Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-357

416 ,557. országos ütés 1908 Julius 1-én, szerdán. A »Korbács« czimű hetilapnak adott pausale és a pausale-rendszer megszüntetése tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez és a miniszterelnökhöz ; dr. Mádi Kovács János : A Tolna megyében fekvő Madasa községet ért tüzveszedelem tárgyában a pénzügy- és a földmivelésügyi miniszterhez és Ábrahám Dezső : A bankkartell tárgyában a pénzügyminiszterhez. Elnök : Javaslom a t. háznak, hogy az interpellácziókra d. u. fél két órakor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a napirend szerint Budapest székes fővárosban és környékén állami költségen létesítendő munkásházakról szóló törvényjavaslat (írom. 902, 904,/ harmadszori olvasása. Felkérem Szent-Királyi Zoltán jegyző urat, hogy szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a Budapest székesfővárosban és környékén állami költségen létesítendő munkásházakról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatott és az alkotmányos tárgyalás — és szives hozzájárulás czéljából áttétetik a főrendiházhoz. Következik a Berlinben 1906. évi november hó 3-án kötött »Nemzetközi radio-telegráf-eg}^ezmény« beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 908. 910) harmadszori olvasása. Szent- Királyi Zoltán jegyző' (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a Berlinben 1906. évi november hó 3-án kötött »Nemzetközi radio-telegráf-egyezmény« beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatott és alkotmányos tárgyalás — és szives hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz tétetik át. Következik az országgyűlési képviselőválasztások feletti biráskodás hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat (Trom. 909, 912,) harmadszori olvasása. Szent- Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni ? (Igen!) Ha igen, akkor az országgyűlési képviselőválasztások feletti biráskodás hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadottnak jelentem ki és alkotmányos tárgyalás, és szives hozzájárulás czéljából a főrendiházhoz tétetik át. A jegyzőkönyv erre vonatkozó részét mindjárt hitelesíteni fogjuk; kérem azt felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a jegyzókönyvnek a három törvényjavaslatnak harmadszori olvasásban való elfogadására vonatkozó részét). Elnök I Kérdem a t. házat, van-e észrevétele a jegyzőkönyvnek most felolvasott részére ? (Nincs 1) Ha nincs, akkor azt hitelesítettnek jelentem ki. Napirend szerint következik a végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. törvényezikk módosítása és kiegészítése tárgyában az igazságügyminiszter ur által benyújtott javaslat. (írom. 567, 846, 911) Az előadó urat illeti a szó. Bakonyi Samu előadó : T. képviselőház ! A legutóbbi három évtized alatt alkotott törvényeink között alig van egy is, a melynek rendelkezései ellen csakhamar, már életbeléptetése után, annyi kifogás, annyi panasz hangzott volna fel, mint az 1881 : LX. törvényezikknek a rendelkezései ellen. (Halljuk! Halljuk!) Ezek a panaszok indították az igazságügyi kormányt már 1891-ben arra, hogy az igazságügyminisztérium működéséről szóló jelentésben Szilágyi Dezső, akkori igazságügyminiszter, kilátásba helyezte a végrehajtási törvény reformját. Szilágyi Dezső meg is bízta volt Imling Konrád akkori kúriai bírót, hogy erre vonatkozólag tervezetet készítsen elő. Ez a tervezet azonban tárgyalás alá a törvényhozás előtt nem került soha. Ez a tervezet novelláris reformot tartott szem előtt. Később az az irány kerekedett felül, hogy revízióval segítsünk a végrehajtási törvény hiányain és ezt az álláspontot foglalta el Erdélyi Sándor volt igazságügyminiszter ur, a ki azonban a reformot a perrendtartás utáni időre halasztotta. A következő igazságügyminiszter, Plósz Sándor, ismét munkába vette a végrehajtási törvény reformját. A bíróságokat a királyi táblák utján felszólította, hogy véleményüket terjeszszék elő. Ezek be is érkeztek és igen gazdag anyagot szolgáltattak, a mely adatok alapján azután Plósz Sándor igazságügyminiszter megbízásából Márkus Dezső egy ujabb tervezetet készített. Az a vita, t. ház, hogy vájjon a végrehajtási törvénynek a hiányai novella vagy revízió keretében orvosoltassanak, sokáig húzódott, s végre is abban történt megállapodás, hogy a revíziónak a formája mellőzendő; mellőzendő pedig azért, mert a végrehajtási törvény, mint par excellence eljárási törvény kell, hogy szorosan simuljon a perrendtartáshoz magához. Tudvalevő dolog, hogy a perrendtartásnak reformja küszöbön áll: be kell tehát várni azt az időt, a mig ez a reform tető alá kerül. De a végrehajtási törvényre nézve azért is fontos az, hogy ne revízió, hanem novella alakjában segítsünk a bajain, mert az eljárási szabályokon kivül igen fontos anyagi szabályokat is érint; hogy egyebet ne mondjak, az anyagi telekkönyvi jogot is. Soká vitás volt az a kérdés is, vájjon a telekkönyvi jog reformjával várjunk-e a magánjog általános reformjáig. Ujabb időben azonban az az álláspont győzedelmeskedett, hogy kihasítva a magánjog köréből, előbb kell reformálni