Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-342

342. országos ülés 1908 június 11-én, csütörtökön. 37 bizonyítja, hogy azok az igazságtalanságok, melye­ket Horvátország gazdasági és pénzügyi téren tűrni kénytelen, ép oly súlyosak, hacsak nem sú­lyosabbak annál, a melyeket nemzet-politikai te­kintetben tűr. A vasúti beruházásokról szóló ezen törvény­javaslat csak egy ujabb karika ezen igazságtalan­ságok és Horvátország gazdasági téren való mellőzésének lánczolatában. Bátor leszek, t. ház, bebizonyítani emez állításaimat beszédem azon részében, melyet horvát nyelven fogok elmondani. T. ház ! Teljesen feleslegesnek és haszontalan­nak tartom, hogy e sérelmeket e közös kormány elé vigyem. Ennek csak akkor lehetne sikere, ha abból a feltevésből indulnék ki, hogy a közös kor­mány, a mikor a jelen törvényjavaslatot megal­kotta, a mi Horvátország érdekeit illeti, tévedés­ben leiedzett, hogy csalódott, hogy rosszul volt informálva. T. ház! A rosszul informáltságról szóló eme konvenczionális hazugság manapság alkotmányos államokban egyedül csak akkor alkalmaztatik, a mikor kritizálni, jobban mondva igazolni akar­nak valamely esetleges mulasztást, vagy az ural­kodók nemzetellenes tetteit. Igaz ugyan, hogy a közös kormány is holmi apró szuverén szerepét akarná játszani Horvátországgal szemben, de nem hagyhatjuk meg ebben az illúziójában. En nem mondom és nem mondhatom a közös kormánynak, hogy ebben az esetben rosszul volt informálva, hogy akkor, a mikor a beruházások felosztásánál mostohán bánt Horvátországgal, rosszul értesült­ségből tette ezt. Már ez maga is elitélendő lenne. Én azonban meg vagyok győződve, hogy a kor­mány jól tudja itt, hogy mit tesz, hogy itt is, mint más javaslatokban is, valamint Horvátországgal szemben követett egész politikájában számitással és rendszeresen jár el bizonyos programmal és bizonyos czélzattal. Horvátország megröviditése a vasúti beruhá­zásokban csak következménye, jobban mondva csak folytatása a többi oly különféle megrövidi­téseknek és sérelmeknek, melyek utóvégre egyedüli okai annak, hogy összeütközésre került köztünk a dolog, . . . (Zaj.) Ugron Gábor : A horvát perfidia az oka ! Supjló Ferencz : . . . mely nem fog megoldatni sem erőszakkal, sem fenyegetéssel, mert ezektől senki sem fél, sem pedig frázisokkal. . . (Zaj.) Ugron Gábor : Hazugságokkal sem ! Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyhoz szólni. (Helyeslés.) Supiló Ferencz: . . . mert ezeknek senki sem ad hitelt, mikor a tettek ellenkezőről beszélnek. (Zaj.) Kötetek Írattak már Horvátországnak minden téren való rendszeres megröviditéséről a közös kor­mány által, különösen a különböző beruházások terén. Valóságos jeremiádok létesültek a beruhá­zások terén való niegröviditésről, mely megrövi­ditések, mint itt is, törvény által rendszeresittetnek, valamint a horvátországi hazai elemnek a külön behívott és protezsált magyar elem javára való meg­rövidítéséről, melyet a közös kormány kedve és be­látása szerint ily beruházási törvények végrehajtá­sánál teljes gőzzel űz és űzni fog ennél a törvény­nél is. Mindezek a jeremiádák nem használtak semmit és nem változtatták meg a közös kormány rendszerét. Ez bizonyítéka annak, hogy Horvát­ország megröviditése mindaddig megmarad, mig a mai rettentő közjogi helyzet fennáll, . , . Ugron Gábor : Törvényes helyzet! Supiló Ferencz: ... mely lehetőséget nyújt arra, hogy Horvátország jogai és érdekei kiját­szassanak és megsértessenek tetszés szerint. Annak indokolása, hogy szavazatomat e tör­vényjavaslat ellen adom le, e szerint nem azt a czélt követi, hogy informálja a közös kormányt, hanem hogy a horvát nemzetet informálja, hogy ezt az igazságtalanságot is rój ja fel sérelmei rová­sára és hogy ez is bátorítsa és buzdítsa, hogy tart­son ki a Horvátország jogaiért. . . (Nagy zaj a baloldalon.) f Zakariás János: Otthon izgasson! Otthon bujtogasson, ne a magyar parlamentben! Supiló Ferencz: ... és érdekeiért általa ily határozottan és áldozatkészen vezetett harczban, mert ezzel fiai kenyeréért és jogaiért küzd. (Nagy zaj a ház minden oldalán.) Ugron Gábor : A magyar parlamentben nem lehet izgatni ! Pofa kell hozzá, hogy valaki ilyen inzultusokat mondjon! (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! SupilÓ Ferencz (horvátul folytatja beszédét). Dlldits Endre jegyző : Babics-Gyalszki Lyúba ! Babics-Gyalszki Lyúba (horvátul beszél). Dudits Endre jegyző: Lukínics Ödön! Lukinics Ödön (horvátul beszél). Elnök : Ki következik ? Dlldits Endre jegyző: Budiszavljevics Búdé! Budiszavljevics Búdé (horvátul beszél). Elnök : Ki következik % Dudits Endre jegyző: Mazsuranics Bogoszláv! Mazsuranics Bogoszláv (horvátul beszél). Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. (Helyes­lés.) Áz államtitkár ur mint a kereskedelemügyi miniszter ur megbizottja kivan szólni. (Halljuk I Haljuk !) Szterényi József államtitkár: T. képviselőház! Az az elismerő birálat, a melyben a kereskedelem­ügyi miniszter urnak ezen javaslata, a horvát­szlavonországi képviselő urak kivételével, a ház minden oldaláról részesült és a mely elismerés abban jut kifejezésre, hogy még azok a t. képviselő­társaink is, a kik egyébként pártállásuknál fogva a kormány iránt bizalommal nem viseltetnek, ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom