Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

356. országos ülés 19ü8 június 30-án, kedden, 411 hiszem, a t. igazságügyminiszter ur is helyesnek tartja azon véleményemet, hogy ennyi idő alatt a legalaposabb tárgyalás mellett is törvényerőre lehet juttatni az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot. Én azt hiszem, hogy a mikor a házszabályoknak a sürgősségről szóló intézkedéseit csak azért teremtette meg a ház, hogy elsősorban és kiválóképen a választói jogról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor vegye igénybe, akkor nem igen merülhet fel annak az aggodalma, hogy a sürgősség igénybevételével a leghosszabb, a legerősebb, a legalaposabb vita mellett is két esztendőnél tovább tarthasson a törvényjavaslat tárgyalása. Nekem az az aggodalmam és ennek az aggodalmamnak kötelességem itt is kifejezést adni, hogy a beterjesztett 909. számú törvényjavaslat egyedül és kizárólag azért terjesztetett elő, mert magának a kormánynak legalább nem erősen komoly szándéka az, hogy az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot minél előbb a ház elé terjeszsze és azon igyekezzék, arra törekedjék, hogy abból minél hamarább, minél előbb, milliók óhajának, milliók akaratának megfelelőleg törvény is legyen, (Zaj.) Jól mondja Éber Antal képviselőtársam, hogy Andrássy Gyula belügyminiszter ur határozott igeretet tett. Én nem az Ígéret beváltásában kételkedem. 0 azt mondta, hogy őszszel terjeszti elő. En tudok várni, de ugy látszik, maga a kormány nem bizik abban, hogy az a javaslat, a melyet elő fog terjeszteni, többséget fog kapni ebben a parlamentben és e miatti aggodalma kényszerithette arra, hogy a legutolsó órában előtérj eszsze ezt a 909. számú törvényjavaslatot. Azt hiszem, ebben az aggodalmamban osztozkodhatnak. Ez nem zárja ki azt, hogy a belügyminiszter ur elő fogja terjeszteni azt a törvényjavaslatot, hanem igenis megerősiti azt az aggodalmat, hogy az a javaslat olyan lesz, a melyet a ház többsége nem lesz hajlandó elfogadni. (Zaj.) Ugron Gábor t. képviselő ur azt mondja, hogy az alkotmányosság érdekében terjeszti elő. Ugron Gábor: Természetes. A ki nem érti, az hülye. (Nagy zaj balfelől.) Elnök : Tessék ilyen kifejezésektől tartózkodni. Kénytelen vagyok rendreutasítani a képviselő urat. (Zaj.) Ugron Gábor képviselő urat rendreutasitom. Pilisy István : Rendre ! Nagy György : En nem tudom, érti-e vagy nem • érti; én részemről értem. (Folytonos zaj.) Ugron Gábor: Mindig rászólnak az emberre. Meguntam, nem is tűröm. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Nagy György: En nem tudom, hogy minden tagja a háznak érti-e ; talán Ugron Gábor képviselő ur abban látja ellenőrzői szerepét, hogy a háznak a javaslathoz nem értő tagjait bizonyos jelzővel ruházza fel. Én azt hiszem, hogy itt az értés vagy nem értés kérdése fontos, de nem ez a döntő szern; pont. Én azt hiszem, igenis minden felszólaló kell hogy értse. De nem ebben van a lényeges. Mert hiszen, hogy ezt megértette a balpárt és hogy reá Ugron Gábor urnak nem tudom kikkel szemben használt kifejezése nem vonatkozik, bizonyítja az, hogy éjDen a balpárt kívánja a törvény hatályának 1910 szeptember 10-éig való kiterjesztését. Ez tehát mutatja azt, hogy az általános választói jogról szóló törvény meghozatalát szükségesnek tartjuk, de egyúttal kívánjuk, hogy a curiai bíráskodásról szóló törvény hatálya meghosszabbittassék. De itt más kérdés van : miért kell 12 eszdendőre ezt kiterjeszteni ? Ez az, a mi azt az aggodalmat ébresztheti fel. még pedig jogosan, hogy, ha az általános választói jogról szóló törvényjavaslat elő is terjesztetik, abból nem lesz törvény. Nagyon csodálkozom, hog}^ t. képviselőtársaim többsége ezt az aggodalmat nem osztja. Egész önkénytelenül mindenki fel kellett, hogy vesse maga előtt azt a kérdést, vájjon mi lehet a czél, mi lehet az intenczió, hogy nemcsak egy-két esztendőre hosszabbittatik meg a curiai bíráskodásról szóló törvény hatálya, hanem 12 hosszú esztendőre. És ha felvetette magának ezt a kérdést, egész önkéntelenül megadhatta a feleletet is arra : valószínű, hogy a kormánynak nincs elég bizalma abban, hogy az általános választói jogról előterjesztendő törvényjavaslat meg fogja nyerni a képviselőház többségét is. Ezért kérem a t. képviselőházat, méltóztassék minden pártpolitikai szemponttól eltekinteni ebben a kérdésben és tisztára azt figyelembe véve, hogy az általam jelzett idő, két esztendő, teljesen elég arra, hogy a legnagyobb minucziozitás mellett is megszerkesztethessék az általános választói jogról szóló törvényj avaslat, méltóztassék elfogadni azt a határozati javaslatomat, a mely a curiai bíráskodásról szóló törvény hatályát csak 1910. szeptember 10-ig kívánja kiterjeszteni. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter ur kivan nyilatkozni. Günther Antal igazságügyminiszter: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szóló t. képviselő urak kapcsolatot akartak teremteni a választási reform tárgyában benyújtandó törvényjavaslat és ezen törvényjavaslat között. Hogy micsoda kapcsolat van a kettő közt. elmondta a t. előadó ur és magában foglalja az indokolás. De abban azután sem Nagy György t. képviselőtársamnak, sem az előtte felszólalt t. képviselőtársaimnak nincs igazuk, hogy ez a tizenkét évi meghosszabbítás tisztán arra való, hogy az általános választási reform behozatala késleltessék. Ellenkezőleg, ha a t. képviselő urak nem a tényeknek meg nem felelő alapon igyekeztek volna kombinálni, hanem szem előtt tartották volna azt. a mi az én szemem előtt lebegett, hogy akkor, a mikor ebben az országban mindenki meg van győződve arról, hogy a képviselőválasztások tisztasága feltétlenül megkövetek, hogy azok felett egy független bírói fórum ítélkezzék, (Elénk helyeslés.) akkor uraim, az az