Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-358

358. országos ülés 1908 Julius 2-án, csütörtökön. 461 legyen; de a fogyasztási hitelt bizonyos tekintetben korlátozni kell. De mit látunk 1 Azt látjuk, hogy egyes ügynökök végigjárják a falut és ha a szegény ember nem akarja igénybevenni a hitelt, nem akar rendelést tenni, akkor csábítják, hogy »csak a nevét kell aláírni, hogy maga a legbecsületesebb ember a faluban, csak írja alá«. Akkor aztán jön a portéka, a mit nem kívántak, nem rendeltek és nincs rá mód, a büntetőtörvénykönyvben sincs eszköz, hogy megszabaduljon a káros kötelezettség teljesítésétől a megcsalt kisgazda, kisiparos, kiskereskedő. Az egész modern hitel a személyi hitelen alapszik. A személyi hitelhez nem kell sem kikszőxü tehén, sem kettős szárnyú fényezett szekrény, sem anyagölye 4 malaczczal, — ezek dominálnak a foglalási jegyzőkönyvekben, — hanem kell becsület, szorgalom, megbízhatóság, egyéni tisztesség. (ügy van !) A Id csak azért adott a kisgazdának néhány forintot, mert számított arra, hogy utolsó tehenét ki tudja vezetni az istállóból, arra számított, hogy az utolsó vetőmagjára ráteheti a kezét, arra számított, hogy hajléktalanná, földönfutóvá tudja tenni, az a törvényhozástól kíméletet nem érdemel. Az pedig, a ki a személyi hitelt a szó nemes értelmében magyarázta és embertársában a munkát, a szorgalmat, a fáradozást, a becsületességet, az egyéni tisztességet honorálta a hitelnyújtásával, azt e törvény sem fogja tönkre tenni, az maga is hozzájárul e törvény megszavazásához, csak igennel szavazhat a törvény elfogadására. Ezért tartom fontosnak, ügydöntő fontosságúnak, hogy bevétessék a rendelkezés, hogy visszaható erővel ne bírjon egy esztendőre. Ha bevétetik a halasztás, akkor képmutatás volt az egész akczió a kisgazda érdekében, akkor nincs komoly alapja, értelme, mert egy esztendő alatt keresztülvitetik a razzia, kiirtanak minden szegény embert, a kinek csak egy fillér adóssága van ; a sok költség, a mely a gyors eljárás folyamán felmerül, az árverések és mindenféle költségek tönkrejuttatnak minden egyes gazdát. Egy év alatt épen elég idő volna, hogy a kisembereket az utolsó vagyonkájuktól megfosszák, hajlékukból kiüldözzék. Azért szükséges, én legalább a sürgősséget mindig ugy értelmezem, hogy védjük a kisembereket a kapzsiság ellen. Hiszen vannak jóhiszemű, becsületes hitelezők, a Idk nem törekednek az egyéni exisztencziák tönkretételére, de igyekezzünk, hogy mielőtt az uzsorahitelezők kinyitják szemüket, mielőtt kinyújthatják karjaikat, már azelőtt szentesittessék a törvény és mondassák ki, hogy a megjelölt kedvezmények a szentesítéstől fogva kezdődnek. Ezzel megmentjük a Idsgazda-társadalmat, a kisiparost, a kiskereskedőt, és a kisemberek exisztencziájának megmentésével törvényhozási kötelességünket méltóan és híven teljesítjük és igazán szocziális munkát végezünk. te| 'Abban a hiszemben, abban az erős tudatban, hogy az az igazságügyminiszter, a kiben volt elég szocziális érzék arra, hogy ily javaslatot idehozzon, megmarad álláspontja mellett, és egy esztendei kinyujtással a törvény végrehajtását nem engedi elhalasztani és a kisgazdát nem engedi az uzsorásoktól elpusztíttatni, ebben a hitben, ebben a feltevésben a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : Ki következik ? Szmrecsányi György jegyző: Kelemen Samu ! Kelemen Samu: T. ház! A fontos közérdek, a mely az előttünk fekvő törvényjavaslathoz fűződik, kötelességemmé teszi a képviselőházban való felszólalást. Készséggel elismerem, hogy a végrehajtási törvénynek ebben a novellájában vannak helyes rendelkezések is, de velük szemben oly anorganikus hibák állanak, melyek ha nem orvosoltatnak, a javaslatnak részemről való elfogadását lehetetlenné teszik. Aggodalmaimat teljes nyíltsággal és teljes őszinteséggel fogom feltárni, de teljes tárgyilagossággal és a ház idejére való köteles tisztelet miatt, lehető rövidséggel is. A bírálatnak és a bírálat értékelésének tárgyilagosságához elengedhetetlen az, hogy mentesítsük magunkat minden egyoldalúságtól. A javaslat ellen való állásfoglalás ugyan jogosult abban az esetben is, ha közgazdasági élet egyik ágazatának jogos érdekeit sérti; ámde ez a javaslat, mely helyes czélzatait is nem helyes eszközökkel igyekszik megvalósítani, árt a mezőgazdaságnak, a melyet védeni ldván, és káros az iparra, kereskedelemre és az egészséges hiteléletre, holott ezeket támadni bizonyára nem volt czélzatában. T. képviselőház ! A kinek végrehajtási joga van, az egy birói parancsnak van a birtokában. A pernek hosszas, sokszor bonyodalmas útvesztőin át a jogait kereső fél végre elérkezik ahhoz, hogy joga birói Ítéletben nyer megállapitást. Mindaddig, míg az igény vitás, az eljárás védi a megtámadottat, az állítólag adóst. A mint azonban a vitás igény a birói Ítéletben tisztázást nyert, joga van a gyors, teljes és lehetőleg kevéssé költséges érvényesüléshez. Az érvényesítésnek ez a teljessége nem jelenti annak korlátlanságát. Erkölcsi és gazdasági okokból egyaránt szükséges, hogy tilalomtáblát állítsunk azon a határon, a hol már nem a jognak hasznos és czélszerű érvényesítéséről, hanem az adósnak devasztácziójáról van szó. A hitelező érdeke nem igényli, hogy az adóst pőrére vetkőztessék, de az adós védelmének illetéktelen kiterjesztése sem mehet odáig, hogy tényleg fizetőképes embereket jogilag fizetésképtelenné tegyen, hogy az ország lakosainak széles rétegeiben keltse fel azt a meggyőződést, hogy az adott szónak és a szerződéses Ígéretnek betartása nem kötelező és hogy bárki is jogosítva legyen mások vele szemben fennálló jogainak rovására, magának nemcsak a megélhetést, hanem az élet kényelmét is biztosítani. A kötelességekről való ilyen könnyelmű felfogásnak táplálása már nem szocziális eszme, hanem antiszocziális intézkedés, és én a kisemberek egy lelkes védőjére, ebben a házban igen népszerű névre, Eaffeísenre hivatkozom, a ki az efajta