Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-358

358. országos ülés 1908 Julius 2-án, csütörtökön. 461 legyen; de a fogyasztási hitelt bizonyos tekintet­ben korlátozni kell. De mit látunk 1 Azt látjuk, hogy egyes ügy­nökök végigjárják a falut és ha a szegény ember nem akarja igénybevenni a hitelt, nem akar ren­delést tenni, akkor csábítják, hogy »csak a nevét kell aláírni, hogy maga a legbecsületesebb ember a faluban, csak írja alá«. Akkor aztán jön a por­téka, a mit nem kívántak, nem rendeltek és nincs rá mód, a büntetőtörvénykönyvben sincs eszköz, hogy megszabaduljon a káros kötelezettség telje­sítésétől a megcsalt kisgazda, kisiparos, kiskeres­kedő. Az egész modern hitel a személyi hitelen alap­szik. A személyi hitelhez nem kell sem kikszőxü tehén, sem kettős szárnyú fényezett szekrény, sem anyagölye 4 malaczczal, — ezek dominálnak a foglalási jegyzőkönyvekben, — hanem kell becsü­let, szorgalom, megbízhatóság, egyéni tisztesség. (ügy van !) A Id csak azért adott a kisgazdának néhány forintot, mert számított arra, hogy utolsó tehenét ki tudja vezetni az istállóból, arra számított, hogy az utolsó vetőmagjára ráteheti a kezét, arra számított, hogy hajléktalanná, földönfutóvá tudja tenni, az a törvényhozástól kíméletet nem érdemel. Az pedig, a ki a személyi hitelt a szó nemes értelmé­ben magyarázta és embertársában a munkát, a szorgalmat, a fáradozást, a becsületességet, az egyéni tisztességet honorálta a hitelnyújtásával, azt e törvény sem fogja tönkre tenni, az maga is hozzá­járul e törvény megszavazásához, csak igennel szavazhat a törvény elfogadására. Ezért tartom fontosnak, ügydöntő fontosságú­nak, hogy bevétessék a rendelkezés, hogy vissza­ható erővel ne bírjon egy esztendőre. Ha bevétetik a halasztás, akkor képmutatás volt az egész akczió a kisgazda érdekében, akkor nincs komoly alapja, értelme, mert egy esztendő alatt keresztülvitetik a razzia, kiirtanak minden szegény embert, a kinek csak egy fillér adóssága van ; a sok költség, a mely a gyors eljárás folya­mán felmerül, az árverések és mindenféle költsé­gek tönkrejuttatnak minden egyes gazdát. Egy év alatt épen elég idő volna, hogy a kisembereket az utolsó vagyonkájuktól megfosszák, hajlékukból kiüldözzék. Azért szükséges, én legalább a sürgős­séget mindig ugy értelmezem, hogy védjük a kis­embereket a kapzsiság ellen. Hiszen vannak jóhiszemű, becsületes hitelezők, a Idk nem töre­kednek az egyéni exisztencziák tönkretételére, de igyekezzünk, hogy mielőtt az uzsorahitelezők kinyitják szemüket, mielőtt kinyújthatják karjai­kat, már azelőtt szentesittessék a törvény és mon­dassák ki, hogy a megjelölt kedvezmények a szen­tesítéstől fogva kezdődnek. Ezzel megmentjük a Idsgazda-társadalmat, a kisiparost, a kiskereskedőt, és a kisemberek exisz­tencziájának megmentésével törvényhozási köte­lességünket méltóan és híven teljesítjük és igazán szocziális munkát végezünk. te| 'Abban a hiszemben, abban az erős tudatban, hogy az az igazságügyminiszter, a kiben volt elég szocziális érzék arra, hogy ily javaslatot idehozzon, megmarad álláspontja mellett, és egy esztendei kinyujtással a törvény végrehajtását nem engedi elhalasztani és a kisgazdát nem engedi az uzsorá­soktól elpusztíttatni, ebben a hitben, ebben a fel­tevésben a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : Ki következik ? Szmrecsányi György jegyző: Kelemen Samu ! Kelemen Samu: T. ház! A fontos közérdek, a mely az előttünk fekvő törvényjavaslathoz fűződik, kötelességemmé teszi a képviselőházban való felszólalást. Készséggel elismerem, hogy a végrehajtási törvénynek ebben a novellájában vannak helyes rendelkezések is, de velük szemben oly anorganikus hibák állanak, melyek ha nem orvosoltatnak, a javaslatnak részemről való elfo­gadását lehetetlenné teszik. Aggodalmaimat teljes nyíltsággal és teljes őszinteséggel fogom feltárni, de teljes tárgyilagossággal és a ház idejére való köteles tisztelet miatt, lehető rövidséggel is. A bírálatnak és a bírálat értékelésének tár­gyilagosságához elengedhetetlen az, hogy mente­sítsük magunkat minden egyoldalúságtól. A javaslat ellen való állásfoglalás ugyan jogosult abban az esetben is, ha közgazdasági élet egyik ágaza­tának jogos érdekeit sérti; ámde ez a javaslat, mely helyes czélzatait is nem helyes eszközökkel igyekszik megvalósítani, árt a mezőgazdaságnak, a melyet védeni ldván, és káros az iparra, keres­kedelemre és az egészséges hiteléletre, holott ezeket támadni bizonyára nem volt czélzatában. T. képviselőház ! A kinek végrehajtási joga van, az egy birói parancsnak van a birtokában. A pernek hosszas, sokszor bonyodalmas útvesztőin át a jogait kereső fél végre elérkezik ahhoz, hogy joga birói Ítéletben nyer megállapitást. Mindaddig, míg az igény vitás, az eljárás védi a megtámadot­tat, az állítólag adóst. A mint azonban a vitás igény a birói Ítéletben tisztázást nyert, joga van a gyors, teljes és lehetőleg kevéssé költséges érvé­nyesüléshez. Az érvényesítésnek ez a teljessége nem jelenti annak korlátlanságát. Erkölcsi és gaz­dasági okokból egyaránt szükséges, hogy tilalom­táblát állítsunk azon a határon, a hol már nem a jognak hasznos és czélszerű érvényesítéséről, hanem az adósnak devasztácziójáról van szó. A hitelező érdeke nem igényli, hogy az adóst pőrére vetkőztessék, de az adós védelmének illetéktelen kiterjesztése sem mehet odáig, hogy tényleg fizető­képes embereket jogilag fizetésképtelenné tegyen, hogy az ország lakosainak széles rétegeiben keltse fel azt a meggyőződést, hogy az adott szónak és a szerződéses Ígéretnek betartása nem kötelező és hogy bárki is jogosítva legyen mások vele szemben fennálló jogainak rovására, magának nemcsak a megélhetést, hanem az élet kényelmét is biztosí­tani. A kötelességekről való ilyen könnyelmű fel­fogásnak táplálása már nem szocziális eszme, hanem antiszocziális intézkedés, és én a kisemberek egy lelkes védőjére, ebben a házban igen népszerű névre, Eaffeísenre hivatkozom, a ki az efajta

Next

/
Oldalképek
Tartalom