Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-356

356. országos ülés 1908 június SO-án, kedden. 393 nézve volnék bátor a miniszterelnök urnak szí­ves figyelmébe ajánlani a londoni példát. Lon­don város tanácsa benn London közepén, Central Londonban épített sok ezer 1—2—3 lakásból álló házakat, melyeket maga a város ad bérbe, és pedig egy ilyen egy-szoba-konyha helyiségből álló lakást 4 korona 60 fillérért hetenként, há­rom helyiségből álló lakást 10 korona 60 fillérért hetenként adnak bérbe. Rá is fizetett erre az üzletre a londoni községtanács, a mennyiben 1907-ben 2,251.000 fontot fordított erre és rá­fizetett 45.000 fontot. Én arra hozom fel e pél­dát, hogy a szabad kereskedelem dolgában bizo­nyára előhaladott angol nép nem tartja a ter­mészetes fejlődés megakasztásának, ha magában London városának közepében emel olcsó bérhá­zakat, hogy kiegyenlítse azokat a bérleti árakat, melyeket Londonban is a magántulajdonban lévő házakban kiszabnak. Nálunk, sajnos, Buda­pest város tanácsától ilyet nem várhatunk. A főváros közgyűlése, melynek nagyobb része .háziurakból áll, már évek óta vajúdik valahol a G-yáli-uton egy 200 munkásházat léte­sítő javaslaton és ma sincsenek még a kezdet legkezdetón sem. Ha azt látjuk, hogy a főváros nem cselekszik, — közgyűlése, ismétlem házi­urakból áll, kik maguk alatt a fát vágni semmi­esetre sem fogják, —- akkor az államnak köte­lessége cselekedni. Én köszönettel elismerem, hogy cselekedett valamit, de attól tartok, hogy ezen 6, illetve 10.000 munkáscsalád befogadá­sára alkalmas, Kispesten illetve Ohegyen, Kő­bányán létesített házak igen csekély mértékben fognak hozzájárulni ahhoz, hogy Budapesten a lakbéreket leszállítsák és üres lakásokat teremt­senek, különösen az esetben nem, ha a meg­valósítás késni fog, ha mondjuk: több év időt fog igénybe venni ezen házaknak felépítése, mert sem a javaslatban, sem az indokolásbaji egy szót arra nem találtam, hogy a kormány mennyi idő alatt véli, óhajtja vagy akarja ezeket a házakat felépíteni. Mert ha ezek a házak sürgősen, gyorsan, mondjuk egy-két év leforgása alatt fel nem épülnek, attól kell tar­tani, hogy a vidéki lakosságot és felesleges mun­kástömeget magábaszivó Budapesten a beván­dorlás és születés folytán beálló természetes népszaporulat ellensúlyozni fogja azt a hatást, a melyet ez a felépítendő munkásházcsoport a budapesti lakásviszonyokra bizonyára gyakorolni fog. Tehát ezt a természetes népszaporodást bevárni nem volna szabad, hanem ezeket a házakat sürgősen kellene létesíteni. Az indokolásban a miniszterelnök ur igen helyesen jegyezte meg azt, hogy milyen viszonyok vannak Budapesten a lakások terén: »pincze, padlás, istálló, s az állatok befogadására össze­tákolt üregek minden képzelhetetlen alakja emberi hajlékká lesz, s az egynek szánt ágy négynek-ötnek, egy-egy szoba pedig sokszor tizenöt-húsznak adott éjszakai nyugodalmat«. KÉPVÍI. KAPLÓ. 1906 1911. XX. KÖTET. T. képviselőház! Ez az indokolás igaz, de sajnos, nem fog változni a helyzet azután sem, a mikor ezeket a házakat létesíteni fogja a t. miniszterelnök ur, mert az utolsó népszámlálás bebizonyította, hogy Budapesten egyedül ágyra­járő 60.000 van, Budapesten 71.000 egy szoba és konyhából álló lakás van, ezek közül 47 és fél ezer lakásnak évi bére több, mint 400 korona, 10.000 egy szoba és konyhából álló lakásnak évi bére több mint 600 korona. Bebizonyította az utolsó népszámlálás azt is, hogy száz buda­pesti polgár közül 23 lakik tizenegyedmagával együtt egy helyiségben. Ilyen szörnyű lakás­viszonyoknál tehát ez az alkotás, a melyet a. miniszterelnök ur létesít, a melyért teljes elis­meréssel vagyok, csak egy csepp a tengerben. Azért hozom ezt fel, mert nem szabad megállani annál, a mit a miniszterelnök ur most létesített, hanem ezt a munkát folytatni kell, még pedig olyképen, hogy necsak Budapest környékén, hanem lehetőleg magában benn Budapesten szerezzen az állam telkeket és léte­sítsen munkásházakat vagy kisebb keresetű pol­gárok befogadására alkalmas házakat. Mert nem szabad elfelejteni, hogy a legrosszabb lakás­viszonyok között a kispolgároknál, a kisiparo­soknál, kiskereskedőknél alkalmazásban levő kisipari munkások és kiskereskedő alkalmazot­tak élnek, a kik nem mehetnek Budapesttel szomszédos helyekre lakni, mert oly korán kez­dődik az ő munkájuk és oly sokáig van nyitva az üzletük, vagy a kisiparosoknál oly sokáig dolgoznak rendes munkaidőn túl, hogy lehetet­len, hogy ők Pest környékére menjenek lakni és így kénytelenek Pest köze])én lakni. Pest belterületén pedig a lakásviszonyok hátborzongatóak, a mit igazol a budapesti betegsegélyző pénztárak által kidolgozott, most megjelent kimutatás is, a melyben orvosok kon­statálják, hogy Budapesten beteg munkások lakásairól kiderült, hogy egy-egy lakóra a laká­sok felében 48.2 százalék levegő sem jut, annyi levegő sem, a mennyi egy egészséges franczia fegyenczet megillet. A lakások felében ] 0 köb­méter légtér sem volt személyenként és bennük lakott az összeszámlált lakosok nagyobb fele, 57°/ 0 . Vannak köztük oly lakások is, a melyek­ben annyi levegő sincs, mint a belga fegyencz lakásaiban, sőt vannak olyanok is, a melyekben egy köbméter levegő jutott egy lakóra a mini­mális 20 köbméter helyett. Egészségesen csak hét munkás lakott száz közül. A tüdővészes munkások háromnegyed rész­ben túlzsúfolt lakásokban laknak. A lakások jórészének fűtése egészségtelen, bútorzata hiá­nyos, kevés az ágy és még a vérköpéses, tüdő­vészes betegek sem hálnak egyedül, hanem sok­szor gyermekeikkel is.« T. képviselőház! Mikor ilyen rémületes viszonyok vannak, nem szabad a t. kormánynak megállni ezen cselekedeténél, hanem üdvös és 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom