Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-358

458 3ä8. országos ülés 1908 Julius 2-án, csütörtökön. meg, egy labilis természetű bánatpénzt állapit meg, a mely 5—20 % között ingadozik. Én, t. képviselőház, kérem ennek a megváltoztatását. Még labilisabbá kivánom tenni ezt és azt mondom, állapítsuk meg a bánatpénzt 0—30 %-a között a kikiáltási árnak. Megokolom miért kivánom ezt a módositást. (Halljuk !) T. képviselőház ! A magyar jogászegylet tárgyalása alkalmával ennek a javaslatnak szerzője, Fodor táblabíró néhány nagyon érdekes adatot állított össze. Hivatalos adatokat, a melyek bizonyítják, hogy a kikiáltási ár milyen gyakran alatta vagy felette marad a forgalmi értéknek. Nevezetesen a házosztály és a földadó alá tartozó ingatlanoknál jóval alatta marad, a házbér alá tartozó ingatlanoknál pedig sokszor a kikiáltási árnál magasabb a háznak forgalmi értéke. Felhozott, t. képviselőház, egy példát, hogy egy 654.000 koronára becsült ingatlan, a melyre maga az országos központi takarékpénztár 190.000 korona jelzálogkölesönt adott, 600 koronáért adatott el. Egy 654.000 korona értékű ingatlan 600 koronáért! Megtörtént azután, hogy egy másik ingatlan, a melyre szintén egy pénzintézet 132.000 koronát adott és a melyre egy másik jelzálogkölcsön is 66.000 korona erejéig volt bekebelezve, 400 koronáért kelt el. Megtörtént, hogy egy ingatlan, a melyet egy pénzintézet 61.000 koronára becsült és a melyre 30.000 korona kölcsönt adott is, 7000 koronáért kelt el. Méltóztatik tehát látni, hogy a kikiáltási ár, illetőleg a vételár milyen sokszor alatta maradt a forgalmi értéknek. Viszont pedig, t. képviselőház, házbéradó alá tartozó ingatlannál megtörténik, hogy a forgalmi érték alatt marad a kikiáltási ár, különösen a budapesti viszonyok mellett, a hol a házadó 22%, de másutt is, a hol az általános házadó 20%. így a házbér alá eső ingatlanoknál egy 305.000 korona kikiáltási árban felvett ház a leghitelesebb becslés szerint csak 280.000 koronát ért; egy 236.000 korona kikiáltási árban felvett ház a becslés szerint csak 201.000 koronát ért és viszont a mi a legeklatánsabb példa : egy, a Hungária-uton lévő házat 380.000 koronára becsült az intézet és ennek kikiáltási ára 654.000 korona volt, tehát majdnem a kikiáltási ár kétszerese. Mi történt már most a gyakorlatban, a hol megvolt a törvény alapján a hitelezőnek inditványozási joga ? Rendesen a kikiáltási ár 5%-át inditványozták, de volt eset rá, hogy leszálltak egészen 2%-ig és gyakori volt a 3%-os eset. A hitelező jogát védi az, hogy ha a jövőben megengedjük, hogy nagyobb latitüdben mozoghasson, hogy ne legyen kötve az 5 és 20%-hoz, hanem ha szükséges, lehető legyen a 30% is ; a földadó alá eső ingatlannál sokszor a 30% is kevés, mert a forgalmi értéknek ez csak csekély hányadát teszi. Viszont a házbéradó alá eső ingatlannál már az 5% olyan magas lenne, hogy elvenné az árverelők kedvét az árverésben való részvételtől és épen ez a közöny egyes kapzsi természetűeknek és pénzzel jobban rendelkezőknek lehetővé tenné, hogy potom áron juthassanak értékes ingatlanokhoz. Felhivom az igazságügyminiszter ur és az államtitkár ur szives figyelmét egy másik könnyen orvosolható szakaszra, a 180. §-ra, a mely szerint a vételi bizonyítványt az árverési vevő 8 nap alatt kapja meg, utóajánlat pedig 13 nap alatt tehető. Megtörtént, hogy már megkapta az árverési vevő a vételi bizonyítványt és beült a birtokba és nem is lehetett őt onnan kitelepíteni, holott pár nappal a vételi bizonyítvány megszerzése után utóajánlatot adtak be. Egry Béla : Nem ugy van ! Csak az utóajánlat be nem adása esetén kapja meg a vételi bizonyítványt ! Nagy György: Tévedni méltóztatik, t. képviselő ur. Egry Béla : Nem tévedek, mert ez a gyakorlat. Huszonöt éve vagyok fiskális, tehát tudom. (Mozgás és zaj balfelöl.) j&i Nagy György: Fel fogom olvasni a 180. §. szószerinti szövegét (olvassa): »Ha az árverés napjától számított nyolcz nap alatt előterjesztés nem adatik be, a telekkönyvi hatóság, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, a vevőnek vétek bizonyítványt ad ki, melynek alapján a vevő a megvett ingatlant birtokába veheti, s a mennyiben ebben a végrehajtást szenvedő vagy bárki más által gátoltatnék, a birtokbavételre nézve a községi vagy közigazgatási hatóság segédletét veheti igénybe.« (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy György : Ezt a novellát összes tartozékaival együtt alaposan áttanulmányoztam és a midőn indítványt teszek, kötelességemnek tartom mint jogász is, hogy előbb teljesen tisztában legyek annak az indítványnak horderejével és tudom, hogy ez az indítvány semmiféle általános rendelkezésbe vagy jogszabályba nem ütközik. Ezen 180 §-ból nyilvánvaló, hogy 8 nap leltetével megkapja az árverési vevő a vételi bizonyítványt és megtörténik, hogy utóajánlatot adnak be és annak daczára esztendőkig benn ül az illető a birtokban (Mozgás a baloldalon.) és érvényesítheti az összes jogorvoslati eszközöket (Ellenmondások balfelől.) az esetleges utóajánlattal szemben. Az utóajánlat után ujabb ajánlat tétetik, se vége se hossza a dolognak és ezalatt ő benn ül a birtokban és szedi a nagy hasznot. (Élénk ellenmondások és felkiáltások balfelől : Micsoda ujabb ajánlatról beszél ? Ilyen ajánlat nincs !) Igenis vannak esetek, hogy megsemmisítik a vételt, s akkor ujabb ajánlatnak van helye. Egry Béla : Akkor nincs utóajánlatnak helye ! (Mozgás és zaj a baloldalon: Másodszori ajánlat nincs !) Nagy György : Szívesen vállalkozom a törvény tartalmát illetőleg a kitanitásra, ámbár talán nem a parlamentben van ennek helye. Hát igenis van másodszori utóajánlat. Megtörténhetik ugyanis, hogy az első utóajánlatot tevő nem található. Megtörténik igen sokszor, hogy fiktív személyt állítanak oda és ilyenkor okvetet-