Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-358

460 358. országos ülés 1908 július 2-án, csütörtökön. hogy Fiúméra vonatkozólag magát a törvényt méltóztassék életbeléptetni. Azt hiszem, hogy jó lesz, ha a fiumei magyar állampolgárok ezen törvénynek üdvös hatását és jótékony rendelkezését érezni fogják. Már beszédem elején jeleztem, hogy nem tartanám helyesnek, hogy az igazságügyminiszterre bízzák az átmeneti intézkedések megtételét. Maga a törvény tekintetében nincsen aggodalmam, azért pártolom a törvényjavaslatot és mellette szólalok fel, de mégis félek, hogy ennél a 29. §-nál egy olyan indítvány menne keresztül, a mely a törvénynek jogerőre emelkedését egy hosszú esztendőre kitolná. És akkor hiába jók az intézkedések, mert azoknak semmiféle áldásos következményei nem lesznek. Kérem az igazságügyminiszter urat és az államtitkár urat, méltóztassék inkább egy olyan inditványnyal előállani ennél a 29. §-nál. hogy a törvény szentesítése idejétől kezdve az adósra vonatkozólag megállapított kedvezmények rögtön jogerőre emelkedjenek. Megmondom, hogy miért nem tartom igazságosnak azok álláspontját, a kik egy esztendőre el akarják halasztani. Nem tartom azért, mert ha még azok a fennálló követelések végrehajtási jogot nem nyertek, akkor senki sem mondhatja, hogy a jogállam eszméje sértetett meg, mert már egy megszerzett jogot vettünk el. Az a fennálló követelés még a legszélesebb körű magyarázás mellett sem jelentheti azt, hogy annak a követelésnek kielégítését az illető feltétlenül az 1881 : LX. t.-ezikk alapján szorgalmazza. Én nem zárkóznám el olyan indítvány elfogadása elől, hogy a végrehajtási joggal megerősített követelésekre nézve kimondjuk, hogy azok bizonyos időn belül, mondjuk 30 napon belül, végrehajthatók az 1881 : LX. t.-czikk rendelkezései szerint is ; de olyan követelést, a mely most még végrehajtási szankczióval ellátva nincs, sőt a melyre nézve a kereset tárgyalására sem bocsáttatott ki idézés, olyan követelést nem látnám czélszerűnek, ha felruháznók azzal a nagy, kivételes hatáskörrel, hogy a törvény intézkedései alól kivett kielégítési alapot felhasználhassa és a törvény parancsoló intézkedéseitől eltérve más, módosított törvény rendelkezéseit vehesse igénybe, mert ez által abban az esetben, ha törlesztéses kölcsönről, a mely évtizedekig van az ingatlanra bekebelezve, és más olyan nem ingatlanra bekebelezett követelésekről van szó, a melyeknek teljesítési ideje hosszú, sértenők az egységes jogrendszer és eljárás elvét, mert lennének olyan követelések is, a melyeket nyolcz-kilencz esztendő múlva is az 1881 : LX. t.-czikk helytelen rendelkezései alapján akarnának érvényesíteni. Ha az volt a czél, hogy a szorongatott adóst védjük, hogy a jóhiszemű adósnak és a becsületes hitelezőnek egyaránt kielégítsük az érdekeit, mert a két érdeket a jogállam szempontjából egyformán kielégitendőnek tartom, akkor nem lehet további czél, hogy most már az utolsó szakaszba bevett módosítással magát a czélt tegyük tönkre és a keresztülvitelnél leheteti .enné tegyük jótékony hatásának érvényre jutását. Én azt tartom, hogy minden jóhiszemű hitelező eddig is, a végrehajtási novella meghozatala előtt is, magára nézve lehetőleg ezen novella intézkedéseit kötelező erejűeknek ismerte. Én tudom, hogy nagyon sokan voltak ügyvédek és más hitelintézetek, egyes hitelezők, a kik nem pályáztak arra, hogy az adóstól az utolsó párnáját is elvegyék, nem pályáztak olyan végrehajtási jegyzőkönyvekre, a melyekben a tehén és a kettős szárnyú fényezett szekrény szerepelt, tudok sokat, a kik egyenesen arra adtak a végrehajtónak utasítást, hogy csak olyan tárgyakat foglaljanak le, a melyeknek elárverezése által az adós további megélhetése veszélyeztetve nincs. Én nem hiszem, hogy akár csak egy olyan hitelező is akadna az országban, a ki azt mondaná, hogy ez által a törvényjavaslat által nyújtott kielégítési alap, fedezeti alap nem elegendő, mert hogyha kimondtuk elvből, hogy állami érdeket képez a hitelező jogkörének korlátozása, hogy a hitelező ne érvényesíthesse a »fiat jus et pereat mundus« elvét, hogy az egyéni érdeknek a közérdekében korlátokat szabni állami érdek : akkor nem látom helyesnek azt, hogy a hitelezőket két kategóriába oszszuk : jó és rossz szívű hitelezőkre és egyeseknek megadjuk a régi szigorú pallos jogot az adóssal szemben, másoktól pedig megtagadjuk ugyanazt a jogot. Hogy ha az államnak igazán érérdeke a kisemberek védelme, hogy ha ezt a törvényt keresztül akarja vinni, akkor nem szabad visszarettennie semmi ellenhangtól, nem szabad visszarettennie azoknak állásfoglalásától, a kik — bár megengedem jóhiszeműleg — a mozgó tőkének érdekét képviselik, a mely mozgó tőkének érdeke a végrehajtási eljárás során sokszor magával a földbirtoknak, a kisgazdának érdekével áll ellentétben. Nem tudom, hogy Kelemen Samu t. barátom vagy Éber Antal képviselőtársam hogyan ismeri a magyar gazdának a helyzetét. Én azt a fáradságot vettem magamnak, nehogy egyoldalúsággal vádoltathassam, hogy nemcsak a székelyföldi viszonyokat igyekeztem megtanulni, hanem harminczkilencz vármegyéből kértem informácziót abban a tekintetben, hogy ennek a törvénynek a hatása milyen lesz a kisgazdákra, vájjon helyesnek, jónak tartják-e a kisgazdák, kisiparosok és mindenütt a kisgazda-társadalom legnagyobb örömmel fogadta e törvényjavaslatot. (Igaz ! ügy van !) Nem állhat az, a mit Éber Antal t. képviselőtársam mondott, hogy épen a kisgazdát érinti ez a legsúlyosabban, mert a hitel levegőjét elvonja. Elvonják tőle a hitel levegőjét, de melyiket % Az uzsorahitelét. Annak fülledt, fullasztó levegőjét, azt vonják el, azt pedig elvonni állami kötelesség. Hiszen mi történik a hitelezővel % A mint én gondolom, mondom, a termelési hitelt a legszabadabbá kell tenni, minden módot fel kell használni, hogy a termelési hitel könnyebben hozzáférhető