Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-355

360 355. országos ülés Í908 június 27-én, szombaton. van-e a termelőnek arra, hogy favorizálják az egyik vállalkozót a másiknak a kárára. Ha szüksége van a termelőnek erre, ugy szívesen kompareálok a törvényjavaslat e rendelkezésébe. Azonban nézetem szerint erre nincsen szükség. Ellenkezőleg azáltal, hogy favorizálva lesz a falusi összevásárló, a falusi szatócs, lehetetlenné tétetik a nagyobb vállalkozó konkurrencziája és ezzel odajutunk, hogy mivel a termelő ki van szolgáltatva annak, hogy áruját egyedül a kisvállalkozónak adja el. a nagyvállalkozó kizáratik a kereskedésből, a bevásárlásból, a minek következtében — ismétlem — csak az átmeneti időszakban az árak lenyomatnak. Kétségtelen, hogy ez gyümölcstermelésünket tönkre teheti és azzal a nagy közgazdasági kárral is járhat, hogy elveszítjük azt a piaczot, a melyet eddig megtartottak a részünkre a nagyipari szeszfőzdék és üstök. Ezt a piaczot elharácsolják a szerbek és román szeszfőzök, a kikkel lehetetlen lesz a konkurrenczia. Hogy az 1. tétellel meg van védve a termelő érdeke, annak igazolására felhozom, hogy az ezen adótétel mellett főzhető szeszmennyiségnél többet a hegyividéki nagybirtokosság sem fog termelni, mert a miniszterelnök ur olyan liberális volt e tekintetben és olyan gondos ezek érdeke iránt, hogy ha megteszszük a számítást, látjuk, hogy száz hektoliter ivópálinkát lehet ezen adótétel mellett termelni, már pedig ennél többet egy hegyvidéki nagybirtokos sem termel. Nyilvánvaló, hogy elegendő a termelő és birtokos érdekeinek védelmére az első adótétel, de már a különleges fokozási tényezők kedvező klasszifikálására nincsen szükség, mert mint kimutattam, a termelő kárára van a falusi szatócsnak a nagyiparossal szemben való favorizálása. Nekem az a meggyőződésem, hogy az ipari szesztermelést nem kell megrontanunk, mert szüksége van arra a mezőgazdaságnak és habár konczedálom is, hogy a mezőgazdaságnak szüksége van az ipari szesztermelés megszorítására, abba is belenyugszom, de a fokozási tényezők ilyen megállapítása nem felel meg a mezőgazda, a kisember érdekének. Maniu Gyula t. képviselőtársam azt mondja, hogy egyáltalában el kell törölni a fokozási tényezőt. En a mezőgazda érdekében továbbmegyek, nem bánom, ha megmarad az 1-1-es tétel, hogy neki védelme legyen a nagyobb adótétellel szemben, de maradjon ki a vállalkozók közti klasszifikáczió. Ezért azt indítványozom, hogy a szóban forgó szakaszban meghatározott fokozási tényezők közül a második és harmadik fokozási tényező hagyassék ki. Kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Ki következik ? Szmrecsányi György jegyző: Farkasházy Zsigmond ! Farkasházy Zsigmond: T. ház ! azzal a módosítással, a melyet a kormány Burdia Szilárd t. képviselő ur óhajára eszközölni kíván (Zaj.) és a mely szerint a fokozási tényezőket 8 tizedről 4 tizedre szállítja le, azt a korrektivumot szünteti meg, illetőleg redukálja, a melyet ipari szeszgyárosok javára a gyümölcsnagytermelőkkel szemben jónak lát inaugurálni. Kétségtelen, hogy ebben a szakaszben a t. kormány adó alá akarta vonatni, illetőleg megfelelően fokozni azoknak adóját, a kik bizonyos jelentékeny szeszmennyiséget adózatlanul termeltek. Már most, ha igazságos a kormánynak az az álláspontja, hogy itt nagymennyiségű szesz adómentesen termeltetik és az bizonyos adótétellel megrovandó, akkor nem értem, hogy egyszerre miért redukálja azt az egyetlen találmányt, a melyet a törvényjavaslat magában foglal a végből, hogy ezt az igazságtalanságot, ezt az aránytalanságot megszüntesse. Teljesen osztom a t. előttem szólónak azt a nézetét, hogy ezen koefficzienssel épen az ipari szeszgyárak és a mezőgazdasági szeszgyárak fognak hátrányt szenvedni. (Zaj.) Ezenkívül meg kell jegyeznem, hogy az a fokozási tényező, a melyet itt a t. kormány alkalmazott, daczára a szóban forgó szakasz utolsó bekezdésének, igen könnyen kijátszható. Nevezetesen azt mondja az utolsó bekezdés (olvassa): »Azok a szeszfőzdék, melyek helyileg vagy gazdaságilag egymással olyan összefüggésben vannak, hogy nyilvánvalólag egységes vállalatot képeznek, a fokozási tényező alkalmazása tekintetében akkor is egy vállalatnak tekintendők, ha az illető egyes szeszfőzdékre vonatkozólag az üzemi bejelentést különböző személyek tették meg«. Én szívesen elhiszem, hogy ha ezt ki akarnák játszani, a most létező nagyfőzők — és nem azokat a kis helyi embereket értem, a kik pálinkájukat otthon főzik ki. hanem a Budapesten székelő 4—5 czéget, a melyek óriási mennyiségeket termelnek — ha mondom, ezek ki akarnák játszani a törvény ezen intézkedését, azokkal szemben az ellenőrzés lehetséges. De hogy uj vállalatoknál lehetséges legyen az ellenőrzés arra nézve, hogy egy czéghez tartozik-e az a szeszgyár, a mely a Délvidéken, a Felvidéken, Erdélyben, vagy Szilágyságban, szóval különböző helyeken van elhelyezve, az nagyon is kétséges, sőt valószínűtlen. Már most abban az esetben, ha a megfelelő nagyságú gyümölcsszeszfőző készülékeket az ország különböző részein állítják fel, akkor a fokozási tényező nem nyerhet egyenlő alkalmazást. Ez által be fognak állani azok az aránytalanságok, a melyeket már bátor voltam ismételten kimutatni és azért azt hiszem, hogy ez a fokozási tényező azoknak az intenczióknak, a melyeket a t. miniszterelnök ur hozzája fűzött, nem felel meg. Elnök ." Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni ? Hoitsy Pál előadó ." T. ház ! Csak annyit kérek a t. háztól, hogy Popovics Sándor képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, ellenben Maniu és Nagy Sándor képviselő urak javaslatait mellőzni méltóztassék.