közvetlenül maga érintkezik a külföldi piaczokkal. (Zaj.) Mezőfi Vilmos: Csak 10.000 gazda megy tönkre évenkint Magyarországon. Csak 10.000 kisbirtokost árvereznek el! Somogyi Aladár: De azért mind fizetnek július 3-án, pénteken. 483 pártadót a szocziálista uraknak. (Zaj. Elnök csenget.) Nagy Dezső'. A magyar parasztnak ma már nincs szüksége a zsidó közvetitőre. Ha egy közbeszólásból azt hallom., hogy évenként mégis 10.000 kisbirtokost árvereznek el, azt felelem erre, hogy 10.000 még mindig nem sok 15—16 millióval szemben. De különben is hamis ez az adat, mert nagyon jól tudjuk, hogy az árveréseknek rendszerint csak 20%-a tartatik meg. (Ugy van! balfelöl.) Nem akarom én a dolgokat szépiteni, csak azt akarom, hogy magunkat ne ijeszszük, ne fessük az ördögöt a falra, hanem nézzük a dolgokat a maguk igazi világitásában. Vizsgáljuk a dolgokat ugy, a mint vannak és igyekezzünk azután a valóságnak megfelelő módon intézni cselekvésünket. Szerintem minden lekötöttség magának az igyekvő magyar népnek azt a hatalmas gazdasági lendületét kötné le és tenné lehetetlenné, a melyre rámutattam. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Méltóztassék belátni, hogy ha gyámolitjuk azt a szerencsétlen gyengét, azt a százezer gyengét, akkor talán nehezebben fognak a végpusztulásba belemenni, de százezer gyengéért 20 millió erős szervezetűt gazdasági törekvésében bénitani, nem tartom helyesnek. Emődy József: Éljen a szabad kizsákmányolás ! (Nagy zaj.) Nagy Dezső : Nem szabad kizsákmányolás ez, kérem, hanem egyenesen az erőknek szabad érvényesülése. (Zajos ellenmondások jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Folytontartó nagy zaj.) Kérem Szmrecsányi képviselő urat! Nagy Dezső : Azért mondtam beszédem elején, (Halljuk ! Halljuk I) hogy csak félve lehet e kérdéshez nyúlni. . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, igy nem lehet tárgyalni. (Halljuk ! Halljuk !) Nagy Dezső: . . . mert akármilyen álláspontot foglal el az ember és akárhogy nyúl a kérdéshez, csodálatos animozitással találkozik. Nem a szabad kizsákmányolásról beszélek most. . . Rakovszky István: A szabadkőművességről beszél. Nagy Dezső: Ugyan kérem, micsoda beszéd ez! (Zaj.) Különben nem bánom, akárminek nevezik, akár szabadkőműves, akár reakczionárius beszédnek, ez az én meggyőződésem, és ennek kifejezést adni képviselői kötelességemnek tartom. (Elénk helyeslés balfelői. Ellenmondások jobbfelől.) Elnök : Kérem Éber képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj.) Nagy Dezső: Utalás történt Amerikára, hogy ott a törvényhozás hogyan védte meg a kizsákmányolás ellen a kis embereket. Igen jól tudjuk, hogy Amerikában hogyan keletkezett a homestead. Ugy, hogy ott primae occupationis földek voltak és midőn ezen földeket kellett elfog61*
