Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-357

357. országos ülés 1908 Julius 1-én, szerdán. 427 szem, Lányi képviselőtársam indítványt is fog elő­terjeszteni. Bátor vagyok kijelenteni azt, a mit különben a bizottságban is kijelentettem, hogy ezt a magam részéről semmi körülmények közt el nem fogadom. Nem fogadhatom el azért, mert mikor én már a mentességnek olyatén kiterjesztését, mint azt a javaslat magában foglalja, nem helyeslem, még sokkal kevésbbé helyeselhetem azt, hogy itt szocziális jelszavak alatt azt tegyük, hogy a végre­hajtás sznvedettől, a kitől elvenni úgyis nagyon keveset lehet ezen javaslat szerint, még azt is, a mit elveszünk, a legfinomabb formák közt, a társa­dalmi presztízsnek legkisebb érintésével vegyük el. A kisiparost, a kisgazdát ez az intézkedés abszolúte nem érinti, mert annak a kisiparosnak, annak a kisgazdának, a ki tönkre ment, a kinek ingóira árverést tűztek ki társadalmi pozicziója szem­pontjából mindegy, hogy a hivatalos lapban vagy más lapban olvaassák-e, hogy árverés van ellene kitűzve. Ez az intézkedés ép azokra vonatkoznék, azoknak érdekét szolgálná, a kik tipikus alakjai társadalmi életünknek, a kii;, meg szokták tenni. azt, és igen sokan vannak, sajnos, hogy igen kelle­mes, luxuriózus életet folytatnak, mindenütt, a hol mulatni, költeni lehet, ott látjuk őket, mikor pedig a kisiparosnak fizetni kellene, mikor a czipész­nek, a szabónak a számláját kellene kiegyenlíteni, akkor nem fizetnek. {Felkiáltások balfelöl : Ne hite­lezzenek neki!) Eddig legalább féltek némileg attól a pressziótól, a mely nevük hirdetésében rejlett, ezentúl ettől a pressziótól sem kell tarta­mok. Az ellen pedig, hogy a »nem szabad« szavak helyett a »nem kell« szavak jöjjenek, a leghatáro­zottabban tiltakozom,mert ennek az az értelmezése, a melyet Lányi t. képviselőtársam adott neki, annyit jelentene, hogy a végrehajtóra biznók annak megállapítását, hogy mely esetben teszi és mely esetben nem teszi bele a végrehajtást szenvedő nevét, lévén ő az a hivatalos közeg, a ki az árverési hirdetményt kibocsátja. Bocsána­tot kérek, mikor a végrehajtási eljárás olcsóbbá tételéről beszélünk, akkor ne tegyünk bele oly intézkedést, a mely múlhatatlanul azt fogja eredményezni, hogy egyik esetben a végrehaj tató­nak, a másik esetben a végrehajtást szenvedőnek többe fog kerülni a végrehajtási eljárás mint eddig, azért, hogy vagy elérje, vagy elkerülje azt, hogy az ő neve az árverési hirdetménybe belekerüljön. (Zaj.) Lázár Pál : Az erősnek a védelme jogegyen­lőség ? Éber Antal : Az imént méltóztatott közbe­szólni, hogy ne hitelezzen az a kisiparos. Bocsá­natot kérek, ebben a vonatkozásban nem méltóz­tatik a gyengébb félnek védelmét alkalmazni % Az a kisiparos a gyengébb fél, azt a kisiparost a törvényhozásnak elő kell segítenie abban, hogy ő az ő áruköveteléséhez hozzájusson, nem pedig elütni az által, hogy az ő adósát még attól a pressziótól és fenyegetéstől is megóvjuk, a mely abban rejlett, hogy az ő nevét plakátiroztathatja. Lázár Pál : Nem a kisiparosról, az uzsorásról van szó ! Éber Antal: Hiszen ez a baj. Azt méltóztatik mondani, az uzsorásokról van szó. (Ugy van! baljelől.) Olay Lajos : A szövetkezetek ! (Zaj.) A par­czellázás ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Éber Antal : A parczellázás, azt hiszem, ebbe a keretbe egyáltalában nem vág bele. Méltóztassék tehát azt Olay t. képviselőtársamnak talán más alkalommal előhozni. Olay Lajos : Nagyon is belevág ! Elnök : Kérem Olay képviselő urat! Éber Antal : A mi a szövetkezeti uzsorát illeti. a mely belevág . . . Emődy József : Korona-szövetkezet ! Elnök : Kérem Emődy képviselő urat. Éber Antal : . . . . méltóztatik-e vájjon azt hinni, hogy egy végrehajtási eljárás keretében az eljárás intézkedéseinek megtételénél és konstruá­lásánál lehet a hitelszervezetnek egy kérdését meg­oldani ? Minden ilyen törekvés mindenféle állam­ban mindig meddő maradt. Ha a szövetkezetek uzsoráját ki akarjuk itt a fővárosból irtani, annak egy fegyvere van, a mit különben Popovics állam­titkár ur a múlt év őszén, mikor a válság volt, igen helyesen kontemplált és csak sajnos, hogy nem valósította meg, t. i. hogy hatóság és állami pénz közreműködésével olyan hitelszervezet létesitessék, a mely azokat a szegény embereket, a kik ma az uzsora áldozatai, attól megmenti és olcsó pénzhez juttatja. Azzal azonban, a mit itt teszünk, semmiféle hasznot nem hajtunk. De méltóztassék elhinni, mindenféle ilyen szigorítás és megbélyegzés, a mely itt a hitelezőre nézve foglaltatik, mindig csak azt fogja eredményezni, hogy azok a tisztességes ele­mek, a kik ma még a hitelezés terén működnek, vissza fognak vonulni és mindig alsóbb és alsóbb, lelkiismeretlenebb és lelkiismeretlenebb néprétegek kezébe fog a hitelezés kerülni. (Zaj.) Rakovszky István : Bank-kartell! Éber Antal : A képviselőház mélyen t. alelnöke méltóztatik tudni, hogy a bankkartellről ma egy interpelláczió van bejelentve. Azt hiszem, az a mai ülésben fog elmondatni. Viszont méltóztatik mint alelnök azt is tudni, hogy ha most erről beszélnék, megvonná tőlem a szót az elnök ur. Legyen kegyes tehát nekem elengedni, hogy erről most beszéljek. T. képviselőház ! A végén még csak az ingat­lan-végrehajtási eljárás szabályozásáról kívánok néhány szót szólni, igen röviden, azért, mert kény­telen vagyok elismerni, hogy a mi a novellában jó van, az épen az, ami az ingatlan végrehajtásokra vonatkozik. Hogy ez nagyon kevés, hogy mennyi­vel többet lehetett volna egy novella keretében is tenni, azt az idő rövidsége miatt kifejteni nem óhajtom, 54*

Next

/
Oldalképek
Tartalom