Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-355

3?8 355. országos ütés 1908 június 27-én, szombaton. területére jelen törvénynek feltételesen függőben tartott határozmányainak életbelépte előtt átutalt, ide azonban csak az emiitett határozraányoknak életbe lépte után beérkezett alkoholmennyiségek után hektoliterfokonként 40 fillér pótadó fizetendő. A szeszkontingens az 1908/909-iki termelési időszakra 808.701 hektoliterben állapittatik meg, mely mennyiség a jelen törvény 81. és 82. §-aiban foglalt határozmányok szerint az egyes mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék között felosztandó. Felhatahnaztatik a pénzügyminiszter, hogy ezen az alkoholmennyiségen felül további 44.299 hektolitert azok között a szeszfőzdék között, melyek az emiitett felosztás szerint részesedési alapjuknál kisebb kontingensben részesültek, az 1908—1909-iki termelési időszakra a jelen törvény szerint jutó egyéni kontingensük arányában havi részletekben akkép oszthasson ki, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdéknek az egész termelési időszakra nekik járó mennyiségnek havonta 1

/s-a, az ipari szeszfőzdéknek havonta Via-e jusson. Beadja Wekerle Sándor. Tisztelettel ajánlom ezen törvényszakasz elfogadását. (Helyeslés. Nagy zaj és felkiáltások bal felöl: Est nem lehet tárgyalni! Tessék kinyomatni !) Farkasházy Zsigmond: Ezt nem lehet egyszeri hallás után tárgyalni. Mezöfi Vilmos: Ez megváltoztatja az egész törvényjavaslatot! (Nagy zaj.) Nagy György: T. ház! (Zaj.) Elnök: Szíveskedjenek csendben lenni. A képviselő uraknak megvan a joguk, hogy leszavazhatják, ha nem tetszik. (Zaj.) Nagy György : T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak tárgyalás alatt lévő szakaszához óhajtok felszólalni. Farkasházy Zsigmond t. képviselőtársam és barátom kezdettől fogva megdönthetetlen érvekkel bizonyította be, hogy nem lehet ezen törvényt addig életbeléptetni, mig Ausztriában megfelelő intézkedések nem tétetnek, de folytonos ellenmondással találkozott ezen nagy tudásra valló vélemény és most kitűnik, hogy a miniszterelnök ur is kénytelen elfogadni Farkasházy Zsigmond t. barátom érvelését. Sajnálom, hogy a t. miniszterelnök ur tovább nem ment és nem mondta ki, a mit ez esetben ki lehet mondani, hogy mindaddig, mig Ausztriában megfelelő törvényes intézkedések nem hozatnak, addig nálunk ez a törvény életbe nem lép. Ez lett volna az egyedül helyes. E helyett a miniszterelnök ur hosszú, négy oldalas átmeneti intézkedéseket tartalmazó szakaszt hozott a ház elé, melyről nincs olyan tagja e háznak, a ki csak halvány sejtelemmel is és nem törvényhozói komolysággal meg tudná állapítani, (Igaz! Ugy van! bal felöl.) — mert nem elég hallani, hogy harangoznak valahol, — hogy a miniszterelnök ur által indítványozott rendelkezés helyes-e vagy nem ? A törvényhozás komolyságának rovására menne, ha egy ilyen fontos, hosszú, terjedelmes indítvány felett egyszeri hallás után a ház szavazna. Már az Ausztriával kötött kiegyezés, az 1908 : XII. t.-cz. 13. czikkének b) pontja kimondja, hogy csakis közös egyetértéssel tehetők oly intézkedések, melyek a kiviteli jutalmakra és az egységes vámhatáron át való kivitel esetében történő adóvisszatérités mérvére vonatkoznak. Kimondja ez a szakasz azt is, hogy csakis Ausztriával közös egyetértéssel tehetők intézkedések a szesznek adómentes felhasználására vonatkozólag. Ezt a kiegyezést a miniszterelnök ur kötötte és igy igen jól kell tudnia ezen kiegyezés intézkedéseit. Annál csodálatosabb, hogy mielőtt garancziát nyert volna, hogy Ausztriában hasonló intézkedések lépnek életbe, előhozott egy törvényjavaslatot, a melynek a végén kénytelen a viszonyoknak, az eseményeknek kényszerítő hatása alatt ilyen hosszú, terjedelmes, bonyolult átmeneti intézkedést beiktatni akarni a törvény szövegébe. Határozottan állítom, hogy a törvényhozás komolyságával ellenkeznék, ha még csak meg is kísérelné a ház ma azonnal határozni a miniszterelnök ur indítványa felett. Ezt az indítványt a miniszterelnök úron kivül senki más nem ismeri. Bár mi foglalkoztunk a szeszadótörvényjavaslattal, bár igyekeztünk annak szellemébe behatolni, de még mi magunk sem, a kik jiedig foglalkoztunk vele, mondom, még mi sem tudhatunk korrekt véleményt mondani egy olyan hosszú indítványról, annál kevésbbé olyanok, a kik nem is olvasták el a törvényjavaslatot, a kik tehát ennek alapelveivel sincsenek tisztában. A miniszterelnök ur nagyon jól tudta, hogy a kiegyezési törvény XIII. czikke szerint csak Ausztriával közös egyetértésben tehetők intézkedések bizonyos, épen a szeszadóra vonatkozó dolgok terén. Nagyon jól tudta azt, hogy Ausztriában, a hol inkább megnyilatkozik a népakarat, a mostani viszonyok mellett még egyes pártok megvételével is — a mit megpróbáltak — lehetetlen most törvényerőre juttatni ezt a szeszadójavaslatot. Ennélfogva a miniszterelnök urnak mindaddig, mig teljes alkotmányos garancziát nem kapott Ausztriától, hogy ott igenis megfelelő időben hasonló törvény lép életbe, kötelessége lett volna egyszerűen azt indítványozni, hogy a törvényjavaslat további tárgyalását függeszszük fel arra az időre, a mig Ausztriában a megfelelő tárgyalások folyamatba lesznek téve, a mig ott is megfelelő intézkedéseket tehetnek. Amennyiben nagy általánosságban, egyszeri gyors felolvasás után a miniszterelnök ur hosszú indítványát meg tudtam érteni, annak tartalmát, esszencziáját le tudtam szűrni, fel