Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

356. országos ülés 1908 június 30-án, kedden. 399 létesüljön. Ezt nem tudván, tettem meg indítványomat és azért azt most visszavonom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen. vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy kijelentem, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatok. Báró Thoroczkay képviselő urnak van egy határozati javaslata, kérem annak felolvasását. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e b. Thorcozkay Viktor képviselő urnak most felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem fogadja el b. Thoroczkay képviselő ur határozati javaslatát. Következik a törvényj avaslat részletes tárgyalása. Kérem Szent-Királyi jegyző urat, szíveskedjék a cziniet felolvasni. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot czim.ét). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen ugy kijelentem, hogy a ház azt elfogadja. Következik az 1. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, ugy kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 2. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a 2. §4j. Elnök : Szólni senki sem kivan. Kérdem a t. házat : méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatik. Következik a 3. §. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. %-át). Mezőfl Vilmos ! Mezőfi Vilmos: A törvényjavaslat 3. §-a azt mondja, hogy ezeket a munkásházakat állami és más üzemek munkásai, esetleg alkalmazottai részére adják bérbe. Nem tűnik ki ebből a javaslatból és ebből a paragrafusból, a mire különös súlyt helyeznék, hogjr csak a Budaj>esten dolgozó munkások részére történhessék a bérbeadás, mert csak ugy lehetne eliminálni a Budapesten uralkodó lakásdrágaságot. El lehet képzelni, hogy Budapest környékén is lehetnek munkások, a kik reflektálnának ilyen lakásra. Én tehát egy, úgyszólván stiláris módosítást javaslok és kérem, hogy ez a pont így szövegeztessék (olvassa) : »Felhatalmaztatik egyúttal a pénzügyminiszter, hogy az 1. §-ban felsorolt ingatlanokon legfeljebb 12 millió korona erejéig, egyszerű kivitelben munkásházakat építtessen és azokat a Budapesten dolgozó munkások, esetleg más alkalmazottak részére bérbeadhassa.« Elnök : Van még szólásra valaki feljegyezve ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Bernát istván! Bernát István : A 3. §. statuálja azt, hogy ezen építendő munkáslakások kiknek adassanak bérbe. Ö exczelleneziája a miniszterelnök ur az imént elmondott beszédében erősen ellene nyilatkozott annak, hogy ezen munkáslakások esetleg tulajdonjogilag is átbocsáttassanak a munkások tulajdonába. Én ezen argumentácziója után is, a melyet kifejteni szíves volt, abban a nézetben vagyok, hogy az ideált csak akkor fogjuk elérni, hogyha ezen munkásoknak biztositjuk azt, hogy ezen házakat tulajdonjogilag is megszerezhessék. Én nem félek attól, t. miniszterelnök ur, hogy ez a dolog valamelyes spekulácziónak szolgálhatna tárgyául és pedig azért nem, mert az a módosítás, a melyet bátor volnék ezen szakaszhoz ajánlani, egyszerűen felhatalmazná az igen t. miniszterelnök urat, hogy abban az esetben, ha jónak látja, hogyha a czél veszélyeztetve nincsen, akkor tulajdonjogilag is, részletfizetés mellett a munkások tulajdonába bocsáthassa át ezen munkáslakásokat. Legyen szabad egyszerűen hivatkoznom arra, hogy ez az elv már két törvényben, a melyeket tavaly alkotott meg a törvényhozás, benn van, t. i. az 1907. évi III. t.-cz.ben, valamint a mezőgazdasági munkásházakra vonatkozó törvényczikkben. Az ideál, a végső czél mindkét esetben az volt, hogy lehetővé tétessék nemcsak hogy bérben lakhassanak azon egyének, hanem hogy tulajdonul is megszerezhessék azt a lakást. Azt hiszem, hogy a munkásokat igazában csak akkor fogjuk lekötni a haza földjéhez, ha lehetővé teszszüli nekik, hogy tulajdonjogilag is megszerezhessék. Ezen indokolás alapján bátor vagyok indítvány ózni, hogy hatalmaztassék fel a pénzügyminiszter ur ebben a szakaszban, hogy megfelelő feltételek mellett esetleg tulajdonul is átengedhesse ezen munkásházakat a munkásoknak. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kíván szólni. A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. ház! Én sajnálatomra Bernát István t. barátom inditványát nem fogadhatom el, hiszen magának a törvényjavaslatnak alapindokával ellenkeznék ez. A törvényjavaslatnak czélja és kiinduló pontja az volt, hogy miután a törekvések a munkásházaknak megszerzésére eredményre nem vezetett, mert azok a munkások változnak, meghalnak, és így a házak idegen kezekbe kerülnek, czélunk pedig egy állandó munkáslaknak építése, másodszor pedig annak a tervnek megvalósítása, hogy 10.000 mérsékelt áron kiadott lakás által mérséklőkig hassunk az emelkedő árakra, mert ha 10,000 lakás kezemben van, a melyeket igen alacsony áron adhatok mindig bérbe, ez állandó mérséklő hatással bír ; de ha a felét megveszik a házaknak,