Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

402 356. országos ülés 1908 június 30-án, kedden. T. képviselőház ! A nemzetközi forgalommal együtt jár a forgalomnak nemzetközi szabályozása, így történt az a távíróra nézve, a postára nézve és igy történik most a dróttalan telegráfra nézve is. Minthogy azonban azok az intézkedések, melyek a rendes táviróra nézve fennálló nemzetközi egyez­ményben benfoglaltatnak, nem alkalmazhatók a dróttalan telegráfra, ennek következtében ezek az intézkedések egészben átvehetők nem voltak, hanem csak azok vétettek át, melyek a dróttalan telegráf mai állapotának megfelelnek. Azonkivül stipuláltattak azok a módozatok, melyek ezen uj forgalmi eszköz érdekében szük­ségesek, u. m. először, hogy az egyes országok és hajóik egymással a telegrammok kicserélésére köteleztessenek, másodszor, hogy az állomásokat egymással közöljék, harmadszor, hogy az állomá­sokat a rendes táviróhivatalokkal kapcsolatba hozzák, negyedszer, hogy az üzemet akként ren­dezzék be, hogy más állomások szolgálatát ne zavarják. Azonkivül megállapodtak a szerződő felek abban, hogy nemzetközi irodát fognak felállítani, a melynek hivatása leend a dróttalan telegrafálásra vonatkozó közleményeket gyűjteni, összeállítani és közzétenni, valamint a szükséges végrehajtási szabályokat előkészíteni. Megállaj)odtak továbbá a szerződő felek abban is, hogy időnkint rendes értekezleteket fognak tar­tani, a vitás kérdések elbírálását pedig választott bíróságra bizzák. Ez az egyezmény tartalma. A törvényi avaslat indokolásában foglaltakat, valamint a közgazda­sági bizottság jelentésében foglaltakat ismételni nem kívánom ; kiemel endőnek még csak azt tartom, hogy ezen egyezmény, a mi formáját illeti, ugy van szerkesztve, hogy az a legridegebb függetlenségi szempontnak is megfelel, a mennyiben Magyar­ország ugy ezen egyezmény bevezetésében, vala­mint aláírásánál teljesen független szerződő állam­ként jelentkezik. (Élénk helyeslés.) Kérem méltóz­tassék a javaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjaid elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alajjjául el­fogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Kérem Szmrecsányi György jegyző urat, hogy a törvény­javaslat czimét felolvasni szíveskedjék. Szmrecsányi György jegyző (olvasna a törvény­javaslat czimét). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a törvényjavaslat czime változatlanul elfogadtatott. Szmreosányi György jegyző (olvassa a törvény­javaslat bevezető részét). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdeni á t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat most fel­olvasott részét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatott. Szmrecsányi György jegyző (olvassa az egyez­mény szövegét). Elnök : Ha senki szólni nem kíván, kérdem a t. házat : méltóztatik-e a nemzetközi egyezmény most felovásott szövegét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelen­tem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Tovább. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a •pót­megállapodás szövegét). Elnök : Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a pótmegállapodásnak most felolvasott szövegét vál­tozatlanul elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változat­lanul elfogadtatik. Tovább. Szmrecsányi György jegyző (olvassa a záró­jegyzőkönyv szövegét). Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a zárójegyzőkönyv most felolvasott szövegét vál­tozatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a zárójegyzőkönvv változatlanul elfogadtatik. T. ház ! Ezzel a Berlinben 1906. évi november hó 3-án kötött »Nemzetközi radiotelegráf-egyez­mény« beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, méltóz­tassék annak harmadszori olvasását a ház leg­közelebbi ülésének napirendjére kitűzni. Méltóz­tatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az országgyűlési képviselőválasz­tások feletti bíráskodásról szóló 1899 : XV, t.-czikk hatályának meghosszabbításáról szóló törvény­javaslat ;Irom. 909, 912). Az előadó urat illeti a szó. Szász Zsombor előadó : T. ház! Az ország­gyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodás­ról szóló 1899 : XV. t.-czikk hatálya a következő, 1909. évi szeptember hó 10-én megszűnik. A tör­vény rövid idejű hatálya alatt is az ország közvéle­ménye megszokta azt, hogy a választások tiszta­ságának garancziáját lássa ebben a törvényben. Ha szükség volt erre a törvényre a múltban, annál nagyobb érdekek fűződnek hozzá a jövendőben, mert nemzeti küzdelmünk, sőt mondhatni: az alkot Hiányosságunk megvédése érdekében vívandó vá­lasztásoknak tisztasága fűződik egy független, önálló és részrehajlatlan bíróságnak Ítélkezéséhez. Ebből a szempontból valóságos alkotmánybizto­sitékot képez ilyen törvényhozási intézkedés. Az igazságügyi kormány mindjárt a koaliczió­nak hatalomra jutása alkalmával foglalkozott, ezzel a kérdéssel, és — a mint méltóztatik emlé­kezni — a múlt év nyarán javaslatot terjesztett a ház elé, a melyet az igazságügyi bizottság le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom